„Szabadgondolkodó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
1. sor: 1. sor:
{{lektor|2006 januárjából}}
{{lektor|2006 januárjából}}
[[Fájl:Giordano Bruno Campo de' Fiori in Rome.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|Giordano Bruno szobra a Campo de' Fiori téren Rómában. <br>[[Giordano Bruno]] különböző zárt és kötött gondolatrendszerben működő kolostorokban élt, szabad gondolkodása megbotránkozást keltett<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00022/00554/17307.htm Földi Mihály: A főszerepben Giordano Bruno, Nyugat, 1933. 6. szám]</ref>]]
[[Fájl:Giordano Bruno Campo de' Fiori in Rome.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|Giordano Bruno szobra a Campo de' Fiori téren Rómában. <br>[[Giordano Bruno]] különböző zárt és kötött gondolatrendszerben működő kolostorokban élt, szabad gondolkodása megbotránkozást keltett<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00022/00554/17307.htm Földi Mihály: A főszerepben Giordano Bruno, Nyugat, 1933. 6. szám]</ref>]]
[[Kép:Ephesians 2,12 - Greek atheos.jpg|thumb|280px|Az „αθεοι” (''atheoi'') görög szó, jelentése aki Isten nélkül él]]
[[Kép:Ephesians 2,12 - Greek atheos.jpg|thumb|280px|Az „αθεοι” ''(atheoi)'' görög szó, jelentése aki Isten nélkül él]]
A '''szabadgondolkodó''' olyan személy, aki a különböző dolgokról való véleményét a [[hagyomány]]tól, a [[tekintély]]től és az elfogadott [[Hit (filozófia)|hittől]] ([[vakhit]]től) függetlenül alakítja ki. Senki nem szabadgondolkodó, aki kizárólag valamilyen tekintélyelvű, zárt és kötött gondolatrendszert, [[Biblia|szentírás]]t, [[vallás]]t, [[ideológia|ideológiát]], [[Dogma (fogalom)|dogmákat]] követ. Azért fontos kiemelni a zárt és kötött gondolatrendszert, mert vannak viszonylagosan szabadelvű vallások is, mint például a [[taoizmus]], zen vagy a [[buddhizmus]] bizonyos ágai.
A '''szabadgondolkodó''' olyan személy, aki a különböző dolgokról való véleményét a [[hagyomány]]tól, a [[tekintély]]től és az elfogadott [[Hit (filozófia)|hittől]] ([[vakhit]]től) függetlenül alakítja ki. Senki nem szabadgondolkodó, aki kizárólag valamilyen tekintélyelvű, zárt és kötött gondolatrendszert, [[Biblia|szentírás]]t, [[vallás]]t, [[ideológia|ideológiát]], [[Dogma (fogalom)|dogmákat]] követ. Azért fontos kiemelni a zárt és kötött gondolatrendszert, mert vannak viszonylagosan szabadelvű vallások is, mint például a [[taoizmus]], zen vagy a [[buddhizmus]] bizonyos ágai.
10. sor: 10. sor:
[[Kép:Mendelssohn, Lessing, Lavater.jpg|thumb|280px|Híres német szabadgondolkodók: [[Moses Mendelssohn]], [[Gotthold Ephraim Lessing]], [[Johann Kaspar Lavater]]]]
[[Kép:Mendelssohn, Lessing, Lavater.jpg|thumb|280px|Híres német szabadgondolkodók: [[Moses Mendelssohn]], [[Gotthold Ephraim Lessing]], [[Johann Kaspar Lavater]]]]
[[Kép:Pansy aka.jpg|thumb|280px|[[Kerti árvácska]], hagyományosan a szabad gondolkodás szimbóluma angol nyelvterületen<ref>[http://www.leicestersecularsociety.org.uk/PHP_redirected/pansy.php The Pansy of Freethought], leicestersecularsociety.org.uk</ref>]]
[[Kép:Pansy aka.jpg|thumb|280px|[[Kerti árvácska]], hagyományosan a szabad gondolkodás szimbóluma angol nyelvterületen<ref>[http://www.leicestersecularsociety.org.uk/PHP_redirected/pansy.php The Pansy of Freethought], leicestersecularsociety.org.uk</ref>]]
A fogalom régebben főleg az egyházellenes gondolkodást jelentette. Angliában keletkezett, ahol azokat nevezték igy, akik [[Isten]]ben hittek, de a keresztény egyházat támadták. Franciaországban a szabadgondolkodók (''libres penseurs'')<ref>[http://droit-humain.hu/le-droit-humain-rendrol/droit-humain-tortenete/ A Le Droit Humain Rend története], droit-humain.hu</ref> inkább az [[ateizmus]]t képviselték. A német ''freidenkerek'' külön szabad községeket alkottak, melyekből azután egy német szabadgondolkodó szövetség alakult.
A fogalom régebben főleg az egyházellenes gondolkodást jelentette. Angliában keletkezett, ahol azokat nevezték igy, akik [[Isten]]ben hittek, de a keresztény egyházat támadták. Franciaországban a szabadgondolkodók ''(libres penseurs)''<ref>[http://droit-humain.hu/le-droit-humain-rendrol/droit-humain-tortenete/ A Le Droit Humain Rend története], droit-humain.hu</ref> inkább az [[ateizmus]]t képviselték. A német ''freidenkerek'' külön szabad községeket alkottak, melyekből azután egy német szabadgondolkodó szövetség alakult.


