„Németh Zoltán (irodalomtörténész)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Belső hivatkozás
5. sor: 5. sor:
[[1970]]. [[június 26.|június 26]]-án született a szlovákiai [[Érsekújvár]]ott. Gyerekkorát a [[Párkány (település)|Párkány]] melletti [[Kéménd (Szlovákia)|Kéménd]]en töltötte, ide járt általános iskolába. [[1988]]-ban a [[zselíz]]i magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a [[pozsony]]i [[Comenius Egyetem]] magyar–történelem szakán végezte [[1993]]-ban. [[1993]] nyarán az [[Irodalmi Szemle]] szerkesztője, [[1993]] őszétől [[1995]]-ig a kéméndi, [[1995]]-től [[2004]]-ig pedig az [[ipolybalog]]i általános iskola tanára volt. [[2000]] és [[2001]] között a pozsonyi egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén irodalomelméletet tanított, ugyanitt [[2004]]-ben doktorált [[Talamon Alfonz]]ról írt monográfiájával. [[2010]]-ben a [[Pécsi Tudományegyetem]]en habilitált. [[2004]] és [[2013]] között a [[besztercebánya]]i [[Bél Mátyás Egyetem]] Humán Tudományok Kara Hungarisztika Tanszékének tanára volt. [[2013]]-tól a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének docense. Vendégelőadóként a [[kolozsvár]]i [[Babeș–Bolyai Tudományegyetem]] magyar tanszékén, kétszer a [[budapest]]i [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékén és a [[Szegedi Tudományegyetem]] Modern Magyar Irodalom Tanszékén, továbbá a [[prága]]i [[Károly Egyetem]]en, az [[Eger|egri]] [[Eszterházy Károly Főiskola|Eszterházy Károly Főiskolán]] és a [[szófia]]i egyetemen tartott előadásokat.
[[1970]]. [[június 26.|június 26]]-án született a szlovákiai [[Érsekújvár]]ott. Gyerekkorát a [[Párkány (település)|Párkány]] melletti [[Kéménd (Szlovákia)|Kéménd]]en töltötte, ide járt általános iskolába. [[1988]]-ban a [[zselíz]]i magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a [[pozsony]]i [[Comenius Egyetem]] magyar–történelem szakán végezte [[1993]]-ban. [[1993]] nyarán az [[Irodalmi Szemle]] szerkesztője, [[1993]] őszétől [[1995]]-ig a kéméndi, [[1995]]-től [[2004]]-ig pedig az [[ipolybalog]]i általános iskola tanára volt. [[2000]] és [[2001]] között a pozsonyi egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén irodalomelméletet tanított, ugyanitt [[2004]]-ben doktorált [[Talamon Alfonz]]ról írt monográfiájával. [[2010]]-ben a [[Pécsi Tudományegyetem]]en habilitált. [[2004]] és [[2013]] között a [[besztercebánya]]i [[Bél Mátyás Egyetem]] Humán Tudományok Kara Hungarisztika Tanszékének tanára volt. [[2013]]-tól a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének docense. Vendégelőadóként a [[kolozsvár]]i [[Babeș–Bolyai Tudományegyetem]] magyar tanszékén, kétszer a [[budapest]]i [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékén és a [[Szegedi Tudományegyetem]] Modern Magyar Irodalom Tanszékén, továbbá a [[prága]]i [[Károly Egyetem]]en, az [[Eger|egri]] [[Eszterházy Károly Főiskola|Eszterházy Károly Főiskolán]] és a [[szófia]]i egyetemen tartott előadásokat.


