„Schlesinger Ignác” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
35. sor: 35. sor:
[[Kategória:1810-ben született személyek]]
[[Kategória:1810-ben született személyek]]
[[Kategória:1849-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1849-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]]
[[Kategória:Magyar orvosok]]
[[Kategória:Magyar orvosok]]
[[Kategória:Pozsonyiak]]
[[Kategória:Pozsonyiak]]

A lap 2018. október 21., 03:16-kori változata

Schlesinger Ignác
Született1810. március 9.[1]
Pozsony
Elhunyt1849. augusztus 22. (39 évesen)[2]
Pest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaorvos
IskoláiBécsi Egyetem (–1832, orvostudomány)
Halál okagümőkór
SablonWikidataSegítség

Schlesinger Ignác (Pozsony, 1810. március 9.Pest, 1849. augusztus 22.) magyar orvos, politikus.

Élete

Pozsonyi zsidó kereskedő fiaként született. 1816-tól Pesten tanult. Felsőfokú tanulmányai első három évét 1828-tól a Pesti Egyetemen töltötte, majd a Bécsi Egyetemen szerzett orvosdoktori oklevelet Franz Xaver von Hildenbrand (1789–1849) professzornál, 1832-ben. Rövid ideig a bécsi általános kórházban nőgyógyászként működött. 1833-ban Kőszegen az izraelita hitközség kórházának főorvosává nevezték ki. 1835-ben Pestre költözött, és egy izraelita hitközség felépítésén fáradozott. 1842-ben a közreműködésével megalakult a zsidó általános területi szövetség titkára lett. 1843-ban megalapította a pesti zsidó kulturális egyesületet. 1848-ban az itteni izraelita hitközség elnökévé választották. A Budapesti Királyi Orvosegyletnek alapító tagja, a párizsi német orvosegyletnek pedig levelező tagja volt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt egy járványkórházban dolgozott, ahol röviddel az összeomlás után tüdőgümőkórban hunyt el.

Cikkei a korabeli orvosi szaklapokban jelentek meg.

Művei

  • Dissertatio… (Viennae, 1832)
  • A sósavas ónany (murias stanni) belső használatáról, Orvosi Tár. 1838. 5. sz.[3]
  • Medizinische Topographie der Königl. Freistädte Pesth und Ofen-Pest (Pest és Buda-Pest szabad királyi városok gyógyhelyei), 1840
  • Járulék az orbánczos bajok méltánylásáról, 1842
  • Átnézete (boncolása) az utolsó 16 év alatt Pesten a Dunába holtaknak, 1843
  • Némely önállóknak tekintett betegségek rokonságáról, 1844. Stb.

Irodalom

Jegyzetek

Források

További információk

  • Allgemeine Illustrirte Judenzeitung, 1861. március 29.;
  • Magyar Zsidó Lexikon, 1929;
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  ;
  • Wininger; J. Einhorn: Die Revolution und die Juden in Ungarn (A forradalom és a magyarországi zsidók), Pest, 1851, 87. és 101. o.

Kapcsolódó szócikkek