„Kolozsvári Papp László” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
58. sor: 58. sor:
*''Galambóci Boldizsár csínytevései''; Simon, Bp., 2001
*''Galambóci Boldizsár csínytevései''; Simon, Bp., 2001
*''A nagy hóemberháború'' (2005)
*''A nagy hóemberháború'' (2005)
* ''A diák utolsó története''; Kortárs, Bp., 2011 (''Kortárs próza'')
* ''A diák utolsó története''; Kortárs, Bp., 2011 ''(Kortárs próza)''


==Színpadi művei==
==Színpadi művei==

A lap 2018. november 12., 19:12-kori változata

Kolozsvári Papp László
Az 1983-as Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1983-as Körkép antológiában megjelent portréja
Élete
Született1940. március 18.
Kolozsvár, román
Elhunyt2005. április 8. (65 évesen)
Budapest, magyar
SzüleiPapp László
Hahn Magdolna
HázastársaSzéles Klára
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)elbeszélés, regény, dráma
Első műveMonológok a határon (1978)
KitüntetéseiJózsef Attila-díj (1994, 1999)
Irodalmi díjaiAz Európa Könyvkiadó Nívódíja (1983, 1985, 1986, 1988, 1990)
Kortárs-díj (1991)
József Attila-díj (1994, 1999)

Kolozsvári Papp László (Kolozsvár, 1940. március 18. – Budapest, 2005. április 8.) kétszeres József Attila-díjas (1994, 1999) magyar író, műfordító.

Élete

Kolozsvári Papp László 1940. március 18-án született Kolozsváron Papp László és Hahn Magdolna gyermekeként.

1962-ben színészi diplomát szerzett a marosvásárhelyi színművészeti intézetben.

1957-1958 között segédmunkásként dolgozott. 1962-1967 között a temesvári Állami Magyar Színház dramaturgja, később színésze volt. 1967-ben áttelepült Budapestre. Esszéregényben örökítette meg a rendszerváltás zaklatott hétköznapjait. A TV2 művészeti igazgatójaként működött 1992-1993 között. A Magyar Televízió körzeti és kisebbségi műsorigazgatóságának igazgatóhelyettese volt 1993-1994 között. 1994 után a regionális műsorok főszerkesztőségének helyettes vezetőjeként dolgozott. A Magyar Írószövetségben 2001-ben az elnökségbe választották.

A regény- és esszéíró sok művében vizsgálta az elszigetelődött értelmiségi, kisvárosi vagy nemzetiségi magára utaltságában tépelődő közösségeket; a társadalmi és politikai korlátokat életvitelével kijátszó intellektuális hős magatartását. Szakolczayval az aluljáróban című esszéregényében a rendszerváltás zaklatott hétköznapjait örökítette meg.

Kolozsvári Papp László ezenkívül mintegy 30 román, francia, angol regényt ültetett át magyar nyelvre.

Művei

  • Monológok a határon (1978)
  • Az alkoholista halála (1980)
  • Lecsókolt kép (1982)
  • Halálugrás kezdőknek és haladóknak (1983)
  • Madarak voltunk (1984)
  • Variációk (1985)
  • Piruett-akció (1986)
  • A bohém (1987)
  • Malomárok (1988)
  • Gyilkosság Normandiában (1990)
  • Szakolczayval az aluljáróban. Tulajdonképpen regény; Szépirodalmi, Bp., 1992
  • Bűnös vadász (1995)
  • Holló úr. Tizenkét kolozsvári történet; Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1997
  • Miért kicsik a törpék (1998)
  • Kleotéra története (2000)
  • Galambóci Boldizsár csínytevései; Simon, Bp., 2001
  • A nagy hóemberháború (2005)
  • A diák utolsó története; Kortárs, Bp., 2011 (Kortárs próza)

Színpadi művei

  • Édes otthon (1984)
  • Hazánk fiai (1985)
  • Világítók
  • A korsó

Műfordításai

Források

További információk

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Kolozsvári Papp László témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kolozsvári_Papp_László&oldid=20633815”