„Súly” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó  változtatást (81.182.166.198), visszaállítva Vépi szerkesztésére
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
22. sor: 22. sor:
[http://www.bipm.org/en/CGPM/db/3/2 A tömeg és súly megkülönböztetése] Az erről szóló határozat 1901 október 15-22 között
[http://www.bipm.org/en/CGPM/db/3/2 A tömeg és súly megkülönböztetése] Az erről szóló határozat 1901 október 15-22 között


[http://www.mkeh.gov.hu/meresugy/metrologia/vim0 Nemzetközi metrológiai értelmező szótár OMH–MTA–MMSZ] [[Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal]]
[https://web.archive.org/web/20130306071734/http://mkeh.gov.hu/meresugy/metrologia/vim0 Nemzetközi metrológiai értelmező szótár OMH–MTA–MMSZ] [[Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal]]


{{csonk-fiz}}
{{csonk-fiz}}

A lap 2018. november 9., 16:52-kori változata

A fizikában a súly az az erő, amellyel a test az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza. Tehát például egy asztalon lévő könyv súlya az az erő, amellyel az asztalt nyomja (a levegőre kifejtett nyomóerők kiegyenlítik egymást). Gyakran keverik a tömeggel, köznapi nyelvben a két szót szinonímiaként használják. Azonos tömegű testek különböző erősségű gravitációs terekben különböző súlyúak, mert a testre ható gravitációs erőt a test közvetíti a környezetének, és ez adja általában a test súlyát.

A súly azonban függ a test gyorsulásától is. Például a Föld gravitációs terében függőlegesen gyorsuló test súlya: G = m(g+a), ahol m a test tömege, g a nehézségi gyorsulás, a pedig a test gyorsulása. Utóbbi előjele úgy értendő, hogy a pozitív, ha a test felfelé gyorsul, és negatív, ha lefelé.

Ha a = −g, akkor a test a súlytalanság állapotában van. A súly SI mértékegysége a newton (olvasd: nyúton), aminek a jele: N. 1 N = 1 kg·m·s−2 vagyis az az erő, ami 1 kg tömegű testet 1 s alatt 1 m/s-ra gyorsít fel. Az SI bevezetése előtt (Magyarországon 1980-ban) használatos volt a kilopond (kp) mint súlyegység, amely egy 1 kg tömegű tárgy súlyát jelölte, ezen kívül alapmértékegysége volt a Műszaki–technikai mértékegységrendszernek is.

A súlyerőre vonatkozóan továbbiakat találunk az erőtérről szóló cikkben.

Definíciója

A 3. CGPM 70. számú határozata a következőket tartalmazza:

Az a szó, hogy „súly” az erővel azonos természetű fizikai mennyiséget jelöl: egy test súlya a tömegének és a gravitációs gyorsulásnak a szorzata. A szabványos súly a test tömegének és a nehézségi gyorsulás konvencionális valódi értékének szorzata.
A gravitációs gyorsulásnak az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia által elfogadott konvencionális értéke 980,665 cm/s2, amelyet több ország már előzőleg törvényerőre emelt.

Megjegyzés: 1901-ben nem használták még a konvencionális valódi érték kifejezést. A fordításnál már használnunk kell a Nemzetközi Metrológiai Értelmező Szótárban (VIM) foglaltak szerint.

A gravitációs gyorsulás konvencionális értékének jele: gn

Egyéb jelentése

A súly kifejezés másik értelmezése: mérték (mérlegsúly). Tehát nem elvont fogalom (erő), hanem valóságosan is létező tárgy.

Források

A tömeg és súly megkülönböztetése Az erről szóló határozat 1901 október 15-22 között

Nemzetközi metrológiai értelmező szótár OMH–MTA–MMSZ Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal