„Mexikóváros” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
5 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta9)
216. sor: 216. sor:
* Museo Nacional de Antropología – Nemzeti Antropológiai Múzeum
* Museo Nacional de Antropología – Nemzeti Antropológiai Múzeum
* Museo Nacional de Arte – Nemzeti Művészeti Múzeum
* Museo Nacional de Arte – Nemzeti Művészeti Múzeum
* Museo Nacional de las Culturas – Kultúrák Nemzeti Múzeuma (a [[Nemzeti Palota (Mexikóváros)|Nemzeti Palota]] épületében)
Igazi különlegesség a [[Cuauhtémoc (kerület)|Cuauhtémoc]] kerületben, a [[Colonia Juárez]] városrészben található [[Csokoládémúzeum (Mexikóváros)|Csokoládémúzeum]] (''Mundo Chocolate'', rövidítve ''MUCHO''), ahol mindent megtalálhatunk kiállítva, ami csak a [[kakaóbab]]bal, a [[kakaó (ital)|kakaóval]] és a [[csokoládé]]val kapcsolatos, és a hozzá tartozó csokoládézókban a látogató meg is ízlelheti, az üzeletekben meg is vásárolhatja, amit a kiállításokon látott.<ref>{{cite web |url=http://www.mucho.org.mx/inicio/ |title=A Csokoládémúzeum honlapja |accessdate=2013-05-31 |language=spanyol}}</ref>
Igazi különlegesség a [[Cuauhtémoc (kerület)|Cuauhtémoc]] kerületben, a [[Colonia Juárez]] városrészben található [[Csokoládémúzeum (Mexikóváros)|Csokoládémúzeum]] (''Mundo Chocolate'', rövidítve ''MUCHO''), ahol mindent megtalálhatunk kiállítva, ami csak a [[kakaóbab]]bal, a [[kakaó (ital)|kakaóval]] és a [[csokoládé]]val kapcsolatos, és a hozzá tartozó csokoládézókban a látogató meg is ízlelheti, az üzeletekben meg is vásárolhatja, amit a kiállításokon látott.<ref>{{cite web |url=http://www.mucho.org.mx/inicio/ |title=A Csokoládémúzeum honlapja |accessdate=2013-05-31 |language=spanyol}}</ref>


A lap 2018. szeptember 10., 13:53-kori változata

Mexikóváros (Ciudad de México)
Mexikóváros címere
Mexikóváros címere		 Mexikóváros zászlaja
Mexikóváros zászlaja
Becenév: La Ciudad de los Palacios („A Paloták Városa”)
Közigazgatás
Ország Mexikó
Jogállásfőváros
Alapítás éve1325 (Tenochtitlán)
1521 (Mexikóváros)
Irányítószám00-16
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 8 851 080 fő (2010)[1] +/-
Agglomeráció21 000 000 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság2200-2300 m
Terület1485 km²
IdőzónaCST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 19° 25′ 10″, ny. h. 99° 08′ 44″Koordináták: é. sz. 19° 25′ 10″, ny. h. 99° 08′ 44″
Mexikóváros honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikóváros témájú médiaállományokat.

Mexikóváros (spanyolul: Ciudad de México, ejtsd: sziudad de mehiko) Mexikó fővárosa és legnagyobb városa. Lakossága elővárosokkal együtt (az ún. Zona Metropolitana) több mint 21 millió fő (2012-es becsült adat), ezzel a világ egyik legnagyobb városa.[2] A település a Szövetségi Körzet, azaz a Distrito Federal területén fekszik. Ez a körzet Mexikó egyetlen államához sem tartozik hozzá, önálló közigazgatási egységet alkot és Mexikóvároson kívül még 531 kisebb települést tartalmaz.[3]

Földrajz

Fekvése

Mexikóváros a Mexikói-fennsík déli részén terül el, délről a Vulkáni-kereszthegység csúcsai határolják. Területének nagy része a tengerszint felett körülbelül 2230–2250 méter magasságban fekvő sík terület, de a külső kerületek utcái már a hegyekre kúsznak fel. Legmagasabb pontja a délnyugati részen, a Tlalpan nevű kerületben emelkedő Ajusco (ennek két csúcsa a Cruz del Marqués és a Pico del Águila), melynek magassága a 3900 métert is meghaladja.[4]

Éghajlat

A város nagy területe miatt a hőmérsékleti és a csapadékadatok is eltéréseket mutatnak a különböző városrészekben. A belváros évi átlagos hőmérséklete 17–18 °C körül van, a csapadék mennyisége kb. 700 mm. A legmelegebb hónap a május 20 °C feletti átlaghőmérséklettel, a leghidegebb a január 15 °C alattival. Minden hónapban mértek már 30 °C feletti hőséget, a téli hónapokban időnként gyenge fagyok is előfordulhatnak. A csapadék időbeli eloszlása igen egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszakban hull az egész éves eső mintegy háromnegyed része, novembertől márciusig pedig alig esik néhány mm.

