„Copf stílus” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
nincs szerkesztési összefoglaló
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Nincs szerkesztési összefoglaló
[[Fájl:Szekesfehervar Orb and Episcopal Palace.JPG|bélyegkép|A [[székesfehérvár]]i [[Püspöki palota (Székesfehérvár)|székesfehérvári püspöki palota]], előtte az [[Országalma (Székesfehérvár)|Országalma]]. Az épület az [[Empire (stílus)|empire]] szellemében épült, de a copf stílus jegyeit is magán hordozza]]
[[Fájl:Nagyigmánd21.JPG|bélyegkép|jobbra|[[Nagyigmánd]]i katolikus templom (részlet), építette [[Fellner Jakab]]]]
[[Fájl:Tata Catholic church Kossuth square.JPG|bélyegkép|jobbra|Katolikus templom copf stílusban [[Tata|Tatán]], építette [[Fellner Jakab]] és [[Grossmann József]]]]
[[Fájl:Lyceum, Eger 2014.JPG|bélyegkép|jobbra|Az [[Líceum (Eger)|Egriegri líceum]] homlokzata copf stílusban, építette Fellner Jakab]]
[[Fájl:Szatmárnémeti Láncos templom 2.jpg|jobbra|bélyegkép|[[Szatmárnémeti]], [[Láncos templom]]]]
A '''''copf stílus''''' (vagy egyszerűen csak ''copf'', illetve(egyéb elnevezései: ''klasszicizáló késő barokk, paróka stílus, protestáns barokk'') művészeti stílus volt [[Közép-Európa|Közép-Európában]] a [[18. század]] utolsó évtizedeiben. A [[Rokokó|rokokó stílus]]sal együtt a [[barokk]] késői ága, mintegy átmenet a barokk és a [[klasszicizmus]] között.
 
== A név eredete ==
 
* A ''copf'' a német ''Zopf''ból"zopf" eredszóból ésered, valamiami ósdit, elavultat, nagyképűt és unalmast jelent. A C. eredetileg hajfonatot jelentett, amint a középkori nők azt viselni szerették, később, a 18. század elején, a porosz katonai viseletbe vették át, míg a francia forradalom ennek a furcsa szokásnak véget nem vetett.
* Régebben magyarul is időnként „zopf” formában írták (például Kardos Gy.: A magyar barokk- és zopf-építészet rövid összefoglalása, 1952).
* A szó az oszlopfők és szemöldökpárkányok füzéres és a copfra mint hajviseletre emlékeztető díszítményeire utal. ([[füzérdísz]])
== Előzményei ==
 
A copf vagy paróka- stílus a játszi, cicomás, kicsinyes [[rokokó]] stílusra, a [[XIV. Lajos francia király|XIV]]. és [[XV. Lajos francia király|XV. Lajos]] stílusára következett és bizonyos fenségest és komolyságot jelentett a könnyűvérű, ledérkedő rokokóval szemben. Franciaországban e stílus megfelelőjét [[XVI. Lajos francia király|XVI. Lajos]] királyról „Louis seize”-ként, magyarul [[XVI. Lajos-stílus]]ként ismerik.
 
== Az irodalomban ==
 
A ''copf- stílus'' ugyanazon korbeli irodalmi és művészeti termékeknél mutatkozik és rokonértelmű a paróka- vagy a barokk stílussal. A német irodalomban leginkább [[Johann Christoph Gottsched|Gottsched]]et és a sziléziai iskolát lehet a copf stílus legjelentékenyebbjeinek tekinteni, akik ellen [[Gotthold Ephraim Lessing|Lessing]] és utódai a klasszicitás újraélesztésével és nemzeti motívumok teremtésével a legélénkebben reagáltak. Franciaországban [[Voltaire]] törte meg úgy a rokokó-, mint a parókaízlést.
 
Nálunk a [[Bessenyei György|Bessenyei-korszak]] tulajdonképpen a copfhoz tartozik; felváltotta a modern kor, amely [[Kazinczy Ferenc]]cel kezdődött.
== Az építészetben ==
 
A copf épületek szakítanak a barokk mozgalmas, hullámzó formáival. Vonalvezetésük letisztult, áttekinthető. Mind alaprajzukban, mind pedig homlokzati kialakításukban egyszerűségre, világosságra törekednek. A templomok tornya nem, vagy csak alig lép ki a homlokzat síkjából. A szoborfülkék helyét átveszik a faltükrök és falmezők. A kastélyok esetében elmaradnak a sarokrizalitok, az épület megjelenését a timpanonnal koronázott 3- tengelyesháromtengelyes középrizalit uralja. A stílus formakincse nagymértékben támaszkodik az antik építészetre. Jellemző a füzérdíszek, konzolok, köténydíszek, tárcsák, rozetták, triglifek, gutták, urnák és szögletes voluták alkalmazása. A nyílások egyenesen, kosárívben, félkörívben, vagy szegmensívben végződnek. Szemöldökpárkányuk általában az egyenes, timpanon és lunetta formákra, illetve ezek különböző változataira korlátozódik. A teret cseh-, vagy csehsüvegboltozat fedi.
 
=== Fennmaradt példái Magyarországon ===
 
* [[Reider Jakab]]: a [[székesfehérvár]]i [[Püspöki palota (Székesfehérvár)|székesfehérvári püspöki palota]]
* [[Fellner Jakab]]: [[Érseki palota (Veszprém)]], [[Eger|Egri]]veszprémi [[Eszterházyérseki Károly(1993-ig Főiskola|Líceumpüspöki) palota]], 1765 – 1785
*[[Fellner Jakab]]: [[Líceum (Eger)|egri líceum]] (építés évei: 1765–1785)
* [[Franz Anton Hillebrandt]] munkái
* [[Melchior Hefele|HefeleHeféle Menyhért]]: [[Sarlós Boldogasszony-székesegyház (Szombathely]]i)|szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyház]]
* [[Püspöki palota (Székesfehérvár)|Püspöki palota]], [[Székesfehérvár]]
*[[Melchior Hefele|Heféle Menyhért]]: [https://www.martinus.hu/latnivalok/5017/puspoki-palota szombathelyi püspöki palota]
* [[Veszprém]]i Vár tűztornya, (1809)
*[[Tűztorony (Veszprém)|veszprémi tűztorony]] (építés évei: 1810–1814)
* [[Kiskun Múzeum]], [[Kiskunfélegyháza]]
* [[Franz Anton Hillebrandt]] munkái
* [[Thaller József]] munkája (Pécsi templom 1802-1805)
* [[Melchior Hefele|Hefele Menyhért]]: [[Szombathely]]i székesegyház
 
== Az iparművészetben ==

Navigációs menü