„Gurk (folyó)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
a Klagenfurt am Wörthersee AWB |
||
| 42. sor: | 42. sor: | ||
| wikicommons = <!-- Wikidatából --> |
| wikicommons = <!-- Wikidatából --> |
||
}} |
}} |
||
A '''Gurk''' ([[Szlovén nyelv|szlovénül]] ''Krka'') a [[Dráva]] bal oldali, 157 |
A '''Gurk''' ([[Szlovén nyelv|szlovénül]] ''Krka'') a [[Dráva]] bal oldali, 157 km-ével második leghosszabb mellékfolyója. Teljes egészében [[Ausztria]] [[Karintia]] tartományában helyezkedik el. 2581 km²-es vízgyűjtő területe a tartomány 27%-át teszi ki, de a lakosság 40%-a él rajta. |
||
==Folyása== |
==Folyása== |
||
A folyó a róla elnevezett [[Gurktali-Alpok]] két tengerszeméből ered. A 2320 m magas Bretthöhe tövében fekvő tavak közül a Gurksee 1970 m magasan található, 0,4 hektáros és 1,5 m mély; a Torersee 2010 m-en fekszik, területe 0,35 ha és 1,2 m mély. Télen mindkettő fenékig befagy, így halak sem élnek bennük. |
A folyó a róla elnevezett [[Gurktali-Alpok]] két tengerszeméből ered. A 2320 m magas Bretthöhe tövében fekvő tavak közül a Gurksee 1970 m magasan található, 0,4 hektáros és 1,5 m mély; a Torersee 2010 m-en fekszik, területe 0,35 ha és 1,2 m mély. Télen mindkettő fenékig befagy, így halak sem élnek bennük. |
||
A Felső Gurk-völgy [[Reichenau]] és [[Gnesau]] ritkán lakott fennsíkjain kezdődik, majd kelet felé haladva a völgy középső szakaszán áthalad [[Weitensfeld im Gurktal|Weitensfeld]] és [[Gurk]] mezővárosokon egészen [[Straßburg (Karintia)|Straßburg]] városáig. [[Althofen |
A Felső Gurk-völgy [[Reichenau]] és [[Gnesau]] ritkán lakott fennsíkjain kezdődik, majd kelet felé haladva a völgy középső szakaszán áthalad [[Weitensfeld im Gurktal|Weitensfeld]] és [[Gurk]] mezővárosokon egészen [[Straßburg (Karintia)|Straßburg]] városáig. [[Althofen]]nél délre fordul, majd miután [[Brückl]]nél bal felől befogadta az északról érkező Görtschitz folyót, délnyugat felé kanyarodik. Miután belépett a [[Klagenfurti-medence|Klagenfurti-medencébe]], [[Klagenfurt am Wörthersee|Klagenfurt]]tól keletre jobb oldalról belétorkollik a [[Glan]]. Itt élesen kelet felé kanyarodik (tulajdonképpen a Glan medre folytatódik) és még Völkermarkti-víztározó előtt [[Sankt Kanzian am Klopeiner See|Sankt Kaziannál]] egyesül a Drávával. |
||
A Gurk völgyében 1898-ban megnyitották a Gurktalbahn vasútvonalat, amelyet 1969-ben teljes hosszában felszámoltak. |
A Gurk völgyében 1898-ban megnyitották a Gurktalbahn vasútvonalat, amelyet 1969-ben teljes hosszában felszámoltak. |
||
<gallery> |
<gallery> |
||
| 55. sor: | 55. sor: | ||
Hochrindl Messaneggeralm Gurk-Bruecke 25102013 134.jpg|A Gurk [[Albeck]]nél |
Hochrindl Messaneggeralm Gurk-Bruecke 25102013 134.jpg|A Gurk [[Albeck]]nél |
||
Reichenau Seebach Gurktal 18032011 222.jpg|A Gurk-völgy Reichenaunál |
Reichenau Seebach Gurktal 18032011 222.jpg|A Gurk-völgy Reichenaunál |
||
Kraftwerk Rain.JPG|Vízierőmű a Gurkon [[Poggersdorf |
Kraftwerk Rain.JPG|Vízierőmű a Gurkon [[Poggersdorf]]nál |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
== Források == |
== Források == |
||
| 61. sor: | 61. sor: | ||
{{Commonskat-natúr}} |
{{Commonskat-natúr}} |
||
{{fordítás|de|Gurk (Fluss)|oldid=157948367}} |
{{fordítás|de|Gurk (Fluss)|oldid=157948367}} |
||
[[Kategória:Ausztria folyói]] |
[[Kategória:Ausztria folyói]] |
||
[[Kategória:A Dráva mellékfolyói]] |
[[Kategória:A Dráva mellékfolyói]] |
||
A lap 2018. október 8., 19:15-kori változata
| Gurk | |
 | |
| A Gurk Truttendorfnál | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Ausztria |
| Tartomány | Karintia |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 157 km |
| Forrásszint | 1970 m |
| Vízhozam | 30,1 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 2581,63 km² |
| Forrás | Gurksee, Torersee |
 é. sz. 46° 54′ 36″, k. h. 13° 56′ 59″ | |
| Torkolat | Dráva (Stein) |
| é. sz. 46° 36′ 35″, k. h. 14° 31′ 36″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Gurk Klagenfurttól keletre torkollik a Drávába | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gurk témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Gurk (szlovénül Krka) a Dráva bal oldali, 157 km-ével második leghosszabb mellékfolyója. Teljes egészében Ausztria Karintia tartományában helyezkedik el. 2581 km²-es vízgyűjtő területe a tartomány 27%-át teszi ki, de a lakosság 40%-a él rajta.
Folyása
A folyó a róla elnevezett Gurktali-Alpok két tengerszeméből ered. A 2320 m magas Bretthöhe tövében fekvő tavak közül a Gurksee 1970 m magasan található, 0,4 hektáros és 1,5 m mély; a Torersee 2010 m-en fekszik, területe 0,35 ha és 1,2 m mély. Télen mindkettő fenékig befagy, így halak sem élnek bennük.
A Felső Gurk-völgy Reichenau és Gnesau ritkán lakott fennsíkjain kezdődik, majd kelet felé haladva a völgy középső szakaszán áthalad Weitensfeld és Gurk mezővárosokon egészen Straßburg városáig. Althofennél délre fordul, majd miután Brücklnél bal felől befogadta az északról érkező Görtschitz folyót, délnyugat felé kanyarodik. Miután belépett a Klagenfurti-medencébe, Klagenfurttól keletre jobb oldalról belétorkollik a Glan. Itt élesen kelet felé kanyarodik (tulajdonképpen a Glan medre folytatódik) és még Völkermarkti-víztározó előtt Sankt Kaziannál egyesül a Drávával.
A Gurk völgyében 1898-ban megnyitották a Gurktalbahn vasútvonalat, amelyet 1969-ben teljes hosszában felszámoltak.
-
A Gurk forrása, a Gurksee -
A Gurk Albecknél -
A Gurk-völgy Reichenaunál -
Vízierőmű a Gurkon Poggersdorfnál
Források
- W. Honsig-Erlenburg, G. Wieser: Die Gurk und ihre Seitengewässer. Verlag des Naturwissenschaftlichen Vereins für Kärnten, Klagenfurt 1997, ISBN 3-85328-009-9
A Wikimédia Commons tartalmaz Gurk témájú kategóriát.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Gurk (Fluss) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.