„Román-alföld” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Apró módosítás |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Tájegység infobox |
{{Tájegység infobox |
||
| név = Román-alföld <br /> |
| név = Román-alföld <br /> ''(Câmpia Română)'' |
||
| kép = Argeş County Romania bgiu.jpg |
| kép = Argeş County Romania bgiu.jpg |
||
| képméret = |
| képméret = |
||
44. sor: | 44. sor: | ||
== Fő részei == |
== Fő részei == |
||
Fő részei a Romániában használt földrajzi felosztás szerint: |
Fő részei a Romániában használt földrajzi felosztás szerint: |
||
* [[Olténiai-síkság]] |
* [[Olténiai-síkság]] ''(Câmpia Olteniei)'' |
||
* [[Olt-Argeș síkság]] |
* [[Olt-Argeș síkság]] ''(Sectorul Olt-Argeș)'' |
||
* [[Bukaresti-síkság]] |
* [[Bukaresti-síkság]] ''(Câmpia Bucureștilor)'' |
||
* [[Bărăgan]] |
* [[Bărăgan]] ''(Câmpia Bărăganului)'' |
||
* Keleti-síkság |
* Keleti-síkság ''(Sectorul de Est)'' |
||
* A Duna árterülete |
* A Duna árterülete ''(Lunca Dunării)'' |
||
== Jellemzői == |
== Jellemzői == |
||
61. sor: | 61. sor: | ||
Nyugati része (Olténiai-Munténiai-síkság) egész terjedelmében a [[Duna]] teraszvidékét foglalja magába, amelyet a mellékfolyók mélyre vágódott [[Meander (folyókanyarulat)|meander]]ei, a lefolyástalan vakvölgyek sokasága, a szabadon mozgó futóhomok dűnék, valamint az alacsony árterületet szegélyező kiterjedt tóvilág jellemez. |
Nyugati része (Olténiai-Munténiai-síkság) egész terjedelmében a [[Duna]] teraszvidékét foglalja magába, amelyet a mellékfolyók mélyre vágódott [[Meander (folyókanyarulat)|meander]]ei, a lefolyástalan vakvölgyek sokasága, a szabadon mozgó futóhomok dűnék, valamint az alacsony árterületet szegélyező kiterjedt tóvilág jellemez. |
||
Az [[Argeș]] völgyétől keletre, a Román-alföld szteppterülete és egyben az egész síkság legjellegzetesebb része, a '''[[Bărăgan]] vidéke''' |
Az [[Argeș]] völgyétől keletre, a Román-alföld szteppterülete és egyben az egész síkság legjellegzetesebb része, a '''[[Bărăgan]] vidéke''' ''(Câmpia Bărăganului)'' terül el. |
||
A [[Bărăgan]] az alföldnek legnagyobb kiterjedésű, asztalsimaságú [[lösz]]síksága, mely 30-70 m-re emelkedik a Duna 0 pontja fölé. Csak az egymás közelében sorakozó lefolyástalan, száraz vakvölgyek, a folyók mentén megkötött, és szabadon mozgó futóhomokbuckák és löszdolinák bontják meg a végtelennek tűnő sztyepp egyhangúságát. Ez az egykor füves sztyepp Románia legértékesebb gabonatermő területe. |
A [[Bărăgan]] az alföldnek legnagyobb kiterjedésű, asztalsimaságú [[lösz]]síksága, mely 30-70 m-re emelkedik a Duna 0 pontja fölé. Csak az egymás közelében sorakozó lefolyástalan, száraz vakvölgyek, a folyók mentén megkötött, és szabadon mozgó futóhomokbuckák és löszdolinák bontják meg a végtelennek tűnő sztyepp egyhangúságát. Ez az egykor füves sztyepp Románia legértékesebb gabonatermő területe. |
A lap 2018. november 13., 21:57-kori változata
Román-alföld | |
Tájkép Argeş megye déli részén | |
Térkép | |
A Román-alföld részei (németül) | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 30′, k. h. 26° 15′Koordináták: é. sz. 44° 30′, k. h. 26° 15′ |
A Román-alföld (románul Câmpia Română vagy Câmpia Dunării) Románia délkeleti részén, a Géta-dombvidék, az Elő-Kárpátok, a Moldvai-fennsík, Dobrudzsa és az Al-Duna, illetve mögötte a Bolgár-tábla között elterülő hatalmas süllyedékterület.
Átlagos tszf. magassága megközelítőleg 100 m. Legnagyobb abszolút magassága a Szubkárpátok előterében 300 m; legalacsonyabb a Szeret folyó torkolatvidékén (6-15 m) és a Duna-deltában (0-13 m).
A nyugatról kelet felé fokozatosan kiszélesedő alföld felszíne nem egyveretű. Különböző jellegű és arculatú síksági tájakból tevődik össze.
Fő részei
Fő részei a Romániában használt földrajzi felosztás szerint:
- Olténiai-síkság (Câmpia Olteniei)
- Olt-Argeș síkság (Sectorul Olt-Argeș)
- Bukaresti-síkság (Câmpia Bucureștilor)
- Bărăgan (Câmpia Bărăganului)
- Keleti-síkság (Sectorul de Est)
- A Duna árterülete (Lunca Dunării)
Jellemzői
Északról dél felé haladva:
- Az alföld északi részét széles sávban (5-50 km), 200-300 m magas, erősen lejtősödő hegylábi hordalékúpsíkság, melyet a Szubkárpátokból kilépő folyók (Vedea, Arges, Dâmbovița, Ialomița stb.) építettek. Erősen tagolt, halomvidékű terület. A folyók mélyre vágódva, felszínét hordalékúpterasszá alakították.
- Dél felé haladva a táj képe jelentősen megváltozik; a felszín tagoltsága fokozatosan megszűnik, a völgyek ellaposodnak és kiszélesednek, a folyók teraszai rendre belesimulnak a lankás felszínbe.
- A Duna felé közeledve az alföldies tájvonások ismét megváltoznak, a sztyeppjelleg egyre inkább kidomborodik, s a barna erdőtalajt jól termő csernozjom-talajok váltják fel. Ez az igazi síkság a Dunai-alföld területe, amely Drobeta-Turnu Severintől a Szeret folyó torkolatáig különböző jellegű tájrészekből áll.
Nyugati része (Olténiai-Munténiai-síkság) egész terjedelmében a Duna teraszvidékét foglalja magába, amelyet a mellékfolyók mélyre vágódott meanderei, a lefolyástalan vakvölgyek sokasága, a szabadon mozgó futóhomok dűnék, valamint az alacsony árterületet szegélyező kiterjedt tóvilág jellemez.
Az Argeș völgyétől keletre, a Román-alföld szteppterülete és egyben az egész síkság legjellegzetesebb része, a Bărăgan vidéke (Câmpia Bărăganului) terül el.
A Bărăgan az alföldnek legnagyobb kiterjedésű, asztalsimaságú löszsíksága, mely 30-70 m-re emelkedik a Duna 0 pontja fölé. Csak az egymás közelében sorakozó lefolyástalan, száraz vakvölgyek, a folyók mentén megkötött, és szabadon mozgó futóhomokbuckák és löszdolinák bontják meg a végtelennek tűnő sztyepp egyhangúságát. Ez az egykor füves sztyepp Románia legértékesebb gabonatermő területe.
A Bărăgantól északra az Alföld legmélyebb fekvésű területére, a Szeret síkságára érünk, amely kelet felé a Duna-delta síkságára nyílik.
Folyói
Hivatkozások
- Panoráma: Románia, 1971