„Vakolat” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó 3 változtatást, visszaállítva Magic links bot 19151371 változatára
Címke: Oldal nagy része eltávolítva
jdejvfgfb
1. sor: 1. sor:
A '''vakolat''' [[kalcium-hidroxid|mész]], [[homok]] vagy folyami kavics keverékéből kialakított [[habarcs]], malter. A vakolat lehet cementes besimitású (nemes vakolat) vagy egyszerűen meszelt.
A '''vakolat''' [[kalcium-hidroxid|mész]], [[homok]] vagy folyami kavics keverékéből kialakított [[habarcs]], malter. A vakolat lehet cementes besimitású (nemes vakolat) vagy egyszerűen meszelt.
[[Fájl:Vakolatdísz a szendrői Csáky-kastély homlokzatán.jpg|bélyegkép|jobbra|Szendrő, [[Csáky-kastély (Szendrő)]], vakolat]]
[[Fájl:Vakolatdísz a szendrői Csáky-kastély homlokzatán.jpg|bélyegkép|jobbra|Szendrő, [[Csáky-kastély (Szendrő)]], vakolat]]
== A vakolat rendeltetése ==
== A vakolat szeva tesó ==


Az épületek, építmények falainak külső és belső védelme a hőhatásokkal (hideg-meleg), csapadékkal vagy más egyéb a falat károsító hatással szemben. A vakolat általános receptje szerint egy rész vízhez két rész szárazanyagot kell keverni.

Vakolat lehet céljától függően:
*Külső
*Külső
*Belső
*Belső

A lap 2018. november 15., 13:12-kori változata

A vakolat mész, homok vagy folyami kavics keverékéből kialakított habarcs, malter. A vakolat lehet cementes besimitású (nemes vakolat) vagy egyszerűen meszelt.

Szendrő, Csáky-kastély (Szendrő), vakolat

A vakolat szeva tesó

  • Külső
  • Belső
  • Durva
  • Finom
Gipszforma - öntőminta, ifj. Szlávics László: Fáma -díj, fotó: ifj. Szlávics László

Glett

A glett a vakolat legfinomabb változata. Olyan massza, amely a gipsz (meszes általában por alakú ásvány) és a víz meghatározott arányú keveréke. A megszáradt vakolat festés illetve tapétázás előtti hibajavítására szolgál.

A massza sűrűségétől függően formákba önthető, és felületek díszítésére is használható (pl. mennyezet és oldalfal találkozásánál, csillár mennyezetbe illesztésénél stb.).

Vakolatarchitektúra

A 19. század második felétől lakóépületek és gazdasági épületek falazatainak bevonására alkalmazták a paraszti építészetben. Tégla, vályog és kőfalazatokat egyaránt vakoltak. A vakolat státusz-szimbólummá is vált a vakolatminták terjedésével. Mezővárosokban, polgárias falvakban már a 18. században gyakoriak voltak a mészhabarcsos vakolatú házak, a 19. században egyre jelentékenyebbekké lettek, a klasszicista, romantikus, copf és eklektikus ízlés szinte folklorizálódott a vakolatarchitektúrában. Az egyes díszítőelemek néhol azonban évtizedes késéssel jelentkeztek, és sokáig divatban maradtak, egyes falvakban még az 1920-as, 30-as évekig is.

A vakolatarchitektúra és -technika döntően az első világháború után változott meg, ebben döntő szerepe volt az ún. „pallér ízlésnek”, ami a fejlett nagyvárosok környéki falvakból indult el. A második világháború után a fröcskölt és dörzsölt vakolatok jöttek divatba, ekkor terjedtek el a nemes vakolatok is, azaz a cementes besimításúak.

Forrás