„Firdauszí” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
A(z) Ferdosi_Square.JPG nevű fájlt Majora törölte a Commonsból: „per c:Commons:Deletion requests/File:Ferdosi Square.JPG
1. sor: 1. sor:
{{író infobox
{{író infobox
|név = Firdauszí
|név = Firdauszí
|kép = Ferdosi Square.JPG
|kép =
|képméret = 220px
|képméret = 220px
|képaláírás = Firdauszí szobra Teheránban
|képaláírás = Firdauszí szobra Teheránban

A lap 2018. november 16., 05:57-kori változata

Firdauszí
Élete
Született940 körül
Túsz, Irán
Elhunyt1027
Túsz, Irán
SírhelyTúsz
Nemzetiségperzsa
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)eposz
Fontosabb műveiSáhnáme
A Wikimédia Commons tartalmaz Firdauszí témájú médiaállományokat.

Firdauszí vagy Firduszi Abul-kászim Manszúr (perzsául: ابوالقاسم فردوسی), (940 körül – 1027) a perzsa irodalom (egyben a világirodalom) egyik legjelentősebb költője.

Firdauszí a Túsz közelében fekvő Sádab nevü faluban született. Mahmúd gaznavida szultán udvarában működött, és itt bízták meg a Dakíkí költő által megkezdett Királyok könyvének (Sáhnáme) megírásával. Firdauszí mintegy 30 évig dolgozott művén, amely végül egy közel 60.000 verspárból álló költeménnyé vált. Tartalma a perzsák története volt a régi perzsa királymondáktól a Szászánidák 651-es bukásáig. A történet szerint a szultán által megígért 60.000 arany helyett csak ugyanannyi ezüstpénzt kapott a mű befejeztekor Firdauszí.

A csalódott költő lesujtó szatírát írt Mahmúd számára, majd a szultán haragja elől Bagdadba menekült. Itt a kalifa nagyvezérének jóindulatát megszerezte, és öreg korában megírta a pogánykori hősök dicsőítésére a Juszuf és Zulejkhá című eposzt. A műben a Korán legszebbnek nevezett történetét énekelte meg vallásos szellemben. Később barátai és Mahmúd szultán nagyvezérének közbenjárására Firdauszí visszaköltözhetett Perzsiában, és Túszban tölthette utolsó éveit. Magas korban hunyt el 1027-ben. A monda szerint végül Mahmúd – megbánva korábbi tettét – mégiscsak 12 tevét útnak indított a 60.000 arannyal. A tevék éppen Firdauszí temetésének napján érkeztek meg Túszba.

Magyarul

  • Zál, Rusztem atyja. Részlet a Sáhnáméból; ford., jegyz. Erődi Béla; Református Kollégium Ny., Kolozsvár, 1889
  • Feridun és fiai. Részlet a Sahnámé c. eposzból; ford., bev. Radó Antal; Lampel, Bp., 1891
  • Firduszi Sahnáméjából. Szijavusz; ford. Radó Antal; Franklin, Bp., 1896 (Szépirodalmi könyvtár)
  • Firduszi Sahnáméjából. Zál és Rudabé; ford. Radó Antal; Franklin, Bp., 1897 (Világirodalom gyöngyei)
  • A Sahnáméból. Feridun és fiai. Szijavus. Zál és Rudabé; ford., bev. Radó Antal; Lampel, Bp., 1905 (Remekírók képes könyvtára)
  • Királyok könyve; vál., prózaford. Honti Rezső, prózaford. kieg. Végh Mária, ford., bev. Devecseri Gábor; Európa, Bp., 1959 (A világirodalom klasszikusai)
  • Sáhnáme A Királyok Könyve – részletek; in: Dr. Gaál László fordításai; L.N.L., Hajdúszoboszló, 2014 (A fenséges kert legerősebb fája sorozat)

Forrás