==Jegyzetek ==
==Jegyzetek ==

A lap 2018. november 13., 23:00-kori változata

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! (2006 januárjából)
Fájl:Giordano Bruno Campo de' Fiori in Rome.jpg
Giordano Bruno szobra a Campo de' Fiori téren Rómában.
Giordano Bruno különböző zárt és kötött gondolatrendszerben működő kolostorokban élt, szabad gondolkodása megbotránkozást keltett[1]
Az „αθεοι” (atheoi) görög szó, jelentése aki Isten nélkül él

A szabadgondolkodó olyan személy, aki a különböző dolgokról való véleményét a hagyománytól, a tekintélytől és az elfogadott hittől (vakhittől) függetlenül alakítja ki. Senki nem szabadgondolkodó, aki kizárólag valamilyen tekintélyelvű, zárt és kötött gondolatrendszert, szentírást, vallást, ideológiát, dogmákat követ. Azért fontos kiemelni a zárt és kötött gondolatrendszert, mert vannak viszonylagosan szabadelvű vallások is, mint például a taoizmus, zen vagy a buddhizmus bizonyos ágai.

A szabadgondolkodók azt hirdetik, hogy véleményüket pusztán az észszerűségre alapozva kell kialakítaniuk, mivel a kinyilatkoztatásokat és hasonló ígéreteket érvénytelennek tekintik, és számukra a hithűség nem az igazság garanciája. Hitük szerint az érzékelhető természeten túl nincs semmi, azaz nem léteznek természetfeletti dolgok, ezért a hívő emberrel szemben a szabadgondolkodó a saját maga istene. A szabadgondolkodók általában úgy gondolják, hogy véleményük valóban pusztán az észszerű gondolkodáson alapszik. A megismerés folyamatában a tudományos módszertant követik, de még magát a tudományt, mint egy felépült és bizonyított eszmerendszert sem tekintik minden egyes esetben elfogadhatónak. A tudomány szerintük ugyanis nem képes bizonyítani mindent a szabadgondolkodó ember számára.[2] A német freidenker kifejezés jelentése az, hogy a szabadgondolkodók olyan emberek, akik a felvilágosodás alapján független és öntudatos életstílust hirdetnek, és elutasítják a vallásokat, az egyházi dogmákat, ugyanakkor elfogadják az ateistákat, az agnosztikusokat, a szkeptikusokat és a világi humanistákat.[3]

Története

Híres német szabadgondolkodók: Moses Mendelssohn, Gotthold Ephraim Lessing, Johann Kaspar Lavater
Kerti árvácska, hagyományosan a szabad gondolkodás szimbóluma angol nyelvterületen[4]

A fogalom régebben főleg az egyházellenes gondolkodást jelentette. Angliában keletkezett, ahol azokat nevezték igy, akik Istenben hittek, de a keresztény egyházat támadták. Franciaországban a szabadgondolkodók (libres penseurs)[5] inkább az ateizmust képviselték. A német freidenkerek külön szabad községeket alkottak, melyekből azután egy német szabadgondolkodó szövetség alakult.

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szabadgondolkodó&oldid=20647443”