Mexikóváros központjának éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)30,532,032,534,535,533,529,529,530,030,030,530,535,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)23,625,027,428,027,926,024,825,124,824,624,323,425,4
Átlaghőmérséklet (°C)14,615,918,419,720,319,618,618,818,617,616,215,117,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)5,66,79,411,312,813,212,512,412,310,78,16,710,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)−2,5−1,0−0,55,07,57,58,06,04,52,50,50,0−2,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)751028691291461121115254677
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[5]


Városkép, magas épületek

Mexikóváros legmagasabb épülete, a Torre Reforma

Bár Mexikóban gyakoriak a földrengések, és Mexikóvárosban is több pusztító erejű rengés is előfordult már (például 1985-ben[6]), mégis egyre több és egyre magasabb felhőkarcolót építenek itt, főleg a Paseo de la Reforma térségében. 2017-ig folyamatosan mexikóvárosi épület volt az ország legmagasabb épülete (például a Torre Ejecutiva Pemex, majd a Torre Mayor, később a Torre BBVA Bancomer, végül a 246 méter magas Torre Reforma),[7] azonban 2017-ben mindezeket túlszárnyalta a San Pedro Garza Garcíában felavatott Torre KOI.[8]

Közlekedés

Légi közlekedés

Mexikóváros nemzetközi repülőtere a Benito Juárez nemzetközi repülőtér, ahonnan Mexikó és a világ többi országának számos más városa elérhető.[9] Bár az országban ez a legforgalmasabb reptér, világszinten nem tartozik a szűk élmezőnybe: egy 2011-ben és 2012-ben végzett felmérés szerint éves utasszáma (28 723 306 fő) alapján csak az 52. helyet foglalja el, a felszálló és leszálló járatok száma (370 136) alapján a 26., míg teherfogalma szerint (403 885 tonna) az 50. a világon. Latin-Amerika repülőterei között viszont kiemelkedő helyet foglal el: a járatok számában első, utasszám alapján csak São Paulo, teherforgalom alapján pedig csak São Paulo és Bogotá előzi meg.[10]

Metróhálózat

Mexikóváros metróhálózata 12 vonalból áll: az első kilencet 1-től 9-ig számozták, a következő kettő jele A és B lett, majd a 12-es következik. Mindegyik járat saját színnel rendelkezik. Üzemideje munkanapokon 5–24 óra, szombaton 1, vasárnap 2 órával később kezdődik.[11] A hálózatnak összesen 195 állomása van, melyekből 44-en van átszállási lehetőség más vonalra. A 195 állomás közül 115 föld alatti, 54 felszíni és 26 föld feletti emelt szitű.[12] A jegy ára igen alacsony, a világ legolcsóbbjai közé tartozik: 2013-ban is csak mindössze 3 peso volt (kb. 54 Ft).[13]

Történelem

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A várost Tenochtitlán néven az aztékok alapították 1325 körül.

1519-ben érkezett a vidékre Hernán Cortés konkvisztádor több száz katonával. A bosszúra vágyó leigázott népek segítségével megtörték az aztékok szervezett ellenállását, majd lemészároltak közel 300 000 embert. Az azték fővárost lerombolták, és romjain elkezdték felépíteni a mai Mexikóvárost, ami 1535-ben Új-Spanyolország fővárosa lett. Az első egyetemet 1551-ben alapították.

1821-ben lett a független Mexikó fővárosa.

Népessége

Az ENSZ 2016-os becslése alapján a város lakossága 2030-ban 24 838 000 fő lehet, míg 2016-ban még 19 128 000 fő volt.[14]

A város közigazgatása

Szám Kerület Terület
km²-ben		 Lakosság
2010		 Népsűrűség
fő/km²
01 Álvaro Obregón 93,67 727 034 7762
02 Azcapotzalco 34,51 414 711 12 017
03 Benito Juárez 26,28 385 439 14 667
04 Coyoacán 59,19 620 416 10 482
05 Cuajimalpa de Morelos 72,88 186 391 2558
06 Cuauhtémoc 32,09 531 831 16 573
07 Gustavo A. Madero 91,46 1 185 772 12 965
08 Iztacalco 21,84 384 326 17 597
09 Iztapalapa 124,46 1 815 786 14 589
10 La Magdalena Contreras 62,19 239 086 3844
11 Miguel Hidalgo 46,02 372 889 8103
12 Milpa Alta 268,63 130 582 486
13 Tláhuac 88,44 360 265 4074
14 Tlalpan 309,72 650 567 2101
15 Venustiano Carranza 33,07 430 978 13 032
16 Xochimilco 134,58 415 007 3084
  Összesen 1499,03 8 436 369 5628

forrás: Instituto Nacional de Estadística Geografía e Informática

Kultúra

Színházak és kulturális intézmények

  • Szépművészeti Palota: 1904 és 1934 között építették.
  • Ballet Folclórico Nacional de México – Nemzeti folklórbalett.
  • Auditorio Nacional – Nemzeti Auditórium

