„Kereskedelmi Világszervezet” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Aktuális térkép használata a 2009 állapotot mutató helyett
Nincs szerkesztési összefoglaló
19. sor: 19. sor:
}}
}}


A '''Kereskedelmi Világszervezet''' ([[Angol nyelv|angolul]] ''World Trade Organization'', [[Francia nyelv|franciául]] ''Organisation mondiale du commerce'', [[Spanyol nyelv|spanyolul]] ''Organización Mundial del Comercio'', röviden WTO) egy multilaterális kereskedelmi szervezet, melynek célja a [[Külkereskedelem|nemzetközi kereskedelem]] [[szabadkereskedelem|liberalizációja]] az úgynevezett tarifális kereskedelmi akadályok ([[vám]]ok, [[Szubvenció|exportszubvenciók]]) és a nem tarifális kereskedelmi akadályok (beviteli engedélyek) fokozatos leépítése illetve megszüntetése révén. A WTO [[1995]]. [[január 1.|január 1-jén]] jött létre az [[1947]]-ben megkötött [[Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény]] (GATT) utódaként. Céljai a GATT-éhoz hasonlóak, de állandó szervezet. A létrehozásáról szóló nemzetközi szerződést [[1994]]. [[április 16.|április 16-án]], a [[marokkó]]i [[Marrákes|Marrakesh]]ben írták alá.
A '''Kereskedelmi Világszervezet''' ([[Angol nyelv|angolul]] ''World Trade Organization'', [[Francia nyelv|franciául]] ''Organisation mondiale du commerce'', [[Spanyol nyelv|spanyolul]] ''Organización Mundial del Comercio'', röviden WTO) egy multilaterális kereskedelmi szervezet, melynek célja a [[Külkereskedelem|nemzetközi kereskedelem]] [[szabadkereskedelem|liberalizációja]] az úgynevezett tarifális kereskedelmi akadályok ([[vám]]ok, [[Szubvenció|exportszubvenciók]]) és a nem tarifális kereskedelmi akadályok (beviteli engedélyek) fokozatos leépítése illetve megszüntetése révén.


== Tagjai ==
== Tagjai ==
Jelenleg 164 ország a tagja, utoljára 2016. július 29-én Afganisztán lépett be a szervezetbe.<!--<ref name="members"/>--> Tagja még az [[Európai Unió]] is, [[1995]]. [[január 1.]] óta szerepel a listán. (A 28 tagállam képviselője az [[Európai Bizottság]] kereskedelmi biztosa.)
Jelenleg 164 ország a tagja, utoljára 2016. július 29-én Afganisztán lépett be. Tagja még az [[Európai Unió]] is, [[1995]]. [[január 1.]] óta szerepel a listán. (A 28 tagállam képviselője az [[Európai Bizottság]] kereskedelmi biztosa.)


A WTO főigazgatója Roberto Azevêdo.
A WTO főigazgatója Roberto Azevêdo.
30. sor: 30. sor:
== Céljai ==
== Céljai ==
[[Fájl:Cwr lake facade2.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A WTO központja [[Genf]]ben]]
[[Fájl:Cwr lake facade2.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A WTO központja [[Genf]]ben]]
A WTO céljai között szerepel az életszínvonal emelése, a teljes foglalkoztatás elérése, a jövedelmek és a kereslet folyamatos növelése, továbbá a termelés és a külkereskedelem bővítése oly módon, hogy a világ erőforrásainak felhasználása optimális legyen. Ezen célok elérése érdekében a Kereskedelmi Világszervezet a [[vám]]ok és egyéb kereskedelmi akadályok jelentős mértékű leépítésén és a diszkriminatív elbánás felszámolásán munkálkodik. A kereskedelmi liberalizáció [[Közgazdaságtan|közgazdaság]]i megindoklása a [[szabadkereskedelem]] sokrétű előnyein alapul.
A WTO céljai között szerepel az életszínvonal emelése, a teljes foglalkoztatás elérése, a jövedelmek és a kereslet folyamatos növelése, továbbá a termelés és a külkereskedelem bővítése oly módon, hogy a világ erőforrásainak felhasználása optimális legyen. Ezen célok elérése érdekében a Kereskedelmi Világszervezet a [[vám]]ok és egyéb kereskedelmi akadályok jelentős mértékű leépítésén munkálkodik. A kereskedelmi liberalizáció [[Közgazdaságtan|közgazdaság]]i megindoklása a [[szabadkereskedelem]] sokrétű előnyein alapul.


