„Sully Prudhomme” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
33. sor: 33. sor:
Sully Prudhomme filozófiai és tudományos érdeklődéssel ötvözte a [[parnasszizmus|parnasszisták]] formai tökélyre törekvéseit és eleganciáját; ez tükröződik abban, hogy lefordította [[Titus Lucretius Carus|Lucretius]] ''De Rerum Natura'' című művének első könyvét (1878-79). További verskötetei: ''Croquis Italiens'' (1866-68); ''Solitudes'' (1869); ''Impressions de la guerre'' (1870); ''Les Destins'' (1872); ''La Révolte des fleurs'' (1872); ''La France'' (1874); ''Les Vaines Tendresses'' (1875); ''La Justice'' (1878); ''Le Bonheur'' (1888). Verseire [[Gabriel Fauré|Fauré]], [[Ottorino Respighi|Respighi]], [[Charles Gounod|Gounod]] és [[Hubay Jenő]] komponáltak dalokat. A ''Les Epaves'' (1908) című kötete halála után jelent meg. [[Blaise Pascal|Pascalról]] írt könyve a ''La Vraie Religion selon Pascal'' (1905).
Sully Prudhomme filozófiai és tudományos érdeklődéssel ötvözte a [[parnasszizmus|parnasszisták]] formai tökélyre törekvéseit és eleganciáját; ez tükröződik abban, hogy lefordította [[Titus Lucretius Carus|Lucretius]] ''De Rerum Natura'' című művének első könyvét (1878-79). További verskötetei: ''Croquis Italiens'' (1866-68); ''Solitudes'' (1869); ''Impressions de la guerre'' (1870); ''Les Destins'' (1872); ''La Révolte des fleurs'' (1872); ''La France'' (1874); ''Les Vaines Tendresses'' (1875); ''La Justice'' (1878); ''Le Bonheur'' (1888). Verseire [[Gabriel Fauré|Fauré]], [[Ottorino Respighi|Respighi]], [[Charles Gounod|Gounod]] és [[Hubay Jenő]] komponáltak dalokat. A ''Les Epaves'' (1908) című kötete halála után jelent meg. [[Blaise Pascal|Pascalról]] írt könyve a ''La Vraie Religion selon Pascal'' (1905).


Noha a köztudatban remeteként maradt meg, Sully Prudhomme nem fordult el a közélettől: az elsők között állt ki [[Alfred Dreyfus]] mellett, és másokkal együtt tiltakozott az [[Eiffel-torony]] megépítése ellen.<ref>{{cite journal | author = Molnár Zsófi | date = 2008-08-14 | title = Elsüllyedt Nobel-díjasok II. - Miért nem Tolsztoj? - Sully Prudhomme (1839-1907), a filozófus költő | journal = [[Magyar Narancs]] | volume = XX. | issue = 33 | url = http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=16905 | accessdate = 2008-10-12 }}</ref> 1881-től haláláig a [[Francia Akadémia]] tagja volt, 1901 májusában a [[Magyar Tudományos Akadémia]] külső tagjává választották. Ugyanebben az évben kapta meg az első alkalommal kiosztott irodalmi Nobel-díjat, melynek összegét a francia írószövetségnek hagyta az elsőkötetes költők segítésére.<ref>{{cite web | title = 100 éve halt meg Sully Prudhomme | url = http://www.stop.hu/articles/article.php?id=191604 | accessdate = 2008-10-12 }}</ref>
Noha a köztudatban remeteként maradt meg, Sully Prudhomme nem fordult el a közélettől: az elsők között állt ki [[Alfred Dreyfus]] mellett, és másokkal együtt tiltakozott az [[Eiffel-torony]] megépítése ellen.<ref>{{cite journal | author = Molnár Zsófi | date = 2008-08-14 | title = Elsüllyedt Nobel-díjasok II. - Miért nem Tolsztoj? - Sully Prudhomme (1839-1907), a filozófus költő | journal = [[Magyar Narancs]] | volume = XX. | issue = 33 | url = http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=16905 | accessdate = 2008-10-12 }}</ref> 1881-től haláláig a [[Francia Akadémia]] tagja volt, 1901 májusában a [[Magyar Tudományos Akadémia]] külső tagjává választották. Ugyanebben az évben kapta meg az első alkalommal kiosztott irodalmi Nobel-díjat, melynek összegét a francia írószövetségnek hagyta az elsőkötetes költők segítésére.<ref>{{cite web | title = 100 éve halt meg Sully Prudhomme | url = http://www.stop.hu/articles/article.php?id=191604 | accessdate = 2008-10-12 }}{{Halott link|url=http://www.stop.hu/articles/article.php?id=191604 |date=2018-11 }}</ref>


Verseit többek között [[Kosztolányi Dezső]] fordította magyarra, magyar nyelvű kötete azonban nem jelent meg.
Verseit többek között [[Kosztolányi Dezső]] fordította magyarra, magyar nyelvű kötete azonban nem jelent meg.