Versei, tanulmányai és kritikái többek között az [[Alföld]]ben, a Bárkában, az [[Élet és Irodalom]]ban, a [[Híd (folyóirat)|Híd]]ban, az Irodalmi Szemlében, az Irodalomtörténetben, a [[Jelenkor (folyóirat, 1958–)|Jelenkor]]ban, a [[Kalligram Könyvkiadó|Kalligram]]ban, a [[Korunk]]ban, a Literaturában, a Palócföldben, a Partitúrában, a Prae-ben, az Opusban, a [[Tiszatáj]]ban és az Új Forrásban jelentek meg. [[2001]] és [[2006]] között a [[tatabánya]]i [[Új Forrás]] szerkesztője, [[2007]]-ben a pozsonyi [[Kalligram Könyvkiadó|Kalligram folyóirat]] főszerkesztője volt. Műfordítással [[1993]] óta foglalkozik, elsősorban cseh, szlovák, angol, közvetítőnyelv segítségével pedig német nyelvből fordít, ezeket a Kalligram, a [[Szőrös Kő]], a [[Polis]] és a [[Lettre]] közölte.
Versei, tanulmányai és kritikái többek között az [[Alföld]]ben, a Bárkában, az [[Élet és Irodalom]]ban, a [[Híd (folyóirat)|Híd]]ban, az Irodalmi Szemlében, az Irodalomtörténetben, a [[Jelenkor (folyóirat, 1958–)|Jelenkor]]ban, a [[Kalligram Könyvkiadó|Kalligram]]ban, a [[Korunk]]ban, a Literaturában, a Palócföldben, a Partitúrában, a Prae-ben, az Opusban, a [[Tiszatáj]]ban és az Új Forrásban jelentek meg. [[2001]] és [[2006]] között a [[tatabánya]]i [[Új Forrás]] szerkesztője, [[2007]]-ben a pozsonyi [[Kalligram Könyvkiadó|Kalligram folyóirat]] főszerkesztője volt. Műfordítással [[1993]] óta foglalkozik, elsősorban cseh, szlovák, angol, közvetítőnyelv segítségével pedig német nyelvből fordít, ezeket a Kalligram, a [[Szőrös Kő]], a [[Polis (folyóirat)|Polis]] és a [[Lettre]] közölte.


[[1998]] óta a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának, [[2002]] óta a [[József Attila Kör]]nek, [[2003]] óta a [[Szépírók Társasága|Szépírók Társaságának]], [[2006]]-tól pedig a Magyar Szemiotikai Társaságnak a tagja. Kutatási területe a kortárs magyar irodalom, a fiatal magyar és közép-európai irodalom, a határon túli magyar irodalmak, az irodalom és a hatalom kérdéskörei, a [[posztmodern]] magyar és világirodalom, valamint a [[hálózatelmélet]] és az irodalomtudomány kapcsolata. [[2010]]-től a [[Digitális Irodalmi Akadémia]] [[Parti Nagy Lajos]]-szakértője.
[[1998]] óta a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának, [[2002]] óta a [[József Attila Kör]]nek, [[2003]] óta a [[Szépírók Társasága|Szépírók Társaságának]], [[2006]]-tól pedig a Magyar Szemiotikai Társaságnak a tagja. Kutatási területe a kortárs magyar irodalom, a fiatal magyar és közép-európai irodalom, a határon túli magyar irodalmak, az irodalom és a hatalom kérdéskörei, a [[posztmodern]] magyar és világirodalom, valamint a [[hálózatelmélet]] és az irodalomtudomány kapcsolata. [[2010]]-től a [[Digitális Irodalmi Akadémia]] [[Parti Nagy Lajos]]-szakértője.

A lap 2018. szeptember 5., 14:54-kori változata

Németh Zoltán (Érsekújvár, 1970. június 26. –): József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, költő.

Élete és pályafutása

1970. június 26-án született a szlovákiai Érsekújvárott. Gyerekkorát a Párkány melletti Kéménden töltötte, ide járt általános iskolába. 1988-ban a zselízi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem magyar–történelem szakán végezte 1993-ban. 1993 nyarán az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1993 őszétől 1995-ig a kéméndi, 1995-től 2004-ig pedig az ipolybalogi általános iskola tanára volt. 2000 és 2001 között a pozsonyi egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén irodalomelméletet tanított, ugyanitt 2004-ben doktorált Talamon Alfonzról írt monográfiájával. 2010-ben a Pécsi Tudományegyetemen habilitált. 2004 és 2013 között a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Humán Tudományok Kara Hungarisztika Tanszékének tanára volt. 2013-tól a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének docense. Vendégelőadóként a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékén, kétszer a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékén és a Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Irodalom Tanszékén, továbbá a prágai Károly Egyetemen, az egri Eszterházy Károly Főiskolán és a szófiai egyetemen tartott előadásokat.