== Alapelvei ==
== Alapelvei ==
37. sor: 37. sor:
* '''Engedmények intézményesítése''': a WTO írásos szerződésekben rögzíti a világ országai között elért kereskedelmi könnyítéseket, így ezek számonkérhetővé és ezáltal kötelező érvényűekké válnak. Az intézményesítés egyben azt is megnehezíti, hogy esetleges belpolitikai nyomástól vezéreltetve a politikusok utólag visszavonják egy-egy országnak vagy országcsoportnak tett kereskedelmi engedményeiket és újra elkezdjék védeni nemzeti piacaikat.
* '''Engedmények intézményesítése''': a WTO írásos szerződésekben rögzíti a világ országai között elért kereskedelmi könnyítéseket, így ezek számonkérhetővé és ezáltal kötelező érvényűekké válnak. Az intézményesítés egyben azt is megnehezíti, hogy esetleges belpolitikai nyomástól vezéreltetve a politikusok utólag visszavonják egy-egy országnak vagy országcsoportnak tett kereskedelmi engedményeiket és újra elkezdjék védeni nemzeti piacaikat.


Így megoldhatóvá válik a nemzetközi kapcsolatokra oly jellemző [[fogolydilemma]] (mindkét résztvevő jobban jár, ha kooperál a másikkal – viszont egyiknek sem áll érdekében megtenni az első lépést, mert az csak akkor hoz neki hasznot, ha a másik utána ugyanígy cselekszik) és a [["relativ gains problem"]] (csak addig éri meg egy országnak kooperálni, amíg senki nem tud nagyobb előnyre szert tenni ebből a kooperációból, mint ő maga). Más szóval a Kereskedelmi Világszervezet tevékenysége nem más, mint különféle külkereskedelmi engedmények meghatározott szabályok szerint történő és szerződésben biztosított cseréje. A tárgyalások során természetesen minden állam a saját nemzeti érdekeit próbálja meg érvényesíteni (például bizonyos kulcsfontosságúnak ítélt gazdasági szektorokat védeni), emiatt hosszú évekig elhúzódnak az egyes tárgyalási fordulók.
Így megoldhatóvá válik a nemzetközi kapcsolatokra oly jellemző [[fogolydilemma]] (mindkét résztvevő jobban jár, ha kooperál a másikkal – viszont egyiknek sem áll érdekében megtenni az első lépést, mert az csak akkor hoz neki hasznot, ha a másik utána ugyanígy cselekszik) és a (csak addig éri meg egy országnak kooperálni, amíg senki nem tud nagyobb előnyre szert tenni ebből a kooperációból, mint ő maga). Más szóval a Kereskedelmi Világszervezet tevékenysége nem más, mint különféle külkereskedelmi engedmények meghatározott szabályok szerint történő és szerződésben biztosított cseréje. A tárgyalások során természetesen minden állam a saját nemzeti érdekeit próbálja meg érvényesíteni (például bizonyos kulcsfontosságúnak ítélt gazdasági szektorokat védeni), emiatt hosszú évekig elhúzódnak az egyes tárgyalási fordulók.


== Tárgyalási fordulók (miniszteri konferenciák) ==
== Tárgyalási fordulók (miniszteri konferenciák) ==

A lap 2018. október 6., 07:54-kori változata

A „WTO” lehetséges további jelentéseiről lásd: WTO (egyértelműsítő lap).
Kereskedelmi Világszervezet
Alapítva1995. január 1.
SzékhelyGenf, Svájc
Tagság164 ország[1]
Nyelvekangol, francia, spanyol[2]
FőigazgatóRoberto Azevêdo
Költségvetés196 millió svájci frank[3]
Dolgozók száma640
A Kereskedelmi Világszervezet weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kereskedelmi Világszervezet témájú médiaállományokat.

A Kereskedelmi Világszervezet (angolul World Trade Organization, franciául Organisation mondiale du commerce, spanyolul Organización Mundial del Comercio, röviden WTO) egy multilaterális kereskedelmi szervezet, melynek célja a nemzetközi kereskedelem liberalizációja az úgynevezett tarifális kereskedelmi akadályok (vámok, exportszubvenciók) és a nem tarifális kereskedelmi akadályok (beviteli engedélyek) fokozatos leépítése illetve megszüntetése révén.

Tagjai

Jelenleg 164 ország a tagja, utoljára 2016. július 29-én Afganisztán lépett be. Tagja még az Európai Unió is, 1995. január 1. óta szerepel a listán. (A 28 tagállam képviselője az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa.)

A WTO főigazgatója Roberto Azevêdo.

A tagok kétharmadát a fejlődő országok teszik ki, amelyek az eddigi tapasztalat alapján csoportokba tömörülnek az értekezleteken. Az egyik legjelentősebb tömörülés a mexikói Cancún városában tartott WTO-értekezleten alakult ki, ez a G20 elnevezést kapta. A „húszak csoportja” többek között az agrárszubvenciók leépítését tűzte ki célul.

