„VIII. Mikhaél bizánci császár” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peadar (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
44. sor: 44. sor:
|}}
|}}


'''VIII. Mikhaél Palaiologosz''', magyarosan '''VIII. Mihály''' ({{görögül|Μιχαήλ Η΄ Παλαιολόγος}}), ([[1223]] körül – [[1282]]. [[december 11.]], uralkodott: [[1261]]-[[1282]]) [[Bizánci Birodalom|bizánci császár]], [[Konstantinápoly]] visszafoglalója, a Palaiologosz-dinasztia alapítója.
'''VIII. Mikhaél Palaiologosz''', magyarosan '''VIII. Mihály''' ({{görögül|Μιχαήλ Η΄ Παλαιολόγος}}), ([[1223]] körül – [[1282]]. [[december 11.]], uralkodott: [[1261|1258]]-[[1282]]) [[Bizánci Birodalom|bizánci császár]], [[Konstantinápoly]] visszafoglalója, a Palaiologosz-dinasztia alapítója.


== Élete ==
== Élete ==

A lap 2018. október 15., 11:47-kori változata

VIII. Mikhaél

Bizánci császár
Uralkodási ideje
1261. augusztus 15. 1282. december 11.
KoronázásaKonstantinápoly
1261. szeptember
Elődjeönmaga mint nikaiai császár
UtódjaII. Andronikosz
Nikaiai (Bizánci Birodalom) (társ)császára
Uralkodási ideje
1258. december 1. 1261. augusztus 15.
KoronázásaNümphaion (Nymphaeum) (ma Kemalpaşa, İzmir)
1259. január 1.
ElődjeIV. Ióannész
Utódjaönmaga mint bizánci császár
Nikaiai (Bizánci Birodalom) régense
Uralkodási ideje
1258. augusztus 25. 1258. december 1.
ElődjeGeórgiosz Muzalón
Utódjaönmaga mint társcsászár
Életrajzi adatok
UralkodóházPalaiologosz-ház
Született1223/1224
Nikaiai Császárság
Elhunyt1282. december 11. (59 évesen)
Pakhomion, Lüszimakhia közelében
ÉdesapjaAndronikosz
ÉdesanyjaTheodóra
Testvére(i)
  • Konstantinos Palaiologos
  • Irene Palaiologina
  • John Palaiologos
  • Maria-Martha Palaiologina
HázastársaTheodóra
GyermekeiManuél
Andronikosz
Konstantin
Eiréné
Anna
Eudokia trapezunti császárné
Theodóra
Eufrozina
Mária
A Wikimédia Commons tartalmaz VIII. Mikhaél témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

VIII. Mikhaél Palaiologosz, magyarosan VIII. Mihály (görögül: Μιχαήλ Η΄ Παλαιολόγος), (1223 körül – 1282. december 11., uralkodott: 1258-1282) bizánci császár, Konstantinápoly visszafoglalója, a Palaiologosz-dinasztia alapítója.

Élete

Származása

Mikhaél III. Alexiosz bizánci császár egyik dédunokája volt. A keresztesek még jóval születése előtt 1204. április 13.-án elfoglalták Konstantinápolyt és a Bizánci Birodalom romjain létrehozták a Konstantinápolyi Latin Császárságot. Ezzel párhuzamosan a Bizánci Birodalom területein három görög utódállam is megszületett: a Nikaiai Császárság, az Epiruszi Despotátus és a Trapezunti Császárság.[1] Mikhaél apja III. Ióannész nikaiai császárt szolgálta Makedónia kormányzójaként valamint a hadsereg főparancsnokaként.

Útja a trónig

Előkelő származása miatt Mikhaél jó neveltetésben és kiképzésben részesült, és már fiatalon elkezdhette építeni katonai karrierjét. Ám hűségét Joannész, majd utódja II. Theodórosz is kétségbe vonta, így egy időre az Ikóniumi Szultánságba menekült. Theodórosz korai halála után azonban ő lett a gyermek IV. Ióannész nevében uralkodó régens.[2]

Konstantinápoly visszafoglalása és társcsászárának elűzése

Mikhaél hamarosan társcsászárrá nyilvánította magát és sikeres katonai akciókba kezdett: 1259-ben legyőzte az Epiruszi Despotátust és szövetségeseit, majd 1260-ban Konstantinápolyt is megostromolta. A sikertelen ostrom fegyverszünettel ért véget. Mikhaél 1261-ben szövetségre lépett a Genovai Köztársasággal, ami hagyományosan a Latin Császárságban erős befolyással rendelkező velenceiek fő riválisa volt. A genovaiak segítségére azonban végül nem lett szüksége, mivel a Konstantinápoly környékére küldött felderítőinek helyi parasztok megmutatták a várba vezető titkos utakat, és elárulták, hogy a várban épp kevés védő tartózkodik. Hadvezére, Alexiosz Sztrategopoulosz kihasználta a kedvező alkalmat és 1261. július 25-én éjjel elfoglalta a várost. Konstantinápoly visszaszerzését követően Mikhaél megvakíttatta és száműzte 11 éves társcsászárát, Ióannészt, hogy a továbbiakban egyedül uralkodhasson.[2]

Uralkodása

Konstantinápoly visszaszerezését követően, hamarosan a nyugati ügyek felé fordult. Rájött, hogy IV. Márton pápa, a szicíliai I. (Anjou) Károly és a velenceiek, azaz Bizánc itáliai birtokainak szomszédai egységesen fognak fellépni vele szemben, tehát igyekezett, hogy a nyugati veszedelmet elhárítsa, de Manuél hibáinak elkövetése nélkül: megpróbálta megosztani az ellenfeleit.

Közben, 1265-ben Bizáncot megtámadták a mongolok. A megvert császár a mongolok kegyét keresve adót fizetett Nogaj kánnnak, az Arany Horda vezetőjének, és feleségül adta hozzá Eufrozina leányát.

Hogy a pápát maga oldalára állítsa, elhatározta, hogy egyesíti a katolikus és az ortodox egyházat. A gyenge lábakon álló uniót 1274-ben mondta ki a Lyonban tartott zsinat. Hazájában ezért sok elégedetlenkedő ortodoxot kellett bebörtönöznie, ráadásul a szövetség, amit így megtépázott, újra helyreállt, és a pápa kiközösítette őt.

Hogy meggyengítse ellenfeleit, igazi bizánci diplomáciával rávette az aragóniai királyt, III. Pétert, hogy támadjon Szicíliára, miközben a szicíliaiak fellázadtak, és lemészárolták a helyi franciákat (1282, szicíliai vecsernye). (Mellesleg Károly és utódai továbbra is a Nápolyi Királyság urai maradtak, egészen 1442-ig, amikor III. Péter utódai egyesítették a szétszakított országot.)

A Mikhaél által alapított Palaiologosz-dinasztia uralta a görög birodalmat egészen annak bukásáig, tehát összesen 192 éven át.

Jegyzetek

Források


Előző uralkodó:
IV. Ióannész
Bizánci császár
12611282
A Palaiologoszok címere
Következő uralkodó:
II. Andronikosz