„Elkövető” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ |
Az elkövető halála |
||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
* Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.<ref>Btk. 14. § (2) bek.</ref> |
* Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.<ref>Btk. 14. § (2) bek.</ref> |
||
* A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.<ref>Btk. 14. § (3) bek.</ref> |
* A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.<ref>Btk. 14. § (3) bek.</ref> |
||
== Az elkövető halála == |
|||
Az elkövető halála a [[büntethetőség megszüntető okok]] egyike.<ref>2012. évi C. törvény 25. (a) pontja.</ref> |
|||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
| 23. sor: | 26. sor: | ||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
A lap 2018. október 23., 11:18-kori változata
| Büntetőjog általános rész 1. A büntetőjog sorozat része |
|---|
 |
| A bűncselekmény és az elkövető |
|
Bűncselekmény · Bűntett és vétség · Halmazat · Szándékosság és gondatlanság · Kísérlet · Előkészület · Elkövető |
| Büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok |
|
Gyermekkor · Kóros elmeállapot · Kényszer és fenyegetés · Tévedés · Jogos védelem · Végszükség · Jogszabály engedélye · Magánindítvány vagy feljelentés hiánya |
| Büntethetőséget megszüntető okok |
|
Az elkövető halála · Elévülés · Kegyelem · Tevékeny megbánás |
| Büntetések és mellékbüntetések |
|
Szabadságvesztés · Elzárás · Közérdekű munka · Pénzbüntetés · Közügyektől eltiltás · Foglalkozástól eltiltás · Járművezetéstől eltiltás · Sportrendezvények látogatásától való eltiltás · Kitiltás · Kiutasítás |
| Intézkedések |
|
Megrovás · Próbára bocsátás · Jóvátételi munka · Kényszergyógykezelés · Elkobzás · Vagyonelkobzás · Pártfogó felügyelet · Elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele · A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések |
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
Az elkövető egyes személyekre alkalmazott büntetőjogi illetve kriminológiai gyűjtőfogalom. értelmében elkövetők
A tettesek fogalma
A tettes a büntetőjogban és a kriminológiában az a személy, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.[1] A tettes az elkövetők egyik kategóriája. Amikor a Büntető Törvénykönyv tettesekről rendelkezik, e fogalom alatt a (szűkebb értelemben vett) tettes' mellett a társtettest is érti. Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.[2] A részesek viszont a tettesek fogalmán kívül esnek.
Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.[3]
A részesek fogalma
A részesek nem valósítanak meg tényállásszerű magatartást, azaz a Btk. Különös Része által büntetni rendelt cselekmény elkövetésében úgy működnek közre, hogy tevékenységük kívül esik a konkrét bűncselekmény törvényi tényállásának keretein.
- Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.[4]
- Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.[5]
- A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.[6]
Az elkövető halála
Az elkövető halála a büntethetőség megszüntető okok egyike.[7]
Forrás
- 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről