„Tűzgömb” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2018. október 5., 12:16-kori változata

A tűzgömb olyan meteor, melynek fényessége eléri vagy meghaladja a -5 magnitúdót, vagyis a Vénusz fényességét.^[1]

A Föld légkörébe érkező meteorok esetén átlagosan minden ezredik számít tűzgömbnek. Gyakrabban fordul elő a meteoresők idején, például a Geminidák vagy a Perseidák hullása időszakában. A tűzgömb kialakulásához többnyire 1 cm vagy annál nagyobb méretű szilárd anyag szükséges. Ritka esetben az ilyen meteorit a légkörben való izzás után elérheti a felszínt.

Azok a meteorok, amik később felizzanak a légkörben és ezáltal láthatóvá válnak, többnyire szuperszonikus sebességgel érik el a légkört.

A tűzgömb inkább kisbolygó eredetű anyagból keletkezik, mint üstökösből.

Ha a légkörben felrobbanó tűzgömb hangrobbanást kelt, az ilyen meteor neve bolida. A hangrobbanás kezdeti magassága 30 km körül van, ami percekkel később a földfelszínen hallható. Ha a meteor részekre szakad, többszörös hangrobbanás jöhet létre, ami mennydörgésszerű, folyamatosnak tűnő morgást hoz létre. A hangrobbanás általában azt jelzi, hogy a meteoroid részekre szakadt.

Ha a meteor mérete kellően nagy (≥150 m), kevésbé fékeződik le és többnyire csak kisebb részek válnak le belőle, majd az ilyen test meteorkrátert létrehozva a földbe csapódik.

A Naprendszerben

Általánosabb fogalomként a Naprendszerben keringő égitestek közül azt nevezik bolidának, ami egy másik égitestbe csapódik.

Jegyzetek

↑ Kezdetben csak a „fényesebb egy bolygónál” meghatározást mondták ki, de mivel a Vénusz a legfényesebb bolygó, ezért a pontosság kedvéért a Vénusz fényességéhez való hasonlítást használják.

Források

Astronomy Encyclopedia - A comprehensive & authoritative A-Z guide to the Universe, 2002, p. 143
Encyclopedia of Astronomy and Astrophysics, Nature Publishing Group, 2001

Kapcsolódó szócikkek

[1] Kezdetben csak a „fényesebb egy bolygónál” meghatározást mondták ki, de mivel a Vénusz a legfényesebb bolygó, ezért a pontosság kedvéért a Vénusz fényességéhez való hasonlítást használják.

[1]

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 [[belépés a légkörbe|A Föld légkörébe érkező]] meteorok esetén átlagosan minden ezredik számít tűzgömbnek. Gyakrabban fordul elő a meteoresők idején, például a [[Geminidák]] vagy a [[Perseidák]] hullása időszakában. A tűzgömb kialakulásához többnyire 1&nbsp;cm vagy annál nagyobb méretű szilárd anyag szükséges. Ritka esetben az ilyen meteorit a légkörben való izzás után elérheti a felszínt.
+Azok a meteorok, amik később felizzanak a légkörben és ezáltal láthatóvá válnak, többnyire [[szuperszonikus sebesség]]gel érik el a légkört.
 A tűzgömb inkább [[kisbolygó]] eredetű anyagból keletkezik, mint [[üstökös]]ből.
 Ha a légkörben felrobbanó tűzgömb [[hangrobbanás]]t kelt, az ilyen meteor neve '''bolida'''. A hangrobbanás kezdeti magassága 30&nbsp;km körül van, ami percekkel később a földfelszínen hallható. Ha a meteor részekre szakad, többszörös hangrobbanás jöhet létre, ami mennydörgésszerű, folyamatosnak tűnő morgást hoz létre. A hangrobbanás általában azt jelzi, hogy a meteoroid részekre szakadt.
+Ha a meteor mérete kellően nagy (≥150 m), kevésbé fékeződik le és többnyire csak kisebb részek válnak le belőle, majd az ilyen test meteorkrátert létrehozva a földbe csapódik.
 [[Fájl:Fireball geminids 2010-12-09 01-10ut.gif|265px|bélyegkép|közép|A [[Geminidák|geminida meteorraj]] egyik tűzgömbje 2010 december 9-én]]
+== A Naprendszerben ==
+Általánosabb fogalomként a [[Naprendszer]]ben keringő égitestek közül azt nevezik bolidának, ami egy másik égitestbe csapódik.
 ==Jegyzetek==