„Tűzgömb” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
kieg. |
kieg. |
||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
Ha a meteor mérete kellően nagy (≥150 m), kevésbé fékeződik le és többnyire csak kisebb részek válnak le belőle, majd az ilyen test meteorkrátert létrehozva a földbe csapódik. |
Ha a meteor mérete kellően nagy (≥150 m), kevésbé fékeződik le és többnyire csak kisebb részek válnak le belőle, majd az ilyen test meteorkrátert létrehozva a földbe csapódik. |
||
A bolida haladása a légkörben [[infrahang]]ot kelt (ez érzékelhető az atomrobbantások figyelésére szolgáló földi telepítésű műszerekkel). |
|||
[[Fájl:Fireball geminids 2010-12-09 01-10ut.gif|265px|bélyegkép|közép|A [[Geminidák|geminida meteorraj]] egyik tűzgömbje 2010 december 9-én]] |
[[Fájl:Fireball geminids 2010-12-09 01-10ut.gif|265px|bélyegkép|közép|A [[Geminidák|geminida meteorraj]] egyik tűzgömbje 2010 december 9-én]] |
||
A lap 2018. október 5., 12:58-kori változata
A tűzgömb olyan meteor, melynek fényessége eléri vagy meghaladja a -5 magnitúdót, vagyis a Vénusz fényességét.[1]
A Föld légkörébe érkező meteorok esetén átlagosan minden ezredik számít tűzgömbnek. Gyakrabban fordul elő a meteoresők idején, például a Geminidák vagy a Perseidák hullása időszakában. A tűzgömb kialakulásához többnyire 1 cm vagy annál nagyobb méretű szilárd anyag szükséges. Ritka esetben az ilyen meteorit a légkörben való izzás után elérheti a felszínt.
Azok a meteorok, amik később felizzanak a légkörben és ezáltal láthatóvá válnak, többnyire szuperszonikus sebességgel érik el a légkört.
A tűzgömb inkább kisbolygó eredetű anyagból keletkezik, mint üstökösből.
Ha a légkörben felrobbanó tűzgömb hangrobbanást kelt, az ilyen meteor neve bolida. A hangrobbanás kezdeti magassága 30-45 km körül van, ami percekkel később a földfelszínen hallható. Ha a meteor részekre szakad, többszörös hangrobbanás jöhet létre, ami mennydörgésszerű, folyamatosnak tűnő morgást hoz létre. A hangrobbanás általában azt jelzi, hogy a meteoroid részekre szakadt.
Ha a meteor mérete kellően nagy (≥150 m), kevésbé fékeződik le és többnyire csak kisebb részek válnak le belőle, majd az ilyen test meteorkrátert létrehozva a földbe csapódik.
A bolida haladása a légkörben infrahangot kelt (ez érzékelhető az atomrobbantások figyelésére szolgáló földi telepítésű műszerekkel).
Évente nagyjából 5000 bolida fordul elő a Föld légkörében, ebből mintegy tucatnyi becsapódik a földbe vagy az óceánokba. Speciálisan a bolidák észlelésére nem létezik az egész földfelszínt lefedő megfigyelőhálózat, azonban az atomrobbanások észlelésére használt műholdak és egyéb érzékelők képesek jelezni a légkörben való haladásukat a teljes földfelszín fölött. [2] Sok országban létezik kisebb területet lefedő, automatikus kamera rendszer. A kamerák felvételei alapján utólag megállapítható a meteor pályája a légkörben és feltételezett becsapódási helye, így a meteorit keresése kisebb területen, célzottan végezhető.
Ha a bolida fényessége nagyobb, mint −17m (magnitúdó), szuperbolidának nevezik.
A Naprendszerben
Általánosabb fogalomként a Naprendszerben keringő égitestek közül azt nevezik bolidának, ami egy másik égitestbe csapódik.
Jegyzetek
- ↑ Kezdetben csak a „fényesebb egy bolygónál” meghatározást mondták ki, de mivel a Vénusz a legfényesebb bolygó, ezért a pontosság kedvéért a Vénusz fényességéhez való hasonlítást használják.
- ↑ The Facts On File Dictionary of Astronomy, Market House Books Ltd, 2006, ISBN 0-8160-5998-5
Források
- Astronomy Encyclopedia - A comprehensive & authoritative A-Z guide to the Universe, 2002, p. 143
- Encyclopedia of Astronomy and Astrophysics, Nature Publishing Group, 2001
- Linda T. Elkins-Tanton: Asteroids, Meteorites, and Comets, Chelsea House, 2006, ISBN 0-8160-5195-X
- Catastrophic Events Caused by Cosmic Objects, Springer, 2008, ISBN 978-1-4020-6452-4