„Kiadatás (jog)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
== Források == +1
bővítés
1. sor: 1. sor:
{{építés alatt}}
{{építés alatt}}


A '''kiadatás''' a [[nemzetközi bűnügyi jogsegély]] fontos jogintézmény, amely az alkotmányjog, a nemzetközi jog és a büntetőjog területét egyaránt érinti. jogintézmény.
A '''kiadatás''' a [[nemzetközi bűnügyi jogsegély]] egyik formája. Az alkotmányjog, a nemzetközi jog és a büntetőjog területét egyaránt érintő jogintézmény.


A kiadatás lényege az, hogy az egyik állam kéri arra a másikat, hogy konkrét személyt bűncselekmény elkövetése miatti eljárás lefolytatása érdekében számára bocsásson rendelkezésre, "adjon ki". A magyar jog csak külföldi állampolgár illetve hontalan személy kiadatását teszi lehetővé.
A kiadatás lényege az, hogy az egyik állam kéri arra a másikat, hogy konkrét személyt bűncselekmény elkövetése miatti eljárás lefolytatása érdekében számára bocsásson rendelkezésre, "adjon ki".
== Magyar állampolgár kiadatása ==
A magyar jog - főszabályként - csak külföldi állampolgár illetve hontalan személy kiadatását teszi lehetővé.

Ma alkotmányjogi követelmény, hogy magyar állampolgár más államnak nem adható ki.
Ha a nemzetközi bűnsegélyről szóló törvény kivételt nem tesz, magyar állampolgár kiadatásának csak akkor van helye, ha
* a) a kiadni kért személy egyidejűleg más állam állampolgára is, és
* b) Magyarország területén nem rendelkezik lakcímmel.<ref> Az 1996. évi XXXVIII. törvénynek a 2016. évi CIII. törvénnyel módosított 13. § (1) bekezdése</ref>


== A kiadatási letartóztatás ==
== A kiadatási letartóztatás ==


A kiadatáshoz kapcsolódik a nemzetközi jogi illetve büntető eljárásjog területére tartózó '''kiadatási letartóztatás'''. Ha külföldi hatóság kér kiadatást, és megkereséséhez bűnösséget megállapító, végrehajtható ítéletet vagy elfogatóparancsot csatol, a bíróság elrendeli a kikért személy letartóztatását - amennyiben a kiadatásnak helye van az adott esetben.
A kiadatáshoz kapcsolódik a nemzetközi jogi illetve büntető eljárásjog területére tartózó '''kiadatási letartóztatás'''. Ha külföldi hatóság kér kiadatást, és megkereséséhez bűnösséget megállapító, végrehajtható ítéletet vagy elfogatóparancsot csatol, a bíróság elrendeli a kikért személy letartóztatását - amennyiben a kiadatásnak helye van az adott esetben.<ref> Bíró Endre 250. old.</ref>
== Források ==
== Források ==
* Bíró Endre: Jogi szótár. 250. old.
* Bíró Endre: Jogi szótár. 250. old.
*'''1996. évi XXXVIII. törvény''' a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről
*'''1996. évi XXXVIII. törvény''' a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről
*'''2016. évi CIII. törvény''' az előbbi törvény módosításáról (hatályos: 2017. január 1-jétől)

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}


== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==

A lap 2018. november 15., 13:58-kori változata

A kiadatás a nemzetközi bűnügyi jogsegély egyik formája. Az alkotmányjog, a nemzetközi jog és a büntetőjog területét egyaránt érintő jogintézmény.

A kiadatás lényege az, hogy az egyik állam kéri arra a másikat, hogy konkrét személyt bűncselekmény elkövetése miatti eljárás lefolytatása érdekében számára bocsásson rendelkezésre, "adjon ki".

Magyar állampolgár kiadatása

A magyar jog - főszabályként - csak külföldi állampolgár illetve hontalan személy kiadatását teszi lehetővé.

Ha a nemzetközi bűnsegélyről szóló törvény kivételt nem tesz, magyar állampolgár kiadatásának csak akkor van helye, ha

  • a) a kiadni kért személy egyidejűleg más állam állampolgára is, és
  • b) Magyarország területén nem rendelkezik lakcímmel.[1]

A kiadatási letartóztatás

A kiadatáshoz kapcsolódik a nemzetközi jogi illetve büntető eljárásjog területére tartózó kiadatási letartóztatás. Ha külföldi hatóság kér kiadatást, és megkereséséhez bűnösséget megállapító, végrehajtható ítéletet vagy elfogatóparancsot csatol, a bíróság elrendeli a kikért személy letartóztatását - amennyiben a kiadatásnak helye van az adott esetben.[2]

Források

  • Bíró Endre: Jogi szótár. 250. old.
  • 1996. évi XXXVIII. törvény a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről
  • 2016. évi CIII. törvény az előbbi törvény módosításáról (hatályos: 2017. január 1-jétől)

Jegyzetek

  1. Az 1996. évi XXXVIII. törvénynek a 2016. évi CIII. törvénnyel módosított 13. § (1) bekezdése
  2. Bíró Endre 250. old.

Kapcsolódó szócikkek