Céljai

A WTO központja Genfben

A WTO céljai között szerepel az életszínvonal emelése, a teljes foglalkoztatás elérése, a jövedelmek és a kereslet folyamatos növelése, továbbá a termelés és a külkereskedelem bővítése oly módon, hogy a világ erőforrásainak felhasználása optimális legyen. Ezen célok elérése érdekében a Kereskedelmi Világszervezet a vámok és egyéb kereskedelmi akadályok jelentős mértékű leépítésén munkálkodik. A kereskedelmi liberalizáció közgazdasági megindoklása a szabadkereskedelem sokrétű előnyein alapul.

Alapelvei

  • Kölcsönösség (reciprocitás) elve: a tárgyalások során elért különféle kereskedelmi könnyítések viszonosságon alapulnak. Erre egyrészt azért van szükség, mert a saját nemzeti piac védelmének leépítése – bizonyos közgazdaságtani nézetek felfogásával ellentétben – a politikusok és egyes nemzetek szemszögéből nem feltétlen jelent előnyt. A politikusok sokkal inkább a más országokba való könnyített exportlehetőségekre hajlamosak fókuszálni. Másrészt a kölcsönösség elve alapján a társadalom is inkább hajlamos elfogadni a saját nemzeti piac védelmének feladását.
  • Engedmények intézményesítése: a WTO írásos szerződésekben rögzíti a világ országai között elért kereskedelmi könnyítéseket, így ezek számonkérhetővé és ezáltal kötelező érvényűekké válnak. Az intézményesítés egyben azt is megnehezíti, hogy esetleges belpolitikai nyomástól vezéreltetve a politikusok utólag visszavonják egy-egy országnak vagy országcsoportnak tett kereskedelmi engedményeiket és újra elkezdjék védeni nemzeti piacaikat.

Így megoldhatóvá válik a nemzetközi kapcsolatokra oly jellemző fogolydilemma (mindkét résztvevő jobban jár, ha kooperál a másikkal – viszont egyiknek sem áll érdekében megtenni az első lépést, mert az csak akkor hoz neki hasznot, ha a másik utána ugyanígy cselekszik) és a (csak addig éri meg egy országnak kooperálni, amíg senki nem tud nagyobb előnyre szert tenni ebből a kooperációból, mint ő maga). Más szóval a Kereskedelmi Világszervezet tevékenysége nem más, mint különféle külkereskedelmi engedmények meghatározott szabályok szerint történő és szerződésben biztosított cseréje. A tárgyalások során természetesen minden állam a saját nemzeti érdekeit próbálja meg érvényesíteni (például bizonyos kulcsfontosságúnak ítélt gazdasági szektorokat védeni), emiatt hosszú évekig elhúzódnak az egyes tárgyalási fordulók.

Tárgyalási fordulók (miniszteri konferenciák)

  • "Kennedy-forduló" (1964-1967): itt elsősorban dömpingellenes intézkedésekről szóltak a tárgyalások.
  • "Tokió-forduló" (1973–1979): a GATT tevékenységét kiterjesztették a nem tarifás kereskedelmi akadályok területére is (ez alatt beviteli korlátozásokat, exportszubvenciókat, negatív diszkriminációt és dömpinget értenek)
  • "Uruguay-forduló" (1986–1993), a WTO létrehozatala (1995): itt a nemzetközi kooperációt a kereskedelempolitika egész területére kiterjesztették. Az áruk és szolgáltatások kereskedelmére, valamint a szellemi tulajdon védelmére vonatkozóan alapszabályokat fogadtak el.

Az 1986-ban kezdődő forduló helyszíne Punta del Este.

  • "Doha-forduló" (2001–2006): az itt elfogadott Doha-menetrend (Doha Development Agenda) a nemzetközi kereskedelem erősítését, a piacok további megnyitását, valamint a fejlődő országok világkereskedelembe történő erősebb integrációját hivatott elősegíteni.

Jegyzetek

  1. ↑ Members and Observers at WTO official website
  2. ↑ The WTO: Languages, Documentation and Information Management Division. WTO hivatalos weboldal. (Hozzáférés: 2013. január 2.)
  3. ↑ „WTO Secretariat budget for 2011”, WTO official site (Hozzáférés: 2008. augusztus 25.) 

Források

Külső hivatkozások

Commons:Category:World Trade Organization
A Wikimédia Commons tartalmaz Kereskedelmi Világszervezet témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kereskedelmi_Világszervezet&oldid=20488391”