„Rétoromán dialektusok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
20. sor: 20. sor:
| ISO 639-1 = rm <small>(romans)</small>| ISO 639-2 = fur <small>(friuli)</small><br> roa <small>(ladin)</small><br> roh <small>(romans)</small> | SIL = [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=fur fur] <small>(friuli)</small><br> [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=lld lld] <small>(ladin)</small><br> [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=roh roh] <small>(romans)</small>}}
| ISO 639-1 = rm <small>(romans)</small>| ISO 639-2 = fur <small>(friuli)</small><br> roa <small>(ladin)</small><br> roh <small>(romans)</small> | SIL = [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=fur fur] <small>(friuli)</small><br> [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=lld lld] <small>(ladin)</small><br> [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=roh roh] <small>(romans)</small>}}


A '''rétoromán''' összefoglaló elnevezése a [[Svájc]] keleti felében (a [[Római Birodalom|rómaiak]] által ''Rhaetiá''nak nevezett vidék, innen származik a név is), Észak-[[Olaszország]]ban ([[Dél-Tirol]]ban, főként a [[Dolomitok]] völgyeiben), valamint az Északkelet-Olaszország [[Friuli]] régiójában beszélt nyelveknek. Ezek egymással közeli rokonságban álló, de nyelvtörténetileg elkülönülő [[nyugati újlatin nyelvek|nyugati]] [[újlatin nyelvek|újlatin]] – egész pontosan [[Galloromán nyelvek|galloromán]] – [[dialektus]]ok. Beszélőik száma nem éri el az egymilliót sem, a legtöbben a [[friuli nyelv]]et használják, közel 800&nbsp;000-en. Nyelvészeti szempontból az [[Okcitán nyelv|okcitán]] és a [[Francia nyelv|francia]] nyelvekhez állnak leginkább közel. A '''rétoromán nyelv''' megnevezést újabban gyakran csak a Svájcban beszélt sztenderdizált nyelvváltozatra, a [[romans nyelv]]re értik.
A '''rétoromán''' összefoglaló elnevezése a [[Svájc]] keleti felében (a [[Római Birodalom|rómaiak]] által ''Rhaetiá''nak nevezett vidék, innen származik a név is), Észak-[[Olaszország]]ban ([[Trentino-Alto Adige|Dél-Tirol]]ban, főként a [[Dolomitok]] völgyeiben), valamint az Északkelet-Olaszország [[Friuli]] régiójában beszélt nyelveknek. Ezek egymással közeli rokonságban álló, de nyelvtörténetileg elkülönülő [[nyugati újlatin nyelvek|nyugati]] [[újlatin nyelvek|újlatin]] – egész pontosan [[Galloromán nyelvek|galloromán]] – [[dialektus]]ok. Beszélőik száma nem éri el az egymilliót sem, a legtöbben a [[friuli nyelv]]et használják, közel 800&nbsp;000-en. Nyelvészeti szempontból az [[Okcitán nyelv|okcitán]] és a [[Francia nyelv|francia]] nyelvekhez állnak leginkább közel. A '''rétoromán nyelv''' megnevezést újabban gyakran csak a Svájcban beszélt sztenderdizált nyelvváltozatra, a [[romans nyelv]]re értik.


== A sztenderd nyelvváltozatok ==
== A sztenderd nyelvváltozatok ==

A lap 2018. szeptember 26., 12:25-kori változata

Rétoromán
Furlan/ladin/rumantsch
BeszélikOlaszország, Svájc
TerületFriuli, Belluno, Bolzano (Bozen), Trento (Olaszország), Graubünden kanton (Svájc)
Beszélők száma~900 000 fő
NyelvcsaládIndoeurópai nyelvcsalád
   itáliai ág
    újlatin nyelvek
     nyugati csoport
      galloromán nyelvek
       rétoromán
ÍrásrendszerLatin ábécé
Hivatalos állapot
HivatalosFriuli-Venezia Giulia (Olaszország), Svájc
Nyelvkódok
ISO 639-1rm (romans)
ISO 639-2fur (friuli)
roa (ladin)
roh (romans)
A Wikimédia Commons tartalmaz Furlan/ladin/rumantsch témájú médiaállományokat.

A rétoromán összefoglaló elnevezése a Svájc keleti felében (a rómaiak által Rhaetiának nevezett vidék, innen származik a név is), Észak-Olaszországban (Dél-Tirolban, főként a Dolomitok völgyeiben), valamint az Északkelet-Olaszország Friuli régiójában beszélt nyelveknek. Ezek egymással közeli rokonságban álló, de nyelvtörténetileg elkülönülő nyugati újlatin – egész pontosan galloromán – dialektusok. Beszélőik száma nem éri el az egymilliót sem, a legtöbben a friuli nyelvet használják, közel 800 000-en. Nyelvészeti szempontból az okcitán és a francia nyelvekhez állnak leginkább közel. A rétoromán nyelv megnevezést újabban gyakran csak a Svájcban beszélt sztenderdizált nyelvváltozatra, a romans nyelvre értik.

