„Johann Georg Hamann” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
12. sor: 12. sor:
==Magyarul==
==Magyarul==


* ''Johann Georg Hamann válogatott filozófiai írásai''; vál., ford., jegyz., elószó, utószót Rathmann János; Jelenkor, Pécs, 2003 (''Zétémata'')
* ''Johann Georg Hamann válogatott filozófiai írásai''; vál., ford., jegyz., elószó, utószót Rathmann János; Jelenkor, Pécs, 2003 ''(Zétémata)''


==Jegyzetek==
==Jegyzetek==

A lap 2018. november 11., 21:28-kori változata

Johann Georg Hamann
Született1730. augusztus 27.[1][2][3][4][5]
Königsberg[6]
Elhunyt1788. június 21. (57 évesen)[1][2][3][4][5]
Münster[7][8]
Állampolgárságaporosz
GyermekeiJohann Michael Hamann
Foglalkozása
  • filozófus
  • író
  • lantművész
  • teológus
  • művészettörténész
SírhelyeÜberwasserfriedhof Münster
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Georg Hamann témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Johann Georg Hamann (Königsberg, 1730. augusztus 27.Münster, 1790. június 21.) német filozófus író és lantjátékos.

Életrajza

Teológiát és filozofiát tanult. Állami szolgálatban működött Varsóban és Königsbergben, de folyton szükséggel küzdött és céltalanul hányódott. Végül 1784-ben egy ismeretlen tisztelője kedvező anyagi helyzetbe juttatta, úgy, hogy élete utolsó éveit gondtalanul tölthette volna, de ekkor folytonos betegeskedése keserítette meg napjait. Fő művei: Sokratische Denkwürdigkeiten (1753) és Kreuzzüge der Philologen (1762), rendszertelen és zavaros, de új és mély eszmékben gazdag könyvek. Homályos és jósló modorú előadása miatt Észak maguszának nevezték őt. A nagy közönség nem értette őt és nem is tudott róla, viszont annál nagyobb hatással volt kora jeleseire, elsősorban Herderre, aki a szó igazi értelmében Hamann tanítvány, de Goethére, Johann Georg Jacobira, Jean Paul Richterre és másokra is. Főhatással volt korára azzal, hogy a költészetre mély felfogása volt: az emberiség nyelvének tekintette, és nem akarta, hogy a költőt elavult, idegentől származó szabályokkal korlátozzák, nézeteivel ő volt az első megindítója annak a forradalmi mozgalomnak a német irodalomban, melyet már a kortársak Sturm und Drang névvel jelöltek. Munkáit kiadták Roth: Sämmtliche Schriften (1821-43, 8 kötet) és Petri (1872-74, 4 kötet) Életét megírták Gildemeister: Johann George Hamanns Leben und Schriften, műveinek új kiadásával, 1857-72. 6 kötet) és Poel (1874-76, 2 kötet). Jelentőségét legjobban kifejtette Minor (1881); levelezését Herderrel kiadta Hoffmann (1889).

Magyarul

  • Johann Georg Hamann válogatott filozófiai írásai; vál., ford., jegyz., elószó, utószót Rathmann János; Jelenkor, Pécs, 2003 (Zétémata)

Jegyzetek

  1. a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  8. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Гаман Иоганн Георг, 2015. szeptember 28.

Források