Tűzgömb

Tűzgömb az égen

A tűzgömb olyan meteor, melynek fényessége eléri vagy meghaladja a -5 magnitúdót, vagyis a Vénusz fényességét.

A Föld légkörébe érkező meteorok esetén átlagosan minden ezredik számít tűzgömbnek. Gyakrabban fordul elő a meteoresők idején, például a Geminidák vagy a Perseidák hullása időszakában. A tűzgömb kialakulásához többnyire 1 cm vagy annál nagyobb méretű szilárd anyag szükséges. Ritka esetben az ilyen meteorit a légkörben való izzás után elérheti a felszínt.

Azok a meteorok, amik később felizzanak a légkörben és ezáltal láthatóvá válnak, többnyire szuperszonikus sebességgel érik el a légkört.

A tűzgömb inkább kisbolygó eredetű anyagból keletkezik, mint üstökösből.

Ha a légkörben felrobbanó tűzgömb hangrobbanást kelt, az ilyen meteor neve bolida. A hangrobbanás kezdeti magassága 30 km körül van, ami percekkel később a földfelszínen hallható. Ha a meteor részekre szakad, többszörös hangrobbanás jöhet létre, ami mennydörgésszerű, folyamatosnak tűnő morgást hoz létre. A hangrobbanás általában azt jelzi, hogy a meteoroid részekre szakadt.

Ha a meteor mérete kellően nagy (≥150 m), kevésbé fékeződik le és többnyire csak kisebb részek válnak le belőle, majd az ilyen test meteorkrátert létrehozva a földbe csapódik.

A geminida meteorraj egyik tűzgömbje 2010 december 9-én

A Naprendszerben

Általánosabb fogalomként a Naprendszerben keringő égitestek közül azt nevezik bolidának, ami egy másik égitestbe csapódik.

Források

• Astronomy Encyclopedia - A comprehensive & authoritative A-Z guide to the Universe, 2002, p. 143
• Encyclopedia of Astronomy and Astrophysics, Nature Publishing Group, 2001
• Linda T. Elkins-Tanton: Asteroids, Meteorites, and Comets, Chelsea House, 2006, ISBN 0-8160-5195-X

Kapcsolódó szócikkek

• Belépés a légkörbe
• 2013-as oroszországi meteoresemény
• 2015-ös magyarországi meteoresemény