„Esőerdő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 195.199.228.65 (vita) szerkesztéséről Nenó27 szerkesztésére |
Őserdö fogalma Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
{{redir2|dzsungel|A|Kassa-Dzsungel}} |
{{redir2|dzsungel|A|Kassa-Dzsungel}} |
||
'''Esőerdőknek''' az erősen csapadékos (1500–10 000 mm/év) éghajlaton növő [[erdő]]társulásokat nevezzük. |
'''Esőerdőknek''' az erősen csapadékos (1500–10 000 mm/év) éghajlaton növő [[erdő]]társulásokat nevezzük. |
||
A csapadékos, meleg és viszonylag állandó időjárás mellett, különösen az Egyenlítőhöz közel, az élőlények rendkívüli sokfélesége alakult ki. Ez a rovar-, madár-, és fafajok hatalmas számában is megmutatkozik. Területük zsugorodik túlzott fakitermelés, mezőgazdasági használat miatt, és nagyon nehezen állnak helyre. |
A csapadékos, meleg és viszonylag állandó időjárás mellett, különösen az Egyenlítőhöz közel, az élőlények rendkívüli sokfélesége alakult ki. Ez a rovar-, madár-, és fafajok hatalmas számában is megmutatkozik. Területük zsugorodik túlzott fakitermelés, mezőgazdasági használat miatt, és nagyon nehezen állnak helyre. Az őserdő olyan hely , ahová emberi kéz még nem tette be a lábát. |
||
Három fő típusuk a |
Három fő típusuk a |
||
A lap 2018. szeptember 11., 19:37-kori változata
Esőerdőknek az erősen csapadékos (1500–10 000 mm/év) éghajlaton növő erdőtársulásokat nevezzük. A csapadékos, meleg és viszonylag állandó időjárás mellett, különösen az Egyenlítőhöz közel, az élőlények rendkívüli sokfélesége alakult ki. Ez a rovar-, madár-, és fafajok hatalmas számában is megmutatkozik. Területük zsugorodik túlzott fakitermelés, mezőgazdasági használat miatt, és nagyon nehezen állnak helyre. Az őserdő olyan hely , ahová emberi kéz még nem tette be a lábát.
Három fő típusuk a
Elterjedési területük
Trópusi esőerdők
A trópusi esőerdők öve az Egyenlítőtől északra és délre is nagyjából a 10. szélességi fokig terjed, de a tengerpartokon, egyes óceáni szigeteken és nedves szelek (passzát, monszun) fútta területeken ezen észak és dél felé is jelentősen túlterjeszkedik. Az esőerdő kialakulásához szükséges csapadékmennyiség az Egyenlítő vidékén évi 2000 mm, az Egyenlítőtől távolodva csökken.
- Afrikában:
- Nyugat-Afrika: Guinea
- Kongó-medence
- Kelet-Afrikai árok vidéke
- Kelet-Afrika tenger felé néző lejtői és a partközeli szigetek
- Kelet-Madagaszkár
- Ázsiában:
- Elő-India nyugati partvidéke
- Hátsó-India nagy része
- a Himalája déli lejtői
- Szunda-szigetek
- Ausztráliában:
- Északkelet-Ausztrália
- Új-Guinea
- Óceániában:
- a Csendes-óceán trópusi szigetei (pl. Hawaii-szigetek)
- Dél-Amerikában:
- Amazonas-medence
- Andok csapadékos lejtői
- Kelet-Brazília hegyvidékei
- Közép-Amerikában:
Szubtrópusi esőerdők
A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.
- Délkelet-Ázsiában:
- Dél-Kína,
- Közép-Kína,
- Dél-Japán,
- Burma
- Észak-Amerika délkeleti része:
- Florida,
- Yucatán-félsziget (Mexikó, Belize
- Nicaragua (Los Guatuzos, Bosawás és Indio-Maiz)
- Dél-Amerika délkeleti része:
- Ausztrália DK-i része,
- Új-Zéland északi része.
Mérsékelt égövi esőerdők
A mérsékelt égövi esőerdők mindig óceáni éghajlaton, a tengerparton és annak közelében alakulnak ki olyan helyeken, ahol az éves csapadék legalább 1500 mm. Ez a fajta növényzet Európában ismeretlen.
- Észak-Amerikában:
- Nagymedve esőerdő (az USA és Kanada Csendes-óceáni partvidéke egy keskeny, de mintegy húsz szélességi fokon át nyúló sávban).
- Dél-Amerikában:
- Ausztráliában:
- Új-Zéland Déli-szigetén
Források
- Kempelen Farkas digitális tankönyvtár: A szárazföldi vegetáció rendszerezése
- Kevey Balázs: Növényföldrajz és társulástan
További információk
