„Türoszi Vilmos” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Türoszi Vilmos (szerkesztés)

A lap 2018. szeptember 21., 05:03-kori változata

6 bájt hozzáadva ,  3 évvel ezelőtt
a
nincs szerkesztési összefoglaló
(Halott oldalra mutatott a link, javítottam.)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Jeruzsálemben nőtt fel, a [[Jeruzsálemi Királyság|Jeruzsálemi Királyságban]]. Családja itáliai vagy galliai származású, jómódú kereskedőcsalád
volt. Rokonai valószínűleg részt vettek az I. keresztes hadjáratban, vagy röviddel azután érkeztek meg. Vilmos 1130 körül született, egy bátyja
volt, Ralph, aki Jeruzsálem nem nemesi származású és a kereskedőcéh élén álló vezetője lett. Anyjáról csak annyit tudunk, hogy 1165 előtt halt meg.
 
Vilmos tanítómestere Johannes Pisanus volt, aki később bíborosi rangra emelkedett, és [[III. Sándor pápa|III. Sándor]] ellenpápáját,
[[IV. Viktor (ellenpápa, 1159)|IV. Viktor]]t támogatta. Több mint 20 évet töltött a [[hét szabad művészet]] és a kánonjog tanulmányozásával Európa különböző egyetemein. Megfordult Párizsban, Orleánsban, Bolognában. Olyan mesterei voltak, mint Robert de Melun és Adam de Parvo Ponte. Tudjuk, hogy a klasszikus ókori szerzőket Hilarius Orleanensis tanította neki, Soissons-i Vilmostól [[Eukleidész (matematikus)|Euklidész]] tanait, [[Petrus Lombardus|Petrus Lombardustól]] pedig teológiát tanult. Bolognában a római jogot a ''"„[[irnerius|négy doktortól]]"”'' tanulta. Művének a saját taníttatására
vonatkozó része kiemelkedő forrás a XII. századi reneszánsz kulturális jelenségéhez, mivel Vilmos kapcsolatban állt szinte az összes vezető
értelmiségivel.
 
A Királyság egyik legmagasabb rangú tisztségviselőjeként Vilmos vezette a királyság küldöttségét a [[Harmadik lateráni zsinat|III. lateráni zsinatra]], ahol fellépett egy újabb kereszteshadjáratkeresztes hadjárat indítása mellett. 1165-ben tért vissza Jeruzsálembe, ahol [[I. Amalrik jeruzsálemi király|I. Amalrik]] király bizánci követségbe küldte, jórészt azért, hogy az újabb keresztesek bizánci átengedését kieszközölje. Vilmos a király fiának, a későbbi [[IV. Balduin jeruzsálemi király|IV. Balduinnak]] lett a tanára. Ő fedezte föl a király fiának lepráját is. Amalrik halála után kancellár és [[Türosz]] érseke lett. Beleavatkozott a Jeruzsálemi Királyságban kibontakozó [[Guido jeruzsálemi király|trónviszályokba]], ahol [[V. Balduin jeruzsálemi király|a később kudarcot valló pártot]] támogatta. Emiatt személye és a türoszi érsekség szerepe is háttérbe szorult a Jeruzsálemi Latin Patriarchátussal szemben.
 
==Művei==
Vilmos beszámolót készített a lateráni zsinaton történtekről, valamint megírta az iszlám államok történetét [[Mohamed próféta|Mohamed]] idejétől. Sajnos mindkét műve elveszett. Fennmaradt viszont a Jeruzsálemi királyság történetéről írt története a ''Historia rerum in partibus transmarinis gestarum'' (Kb. A tengerentúl viselt dolgok története''), melyben [[Foucher de Chartres]] munkáját folytatta. E művet emlegetik még a ''Historia Ierosolimitana'' (Kb. Jeruzsálemi történet) címen is. A Historiát a 13. században több történetíró folytatta.
 
Ez utóbbi műve azért is érdekes, mivel röviddel Vilmos halála után franciára is lefordították, így nemcsak kiváló forrás a [[IV. Balduin jeruzsálemi király|Jeruzsálemi Királyság történetéről]], hanem francia nyelvtörténeti emlék is.
 
==Feldolgozás==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Speciális:MobileDiff/20439002”

Navigációs menü