„Peter Giron” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Törölt kép(ek) linkje ki
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
belső hivatkozás
1. sor: 1. sor:
{{személy infobox}}
{{személy infobox}}


'''Peter Giron''' ([[Aachen]], [[1798]]. – [[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1849]]. [[október 20.]]) honvédezredes, a magyarországi német légió parancsnoka, az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] vértanúja.
'''Peter Giron''' ([[Aachen]], [[1798]]. – [[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1849]]. [[október 20.]]) honvédezredes, a [[magyarország]]i német légió parancsnoka, az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] vértanúja.
[[Kép:48-asok.jpg|bélyegkép|left|200px|[[Csernus Menyhért]], [[Szacsvay Imre (politikus)|Szacsvay Imre]], [[Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville]], Peter Giron, [[Streith Miklós]], [[Kolosy György]], [[Noszlopy Gáspár]], [[Jubál Károly]], [[Sárközy Soma]] az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] és a [[Makk-féle összeesküvés]] kilenc vértanújának közös sírja a [[Fiumei Úti Sírkert|Kerepesi temetőben]].]]
[[Kép:48-asok.jpg|bélyeg|bal|200px|[[Csernus Menyhért]], [[Szacsvay Imre (politikus)|Szacsvay Imre]], [[Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville]], Peter Giron, [[Streith Miklós]], [[Kolosy György]], [[Noszlopy Gáspár]], [[Jubál Károly]], [[Sárközy Soma]] az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] és a [[Makk-féle összeesküvés]] kilenc vértanújának közös sírja a [[Fiumei Úti Sírkert|Kerepesi temetőben]]]]
Saját közlése szerint [[1848]] előtt a [[Porosz Királyság|porosz]] hadsereg tisztje volt. [[1848]]-ban egy [[bécs]]i fegyvergyárban munkavezetőként dolgozott és részt vett a márciusi, majd az októberi bécsi forradalomban is. Az októberi bécsi harcokban százados és egy zászlóalj parancsnoka volt. Bécs eleste után Magyarországra menekült és felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. [[Kossuth Lajos]] megbízta egy osztrák és német menekültekből szervezendő légió felállításával. A [[Téli hadjárat (1848–49)|téli hadjárat]] előtt alakulatával csatlakozott [[Görgei Artúr]] feldunai hadseregéhez. A [[december 28.|december 28-a]]i [[bábolnai ütközet]]ben megsebesült.
Saját közlése szerint [[1848]] előtt a [[Porosz Királyság|porosz]] hadsereg tisztje volt. 1848-ban egy [[bécs]]i fegyvergyárban munkavezetőként dolgozott, és részt vett a márciusi, majd az októberi bécsi forradalomban is, ahol százados és egy zászlóalj parancsnoka volt. Bécs eleste után Magyarországra menekült és felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. [[Kossuth Lajos]] megbízta egy osztrák és német menekültekből szervezendő légió felállításával. A [[Téli hadjárat (1848–49)|téli hadjárat]] előtt alakulatával csatlakozott [[Görgei Artúr]] feldunai hadseregéhez. A [[december 28.|december 28-ai]] [[bábolnai ütközet]]ben megsebesült.




[[1849]] januárjától [[Nagyvárad]]on, majd a főváros felszabadítása után [[Pest (történelmi település)|Pest]]en tevékenykedett. Ez idő alatt megszervezte a német légió 2. és 3. zászlóalját. A zászlóaljak legénysége elsősorban magyarországi német nemzetiségűekből állt. 1849 júniusában alakulatát önkényesen elhagyta, ezért Görgei hadbírósági eljárást kezdeményezett ellene. [[július 23.|Július 23-án]] lemondott rangjáról. A fegyelmi problémák miatt végül feloszlatott német légió magyarországi németekből álló zászlóaljaiból alakult a 126. honvédzászlóalj.
[[1849]] januárjától [[Nagyvárad]]on, majd a főváros felszabadítása után [[Pest (történelmi település)|Pesten]] tevékenykedett. Ez idő alatt megszervezte a német légió 2. és 3. zászlóalját. A zászlóaljak legénysége elsősorban magyarországi német nemzetiségűekből állt. Júniusban alakulatát önkényesen elhagyta, ezért [[Görgei Artúr]] hadbírósági eljárást kezdeményezett ellene. [[július 23.|Július 23-án]] lemondott rangjáról. A fegyelmi problémák miatt végül feloszlatott német légió magyarországi németekből álló zászlóaljaiból alakult a 126. honvédzászlóalj.


A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] bukása után a császári hatóságok elfogták, kötél általi halálra ítélték és a pesti [[Újépület]] mögött a szabadságharc két lengyel származású tisztjével, [[Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville]] századossal és [[Mieczysław Woroniecki]] alezredessel együtt kivégezték.
A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] bukása után a császári hatóságok elfogták, kötél általi halálra ítélték, és a pesti [[Újépület]] mögött a szabadságharc két lengyel származású tisztjével, [[Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville]] századossal és [[Mieczysław Woroniecki]] alezredessel együtt kivégezték.


==Felhasznált források==
==Felhasznált források==

A lap 2018. október 6., 11:46-kori változata

Peter Giron
Született1798
Aachen
Elhunyt1849. október 20. (50-51 évesen)[1]
Pest
Foglalkozásakatona
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
SablonWikidataSegítség

Peter Giron (Aachen, 1798. – Pest, 1849. október 20.) honvédezredes, a magyarországi német légió parancsnoka, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Csernus Menyhért, Szacsvay Imre, Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville, Peter Giron, Streith Miklós, Kolosy György, Noszlopy Gáspár, Jubál Károly, Sárközy Soma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc és a Makk-féle összeesküvés kilenc vértanújának közös sírja a Kerepesi temetőben

Saját közlése szerint 1848 előtt a porosz hadsereg tisztje volt. 1848-ban egy bécsi fegyvergyárban munkavezetőként dolgozott, és részt vett a márciusi, majd az októberi bécsi forradalomban is, ahol százados és egy zászlóalj parancsnoka volt. Bécs eleste után Magyarországra menekült és felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. Kossuth Lajos megbízta egy osztrák és német menekültekből szervezendő légió felállításával. A téli hadjárat előtt alakulatával csatlakozott Görgei Artúr feldunai hadseregéhez. A december 28-ai bábolnai ütközetben megsebesült.


1849 januárjától Nagyváradon, majd a főváros felszabadítása után Pesten tevékenykedett. Ez idő alatt megszervezte a német légió 2. és 3. zászlóalját. A zászlóaljak legénysége elsősorban magyarországi német nemzetiségűekből állt. Júniusban alakulatát önkényesen elhagyta, ezért Görgei Artúr hadbírósági eljárást kezdeményezett ellene. Július 23-án lemondott rangjáról. A fegyelmi problémák miatt végül feloszlatott német légió magyarországi németekből álló zászlóaljaiból alakult a 126. honvédzászlóalj.

A szabadságharc bukása után a császári hatóságok elfogták, kötél általi halálra ítélték, és a pesti Újépület mögött a szabadságharc két lengyel származású tisztjével, Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville századossal és Mieczysław Woroniecki alezredessel együtt kivégezték.

Felhasznált források

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05258.htm, Giron Péter, 2017. október 9.