A sztenderd nyelvváltozatok

Bővebben: Friuli nyelv, Ladin nyelv és Romans nyelv

A rétorománnak három sztenderdizált változata van, ezek a friuli, a ladin és a romans, amelyek további aldialektusokra oszlanak. (A ladin nem tévesztendő össze a spanyol nyelv ladino változatával.) Közülük a friuli Olaszországban regionálisan hivatalos státusszal rendelkezik a Friuli-Venezia Giulia autonóm régióban, a romans pedig a francia, a német és az olasz mellett Svájc negyedik hivatalos nyelve. Szűkebb értelemben a rétoromán megnevezés csak a romans nyelvváltozatokra utal. (A sztenderd nyelvváltozatok részletes ismertetését lásd a friuli, ladin, romans nyelvek szócikkeiben.)

Általános jellemzők

A rétoromán hangtanilag és nyelvtanilag alapvetően nem tér el a nyugati újlatin nyelvektől. Akárcsak a franciában és a katalánban, jellemző rá a szavak erős redukciója, az utolsó magánhangzó vagy szótag lekopása. Szintén a nyugati újlatin nyelvek hangtani fejlődését követi a szóközi /p, t, k/ zöngésülése (ún. leníció), valamint a többes szám -s hozzáadásával történő képzése. A főnevek hím- és nőneműek lehetnek: az előbbiek általában mássalhangzóra, az utóbbiak a friuli sztenderd változatban legtöbbször -e-re, a ladin és a romans sztenderd változatokban pedig -a-ra végződnek. A határozott névelő a latin ille, illa, illos, illas alakokból fejlődött, mint az újlatin nyelvekben általában. A mondattant illetően a friuli sajátossága, hogy a kijelentő állító/kérdő/óhajtó mondatokban az alanyt a személyes névmás hangsúlytalan alakjával megismétlik, ami talán a velencei nyelv hatása lehet.

A dialektusok összehasonlítása

Gyakori szavak

Az alábbi összehasonlító táblázatban néhány mindennapi szó látható a hét különböző dialektusban és latinul:

Magyar Romans dialektusok Friuli nyelv Latin
sursilvan sutsilvan surmiran puter vallader grischun
arany aur or or or or, aur, ar aur aur < AURUM
kemény dir dir deir dür dür dir dûr < DURUS
szem egl îl îgl ögl ögl egl voli < OCULUS
könnyű lev leav lev liger leiv lev lizêr < LEVIS
három treis tres treis trais trais trais trê < TRES
hó neiv nev neiv naiv naiv naiv nêf < NIX (NIVE)
kerék roda roda roda rouda rouda roda ruede < ROTA
sajt caschiel caschiel caschiel chaschöl chaschöl chaschiel formadi < CASEOLUS (FORMATICUS)
ház casa tgeasa tgesa chesa chasa chasa cjase < CASA
kutya tgaun tgàn tgang chaun chan chaun cjan < CANIS
láb comba tgomba tgomma chamma chomma chomma gjambe < GAMBA
tyúk gaglina gagliegna gagligna gillina giallina giaglina gjaline < GALLINA
macska gat giat giat giat giat giat gjat < CAT(T)US
minden, egész tut tut tot tuot tuot tut dut < TOTUS
alak, forma fuorma furma furma fuorma fuorma furma forme < FORMA
én jeu jou ja eau eu jau jo < EGO (EO)

Számok

A tőszámnevek 1-től 10-ig a három sztenderd rétoromán nyelvváltozatban, valamint francia, olasz, spanyol és latin nyelven:

Nyelv 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Friuli un, une doi, dôs trê cuatri cinc sîs siet vot nûf dîs
Ladin un, na doi trei cater cinch sie set ot nef diesc
Romans in, ina dus, duas trais quatter tschintg sis set otg nov diesch
Francia un, une deux trois quatre cinq six sept huit neuf dix
Olasz uno (un), una due tre quattro cinque sei sette otto nove dieci
Spanyol uno (un), una dos tres cuatro cinco seis siete ocho nueve diez
Latin UNUS, UNA DUO, DUAE
(DUOS, DUAS)		 TRES QUATTUOR QUINQUE
(CINQUE)		 SEX SEPTEM OCTO NOVEM DECEM

Felhasznált irodalom

Lásd még

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rétoromán_dialektusok&oldid=20453835”