A lap 2018. november 9., 08:11-kori változata

Sully Prudhomme
Élete
Született1839. március 16.
Párizs
Elhunyt1907. szeptember 6. (68 évesen)
Châtenay-Malabry
Sírhely
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, esszé
Kitüntetései
  • irodalmi Nobel-díj (1901, 150 782 kr)
  • a francia Becsületrend főtisztje
  • Vitet Prize (1877)
  • a francia Becsületrend parancsnoka
  • a francia Becsületrend tisztje
  • a francia Becsületrend lovagja
Sully Prudhomme aláírása
Sully Prudhomme aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Sully Prudhomme témájú médiaállományokat.

René François Armand (Sully) Prudhomme (Párizs, 1839. március 16. – Châtenay-Malabry, 1907. szeptember 6.) francia költő és esszéíró, az első irodalmi Nobel-díjas.

Életpályája

Kereskedő családból származott. Mérnöki pályára készült, de szembaja miatt abba kellett hagynia műszaki tanulmányait. Ezt követően irodalmat és jogot tanult, és egy ügyvédi irodában vállalt munkát. Költeményeit először a „Conference La Bruyère” nevű diáktársaságban mutatta be, majd az ott kapott bátorítás nyomán a tágabb nyilvánosság elé lépett. Első kötetet, a Stances et Poèmes (1865) kedvező kritikát kapott Sainte-Beuve-től és megalapozta hírnevét.

Sully Prudhomme filozófiai és tudományos érdeklődéssel ötvözte a parnasszisták formai tökélyre törekvéseit és eleganciáját; ez tükröződik abban, hogy lefordította Lucretius De Rerum Natura című művének első könyvét (1878-79). További verskötetei: Croquis Italiens (1866-68); Solitudes (1869); Impressions de la guerre (1870); Les Destins (1872); La Révolte des fleurs (1872); La France (1874); Les Vaines Tendresses (1875); La Justice (1878); Le Bonheur (1888). Verseire Fauré, Respighi, Gounod és Hubay Jenő komponáltak dalokat. A Les Epaves (1908) című kötete halála után jelent meg. Pascalról írt könyve a La Vraie Religion selon Pascal (1905).

Noha a köztudatban remeteként maradt meg, Sully Prudhomme nem fordult el a közélettől: az elsők között állt ki Alfred Dreyfus mellett, és másokkal együtt tiltakozott az Eiffel-torony megépítése ellen.[1] 1881-től haláláig a Francia Akadémia tagja volt, 1901 májusában a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották. Ugyanebben az évben kapta meg az első alkalommal kiosztott irodalmi Nobel-díjat, melynek összegét a francia írószövetségnek hagyta az elsőkötetes költők segítésére.[2]

Verseit többek között Kosztolányi Dezső fordította magyarra, magyar nyelvű kötete azonban nem jelent meg.

„ Azért nincs okunk, hogy idegenkedjünk ettől a hűvös márványpiedesztálon ülő költőtől. Fehér, átlátszó üveglélek volt, melyet a legkisebb csekélység is megkarcolt, és dallamos zengésbe hozott. Ez a tiszta, zengő üvegzene, ez a lányos hajlékonyság, ez a sensibilité raffinée az, ami Sullyt, e pár excellence lánylelkű költőt igazán jellemzi. A Vase brisée ízléses poétája nem érchúrokat, hanem vékony selyemszálakat kötött a lantjára, melyeken virágokról, enyhe csalódásokról, lányos bánatokról vert ki szelíd, elmélyülő dalokat. Tevékenysége a csipkeverő, az üvegfestő, az ötvös munkájához hasonlított inkább, mint a költőéhez. ”
– Kosztolányi Dezső: Ércnél maradandóbb - Sully-Prudhomme (részlet)

Jegyzetek

  1. ↑ Molnár Zsófi (2008. augusztus 14.). „Elsüllyedt Nobel-díjasok II. - Miért nem Tolsztoj? - Sully Prudhomme (1839-1907), a filozófus költő”. Magyar Narancs XX. (33). (Hozzáférés: 2008. október 12.)  
  2. ↑ 100 éve halt meg Sully Prudhomme. (Hozzáférés: 2008. október 12.)[halott link]

Források

Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Sully Prudhomme témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sully_Prudhomme&oldid=20604861”