„Szánoki Gergely” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
jav
a (Linkoman átnevezte a(z) Szanoki Gegely lapot a következő névre: Szánoki Gergely: Magyar alak)
(jav)
{{építés alatt}}
[[Fájl:Grzegorz z Sanoka.JPG|thumb|Szánoki Gergely 1865 előtt készült ábrázolása]]
 
'''Szánoki Gergely''' (vagy Sanoki; lengyelül Grzegorz z Sanoka) ([[Szánok]],[[Lengyelország]], 1406 - [[Lemberg ]], Lengyelország]], 1477) érsek.
 
== Életpályája ==
Galíciában, a [[Visztula]] folyó forrásvidékén, Galíciában, a magyar határ közelében született, ahová nemes származású atyja, Szánoki Péter költözött. 12 éves kora után huzamosabb ideig Krakkóban élt. Hosszú vándorutat tett meg Európában. 5 éven át Németországban bolyongott, megtanult németül; könyveket másolt és tanítványaitól kapott fizetségből, zenélésből és éneklésből élt. 1430 körül Krakkóban volt éneklő kántor, 1439 körül a 7 szabad művészet mestere. Tarnowski gróf meghívta őt fiai nevelésére. Ekkor kezdett költeményeket írni. II. (Jagelló) Ulászló lengyel király halálakor, 1434-ben írta meg a király sírversét ([[Dlugoss]] lengyel történetében maradt reánkfenn). Tanítványaival együtt Krakkóba költözött, holahol a királyfiak, Jagelló Ulászló és Kázmér társaságábatársaságához jutott;tartozott azés a királyi udvarnál is megkedvelték őt. 1440-ben wieliczkai plébános lett. I. (Jagelló) Ulászló magyar királyt Magyarországra kísérte. A király őt tanácsosául szemelte ki, 1441-ben követként küldte Lengyelországba a török elleni segédhadakért. Megnyerte az Erzsébet-párti magyar főurakat I. Ulászló részére és bár a [[szegedi eskü]] után ellenezte a Cesarini Julián sürgette török elleni háborút, elkísérte a királyt Várnáig, a vesztett várnai csatából megmenekült. 1445 és 1451 között [[Hunyadi János]] fiainak, Lászlónak és Mátyásnak a nevelője volt. Követként tért vissza Lengyelországba. 1451-től haláláig lembergi (ilyvói) érsek volt.
 
== Művei ==

Navigációs menü