Múzeumok

  • Instituto Nacional de Antropología e Historia – Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet
  • Museo Nacional de Antropología – Nemzeti Antropológiai Múzeum
  • Museo Nacional de Arte – Nemzeti Művészeti Múzeum
  • Museo Nacional de las Culturas – Kultúrák Nemzeti Múzeuma (a Nemzeti Palota épületében)

Igazi különlegesség a Cuauhtémoc kerületben, a Colonia Juárez városrészben található Csokoládémúzeum (Mundo Chocolate, rövidítve MUCHO), ahol mindent megtalálhatunk kiállítva, ami csak a kakaóbabbal, a kakaóval és a csokoládéval kapcsolatos, és a hozzá tartozó csokoládézókban a látogató meg is ízlelheti, az üzeletekben meg is vásárolhatja, amit a kiállításokon látott.[15]

Oktatás

A város egyetemei:

  • Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem (Universidad Nacional Autónoma de México) – 1551-ben alapított egyetem.
  • Universidad Tecnológica de México
  • Mexikóvárosi egyetem
  • Universidad Iberoamericana
  • Universidad Intercontinental
  • Universidad Pedagógica Nacional
  • Universidad Panamericana

Gazdaság

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

2015. március 26-án Mexikóvárosban magyar kereskedőház nyílt.[16]

Sport

Guadalajara mellett Mexikóváros az ország legkedveltebb sportjának, a labdarúgásnak az egyik fellegvára. Amellett, hogy a mexikói labdarúgó-válogatott legtöbb mérkőzését itt, az Estadio Azteca stadionban játssza, a legsikeresebb klubcsapatok többsége is mexikóvárosi. A Club América, a Cruz Azul és a Pumas UNAM egy 2013-as felmérés szerint az ország négy legnépszerűbb csapata közé tartozik,[17] de sokáig itt játszott a Necaxa és az Atlante is. Előbbi 2003-ban költözött Aguascalientesbe,[18] utóbbi pedig 2007-ben Cancúnba.[19]

Mexikóváros több, világviszonylatban is jelentős sporteseménynek adott otthont, többek között itt rendezték az 1968-as nyári olimpiai játékokat, valamint az 1970-es és az 1986-os labdarúgó-világbajnokság számos mérkőzését, köztük a döntőket is.

Testvértelepülések

Képek

360°-os panorámakép a Torre Latinoamericana épületéből

További információk

Források

  1. ↑ INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 28.)
  2. ↑ La Zona Metropolitana "devora" a municipios (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 23.)
  3. ↑ SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 27.)
  4. ↑ INEGI – A Szövetségi Körzet domborzata (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. május 27.)
  5. ↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 24.)
  6. ↑ El sismo del 19 de septiembre de 1985 (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 27.)
  7. ↑ Torre Reforma, el nuevo edificio más alto de la Ciudad de México (spanyol nyelven). Expansión, 2016. május 26. (Hozzáférés: 2018. február 20.)
  8. ↑ El tamaño sí importa… y México se queda corto. Arena Pública, 2017. augusztus 25. (Hozzáférés: 2018. február 20.)
  9. ↑ A repülőtér honlapja (spanyol nyelven). [2012. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 30.)
  10. ↑ Statisztika a legforgalmasabb repülőterekről (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. május 30.)
  11. ↑ A mexikóvárosi metró honlapja – vonalhálózat (spanyol nyelven). [2011. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 27.)
  12. ↑ A mexikóvárosi metró honlapja – a metró számokban (spanyol nyelven). [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 27.)
  13. ↑ A mexikóvárosi metró honlapja – a jegy ára (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 27.)
  14. ↑ Túl gyorsan nő a főváros népessége ezért már építik is az újat Egyiptomban. g7.24.hu. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
  15. ↑ A Csokoládémúzeum honlapja (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 31.)
  16. ↑ Szijjártó Péter megnyitotta a mexikóvárosi magyar kereskedőházat. Magyar Hírlap, 2015. március 27. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  17. ↑ Chivas y América los equipos más populares en México (Crónica) (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 23.)
  18. ↑ A Necaxa honlapja – történet, 4. rész (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 23.)
  19. ↑ A Club Atlante honlapja – történet (spanyol nyelven). [2016. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 23.)
  20. ↑ Beijing y la Ciudad de México firmaron convenio de hermanamiento (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 24.)
  21. ↑ Firman convenio de hermanamiento Huatulco y la ciudad de México (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 24.)
  22. ↑ Se inician gestiones para hermanamiento entre la ciudad de Nicosia y la Ciudad de México (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. május 24.)
Ez a földrajzi objektumról, alakzatról, jelenségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mexikóváros&oldid=20397815”