Versei, tanulmányai és kritikái többek között az Alföldben, a Bárkában, az Élet és Irodalomban, a Hídban, az Irodalmi Szemlében, az Irodalomtörténetben, a Jelenkorban, a Kalligramban, a Korunkban, a Literaturában, a Palócföldben, a Partitúrában, a Prae-ben, az Opusban, a Tiszatájban és az Új Forrásban jelentek meg. 2001 és 2006 között a tatabányai Új Forrás szerkesztője, 2007-ben a pozsonyi Kalligram folyóirat főszerkesztője volt. Műfordítással 1993 óta foglalkozik, elsősorban cseh, szlovák, angol, közvetítőnyelv segítségével pedig német nyelvből fordít, ezeket a Kalligram, a Szőrös Kő, a Polis és a Lettre közölte.

1998 óta a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának, 2002 óta a József Attila Körnek, 2003 óta a Szépírók Társaságának, 2006-tól pedig a Magyar Szemiotikai Társaságnak a tagja. Kutatási területe a kortárs magyar irodalom, a fiatal magyar és közép-európai irodalom, a határon túli magyar irodalmak, az irodalom és a hatalom kérdéskörei, a posztmodern magyar és világirodalom, valamint a hálózatelmélet és az irodalomtudomány kapcsolata. 2010-től a Digitális Irodalmi Akadémia Parti Nagy Lajos-szakértője.

Könyvei

Irodalomtörténeti művei

  • A kapus öröme a tizenegyesnél (tanulmányok, esszék, AB-ART, Pozsony, 1999)
  • Olvasáserotika (esszék, kritikák, tanulmányok, Kalligram, Pozsony, 2000)
  • Talamon Alfonz (monográfia, Kalligram, Pozsony, 2001)
  • A széttartás alakzatai – Bevezetés a "fiatal irodalom" olvasásába (tanulmányok, kritikák, Kalligram, Pozsony, 2004)
  • A bevégezhetetlen feladat – Bevezetés a "szlovákiai magyar" irodalom olvasásába (tanulmányok, Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2005)
  • Parti Nagy Lajos (monográfia, Kalligram, Pozsony, 2006)
  • Penge (kritikák, Plectrum, Fülek, 2009)
  • A magyar irodalom története 1945–2009 (FHV UMB, Besztercebánya, 2009)
  • Feszített nyelvtükör (tanulmányok, esszék, kritikák, Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2011)
  • Az életmű mint irodalomtörténet – Tőzsér Árpád (Kalligram, Pozsony, 2011)
  • A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája (Kalligram, Pozsony, 2013)
  • Álnév és maszk (Líceum Kiadó, Eger, 2013)
  • Itinerárium (Media Nova N, Dunaszerdahely, 2015)
  • Postmodern Literature in Central Europe – The Threefold Strategy (UKF, Nyitra, 2015)

Verseskötetei

  • A szem folyékony teste (versek, AB-ART, Pozsony, 2000)
  • A perverzió méltósága (versek, Kalligram, Pozsony, 2002)
  • A haláljáték leküzdhetetlen vágya (versek, Kalligram, Pozsony, 2005)
  • Állati nyelvek, állati versek (versek, Kalligram, Pozsony, 2007)
  • Boldogságtelep – vetélőgépben (versek, Kalligram, Pozsony, 2011)
  • Kunstkamera (versek, Kalligram, Pozsony, 2014)

Próza

  • Németh Zoltán vírusszövegei, idiótameséi és egyéb mutáns történetei (AB-ART, Pozsony, 2002)

Szerkesztései

  • Parti Nagy Lajos legszebb versei (AB-ART, Pozsony, 2005)
  • Kukorelly Endre legszebb versei (AB-ART, Pozsony, 2006)
  • Tükördara – Írások Parti Nagy Lajos költészetéről, prózájáról és drámáiról (Kijárat Kiadó, Budapest, 2008)
  • Szlováknak lenni csodás... – A kortárs szlovák irodalom antológiája (Tiszatáj, Szeged, 2016)
  • Kemény István legszebb versei (AB-ART, 2016)
  • Szlováknak lenni csodás... A kortárs szlovák irodalom antológiája; szerk., vál., utószó; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2016 (Tiszatáj könyvek)

Díjai

További információ