„Ahura Mazdá” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
A Zoroaszter-hívők szent könyvében, az [[Aveszta|Avesztá]]ban tükröződő fejlettebb vallási állapotban Ahura Mazdát a jótékony, szent szellemmel azonosították, aki nyíltan szembehelyezkedik a rombolóval. Minden bölcsesség tudója, bőkezű, egyenes, és minden jó teremtője. A jótékony és a gonosz szellemet az Avesztában úgy fogják fel, mint egymást kölcsönösen korlátozó, örökkévaló lényeket. Egyikük a magasban él, másikuk a mélyben, s közbül a világ a csataterük. |
A Zoroaszter-hívők szent könyvében, az [[Aveszta|Avesztá]]ban tükröződő fejlettebb vallási állapotban Ahura Mazdát a jótékony, szent szellemmel azonosították, aki nyíltan szembehelyezkedik a rombolóval. Minden bölcsesség tudója, bőkezű, egyenes, és minden jó teremtője. A jótékony és a gonosz szellemet az Avesztában úgy fogják fel, mint egymást kölcsönösen korlátozó, örökkévaló lényeket. Egyikük a magasban él, másikuk a mélyben, s közbül a világ a csataterük. |
||
Későbbi forrásokban, a [[Zurvánizmus|zurvánista]] irányzatban Zurvánt (Idő) tették |
Későbbi forrásokban, a [[Zurvánizmus|zurvánista]] irányzatban Zurvánt (Idő) tették az itt már két ikerként említett, Ormazd (''Ahura Mazdá'') és Ahriman (''Angra Mainju'') atyjává, akik - az ortodox mazdaizmusban - felváltva uralkodnak a világon Ormazd végső győzelméig. |
||
Ebből a felfogásból tükröződik vissza valami a [[manicheizmus]]ban, ahol az Istent néha Zurvánnak hívják, Ormazd pedig az ő első [[emanáció]]ja, az Első Ember, akit legyőzött a sötétség romboló szelleme, de akit megment az Isten második emanációja, az Élő Szellem. |
Ebből a felfogásból tükröződik vissza valami a [[manicheizmus]]ban, ahol az Istent néha Zurvánnak hívják, Ormazd pedig az ő első [[emanáció]]ja, az Első Ember, akit legyőzött a sötétség romboló szelleme, de akit megment az Isten második emanációja, az Élő Szellem. |
||
A lap 2018. szeptember 26., 05:40-kori változata
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Ahura Mazdá (jelentése: „Bölcs Úr”; óperzsa: 𐎠𐎢𐎼𐎶𐏀𐎭𐎠; perzsa: اهورامزدا), másképp (későbbi nevén) Ormizd, vagy Ormazd, az uralkodó Isten neve az ókori iráni vallásban, különösen Zoroaszter iráni próféta vallási rendszerében. Zoroaszter monoteista vallása minden isten tiszteletét elvetette, kivéve Ahura Mazdáét. I. Dárajavaus perzsa király (I. Dareiosz) (ur. Kr. e. 522-486) és utódai a legnagyobb istent és az igazságos király védelmezőjét tisztelték benne.
Zoroaszter tanítása szerint Ahura Mazdá teremtette a világegyetemet és a kozmikus rendet, amelyet fenn is tart. Ő teremtette az első hat – későbbi hagyomány alapján: hét – lényt, amelyek együttes neve: Ames(z)a Szpenta.[1] Az emelett létező szent lelke (szelleme) a Szpenta Mainju,[2] amely egyszerre képviseli Ahura valamely sajátosságát és vele szemben áll Angra Mainju (Ahriman), a hazugság, sötétség és halál szelleme. A két szellem egymás elleni küzdelme alkotja a világtörténelmet.
A Zoroaszter-hívők szent könyvében, az Avesztában tükröződő fejlettebb vallási állapotban Ahura Mazdát a jótékony, szent szellemmel azonosították, aki nyíltan szembehelyezkedik a rombolóval. Minden bölcsesség tudója, bőkezű, egyenes, és minden jó teremtője. A jótékony és a gonosz szellemet az Avesztában úgy fogják fel, mint egymást kölcsönösen korlátozó, örökkévaló lényeket. Egyikük a magasban él, másikuk a mélyben, s közbül a világ a csataterük.
Későbbi forrásokban, a zurvánista irányzatban Zurvánt (Idő) tették az itt már két ikerként említett, Ormazd (Ahura Mazdá) és Ahriman (Angra Mainju) atyjává, akik - az ortodox mazdaizmusban - felváltva uralkodnak a világon Ormazd végső győzelméig.
Ebből a felfogásból tükröződik vissza valami a manicheizmusban, ahol az Istent néha Zurvánnak hívják, Ormazd pedig az ő első emanációja, az Első Ember, akit legyőzött a sötétség romboló szelleme, de akit megment az Isten második emanációja, az Élő Szellem.