„Harangláb (növénynemzetség)” változatai közötti eltérés

Harangláb
	Közönséges harangláb (A. vulgaris)
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Rend:	Boglárkavirágúak (Ranunculales);
Család:	Boglárkafélék (Ranunculaceae);
Alcsalád:	Thalictroideae;
Nemzetség:	Aquilegia; L.
Típusfaj
	közönséges harangláb (A. vulgaris)'';
Szinonimák
	Aquilina Bubani;
Fajsorok
	Aquilegia (A. sect. Aquilegia); Darwasianae (A. sect. Darwasianae); Glandulosae (A. sect. Glandulosae); Lactiflorae (A. sect. Lactiflorae); Parviflorae (A. sect. Parviflorae); Viridiflorae (A. sect. Viridiflorae);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Harangláb témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Harangláb témájú médiaállományokat és Harangláb témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2018. október 10., 13:15-kori változata

A harangláb vagy sasfű (Aquilegia) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó nemzetség több mint száz fajjal.

Származása, elterjedése

A nemzetség holarktikus: fajai az északi féltekén élnek. Magyarországon csak a típusfaj, a közönséges harangláb (A. vulgaris) őshonos, ezért a magyar szakirodalom gyakran egyszerűen csak haranglábként említi.

Jellemzők

Töve bokrosodik.

A levelek hármasan összetettek, a levélkék széle ép. A csészelevelek a |szirmokhoz hasonlóan színesek, azokkal váltakozva alkotják a virágtakarót. A szirmok egyik vége sarkantyús, a másik vége tölcsérszerű mézfejtővé alakult.

A legtöbb faj mérgező.

Életmódja, termőhelye

Évelő. Teljesen télálló és fagytűrő. Kedveli a jó vízgazdálkodású talajt és a nyílt, napos helyet.

A haranglábak a bagolylepkefélék (Nocuidae) családjába tartozó néhány faj (például káposztabagoly (Mamestra brassicae), bakszakállbagoly (Amphipyra tragopoginis)) hernyójának tápláléknövényei.

Felhasználása

Tavasszal és nyáron nyíló, általában harang alakú sarkantyús virágaiért több fajt dísznövénynek termesztenek; ezek sziklakertbe is ültethetők.

Ismertebb fajok

havasi harangláb (Aquilegia alpina)
feketéllő harangláb (Aquilegia atrata)
kisvirágú harangláb (Aquilegia brevistyla)
kolorádói kék harangláb (Aquilegia caerulea)
kanadai vörös harangláb (Aquilegia canadensis)
arany harangláb (Aquilegia chrysantha)
sivatagi harangláb (Aquilegia desertorum)
nyugati vörös harangláb (Aquilegia elegantula)
japán harangláb (Aquilegia flabellata)
sárga harangláb (Aquilegia flavescens)
nyugati harangláb (Aquilegia formosa)
hosszúsarkantyús harangláb (Aquilegia longissima)
Sierra-harangláb (Aquilegia pubescens)
Sziklás-hegységi kék harangláb (Aquilegia saximontana)
közönséges harangláb (Aquilegia vulgaris)

Források

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 == Jellemzők ==
 Töve bokrosodik.
-A [[levél (botanika)|levelek]] hármasan összetettek, a levélkék széle ép. A [[csészelevél|csészelevelek]] a [[sziromlevél|szirmokhoz]] hasonlóan színesek, azokkal váltakozva alkotják a virágtakarót. A szirmok egyik vége sarkantyús, a másik vége tölcsérszerű mézfejtővé alakult. [[File:IMG 7033 2100x.jpg|thumb|Közönséges harangláb ''(A. vulgaris)'']]
+A [[levél (botanika)|levelek]] hármasan összetettek, a levélkék széle ép. A [[csésze (botanika)|csészelevelek]] a [[párta (botanika)||szirmokhoz]] hasonlóan színesek, azokkal váltakozva alkotják a virágtakarót. A szirmok egyik vége sarkantyús, a másik vége tölcsérszerű mézfejtővé alakult. [[File:IMG 7033 2100x.jpg|thumb|Közönséges harangláb ''(A. vulgaris)'']]
 A legtöbb faj mérgező.