„Dinitrogén-oxid” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
6. sor: 6. sor:
| ImageFile3= Nitrous-oxide-2D-VB.png
| ImageFile3= Nitrous-oxide-2D-VB.png
| ImageSize3= 200px
| ImageSize3= 200px
| IUPACNév =
| IUPACNév =dinitrogén-monoxid
| MásNév = Kéjgáz
| MásNév = Kéjgáz
| Szakasz1 = {{Chembox Azonosítók
| Szakasz1 = {{Chembox Azonosítók
60. sor: 60. sor:
}}
}}


A '''dinitrogén-oxid''' ([[nitrogén|N]]<sub>2</sub>[[oxigén|O]], [[Nemzetközi szabadnév (gyógyszer)|INN]]: '''nitrous oxide''') egy színtelen, nem gyúlékony gáz, melynek kellemes édeskés íze és szaga van. A sebészetben és a fogászatban anesztetikus és analgetikus hatását használják. [[eufória|Euforizáló]] hatása miatt kéjgáznak, vagy nevetőgáznak is nevezik. A belsőégésű motorok üzemanyagához keverve nagyban növeli a motorok teljesítményét oxidáló hatása miatt, ami fokozza az égést. A Föld légkörében jelenlévő dinitrogén-oxid gáznak [[üvegházhatás]]a van, tehát növeli a [[globális felmelegedés]]t.
A '''dinitrogén-oxid''' ('''dinitrogén-monoxid''', N<sub>2</sub>O, [[Nemzetközi szabadnév (gyógyszer)|INN]]: '''nitrous oxide''') egy színtelen, nem gyúlékony gáz, melynek kellemes édeskés íze és szaga van. A sebészetben és a fogászatban anesztetikus és analgetikus hatását használják. [[eufória|Euforizáló]] hatása miatt kéjgáznak, vagy nevetőgáznak is nevezik. A belsőégésű motorok üzemanyagához keverve nagyban növeli a motorok teljesítményét oxidáló hatása miatt, ami fokozza az égést. A Föld légkörében jelenlévő dinitrogén-oxid gáznak [[üvegházhatás]]a van, tehát növeli a [[globális felmelegedés]]t.
A köznyelvben és a számítógépes játékokban a dinitrogén-oxidot egyszerűen „nitrónak” nevezik. Könnyen cseppfolyósítható gáz. Oldhatósága vízben és [[etanol|alkoholban]] jó. Oldódik tömény [[kénsav]]ban is.
A köznyelvben és a számítógépes játékokban a dinitrogén-oxidot egyszerűen „nitrónak” nevezik. Könnyen cseppfolyósítható gáz. Oldhatósága vízben és [[etanol|alkoholban]] jó. Oldódik tömény [[kénsav]]ban is.



A lap 2018. október 6., 18:46-kori változata

Dinitrogén-oxid
IUPAC-név dinitrogén-monoxid
Más nevek Kéjgáz
Kémiai azonosítók
CAS-szám 10024-97-2
ATC kód N01AX13
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet N2O
Moláris tömeg 44,0128 g/mol
Megjelenés színtelen gáz
Sűrűség 1222,8 kg m−3 (folyadék)
1,8 kg m−3 (gáz)
Olvadáspont −90,86 °C (182,29 K)
Forráspont −88,48 °C (184,67 K)
Kristályszerkezet
Dipólusmomentum 0,166
Veszélyek
EU osztályozás Oxidatív (O)[1]
NFPA 704
0
2
0
OX
R mondatok R8[1]
S mondatok S9, S17[1]
Rokon vegyületek
Rokon nitrogén-oxidok Nitrogén-monoxid
Dinitrogén-trioxid
Nitrogén-dioxid
Dinitrogén-tetroxid
Dinitrogén-pentoxid
Rokon vegyületek Ammónium-nitrát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A dinitrogén-oxid (dinitrogén-monoxid, N2O, INN: nitrous oxide) egy színtelen, nem gyúlékony gáz, melynek kellemes édeskés íze és szaga van. A sebészetben és a fogászatban anesztetikus és analgetikus hatását használják. Euforizáló hatása miatt kéjgáznak, vagy nevetőgáznak is nevezik. A belsőégésű motorok üzemanyagához keverve nagyban növeli a motorok teljesítményét oxidáló hatása miatt, ami fokozza az égést. A Föld légkörében jelenlévő dinitrogén-oxid gáznak üvegházhatása van, tehát növeli a globális felmelegedést. A köznyelvben és a számítógépes játékokban a dinitrogén-oxidot egyszerűen „nitrónak” nevezik. Könnyen cseppfolyósítható gáz. Oldhatósága vízben és alkoholban jó. Oldódik tömény kénsavban is.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Dinitrogenii oxidum néven hivatalos.

Kémiai tulajdonságai

Önmagában nem gyúlékony, de az égést táplálja. Ennek az az oka, hogy könnyen ad át oxigént. A parázsló fapálcát lángra lobbantja. A dinitrogén-oxid hidrogénnel keverve viszont meggyújtható, meggyújtásakor robban. A reakció során víz és nitrogén keletkezik.

Az ammónia és a dinitrogén-oxid keveréke meggyújtva szintén robban.

Élettani hatása

Az égést táplálja, de a légzést nem, mivel a szervezet nem képes felbontani. Kisebb mennyiségben belélegezve nevetést, mámort, pulzáló hang- és képi hallucinációkat okoz, nagyobb mennyiségben érzéstelenítő és narkotikus hatású. (Innen a kéjgáz név.)

Előállítása

Ammónium-nitrát óvatos hevítésével állítják elő. Ha a hőmérséklet 250 °C fölé emelkedik, a reakció robbanásba mehet át.

Felhasználása

Felhasználják oxigénnel keverve altatógáznak, foghúzások alkalmával érzéstelenítésre. Habszifonokban szén-dioxid helyett használják. Alkalmazzák a méhészetben a kaptárak felnyitásakor a méhek elaltatására is, ekkor ammónium-nitrát tartalmú tabletták hevítésével nyerik. Egyre gyakrabban drogként is feltűnik euforizáló hatása miatt, továbbá belső égésű motorokban a teljesítménynövelés érdekében.

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek