Módosítások

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
nincs szerkesztési összefoglaló
[[Image:François Montmorency.jpg|thumb|250px|Montmorency marsall portréja]]
'''François de Montmorency''' ([[1530]]. [[július 17]]. – [[Écouen]], [[1579]]. [[május 6]].) [[Montmorency]] [[herceg]]e, [[Dammartin]] [[gróf]]ja, [[Châteaubriant]] [[báró]]ja és [[L'Isle-Adam]] hűbérura, [[Franciaország]] [[pair]]je és [[Franciaország nagymestere|nagymestere]].
 
==Életpályája==
[[Anne de Montmorency]], a számos királyt szolgáló [[connétable]] és [[Madeleine de Savoie]] elsőszülött fia volt, tőle örökölte hercegi, grófi és pairi címét [[1567]]-es halála után. A családi hagyományoknak megfelelően katonai pályára állt, először [[1551]]-ben fogott fegyvert a [[piemont]]i [[Lantsch/Lenz|Lenz]] ostrománál. Ezt követően részt vett az [[V. Károly német-római császár|V. Károly]] elleni harcokban. Hamarosan csatlakozott [[II. Henrik francia király|II. Henrik]] hadaihoz a [[Német–római Császárság|német-római]] határon, ahol részt vett [[Damvillers]] és [[Ivoy]], majd [[1552]]-ben [[Metz]] atyja által irányított bevételében.
 
Ezt követően rábízták [[Thérouanne]] védelmét, amelyet sokáig hősiesen tartott, majd a császári túlerővel szemben [[1553]]. [[május 30]]-án kénytelen volt kapitulálni, és fogságba esett. Kiváltását követően a [[Szent Mihály-rend]] tagja lett, [[1556]]-ban [[Párizs]] és [[Île-de-France]] kormányzójává nevezték ki, [[1557]]-ben pedig II. Henrik törvénytelen lányát, [[Diane de France]] későbbi [[angoulême]]-i hercegnőt vehette feleségül. A frigy azonban akarata ellenére jött létre, ezért megakadályozandó először titokban valaki mással kötött házassági szerződést, ám az atyai harag jobb belátásra kényszerítette. A házasság végül gyermektelen maradt.
 
Az ifjabbik Montmorency-t ezután [[Itália|Itáliába]] küldték [[IV. Pál pápa|IV. Pál]] [[pápa (egyházfő)|pápa]] megsegítésére küldték a spanyolok ellen, akiktől sikeresen elfoglalt több települést [[Róma]] körül, így [[Ostia|Ostiát]]. [[1557]]. [[augusztus 10]]-én jelen volt a vesztes [[Saint-Quentin-i csata|Saint-Quentin-i csatában]], ahol a franciák komoly vereséget szenvedtek [[II. Fülöp spanyol király|II. Fülöp]] erőitől, és számos előkelőség – köztük atyja – is fogságba esett.
1572-ben Angliában járt, hogy aláírassa I. Erzsébettel a Franciaországgal kötendő szövetségi szerződést, ekkor lett a [[térdszalagrend]] kitüntetettje. Hazatérve a Guise-ek intrikái és a „politikus” mérsékeltségét elutasító egyháziak prédikációi hatására Párizsban rendkívül népszerűtlenné vált, és képtelen volt lecsillapítani a kedélyeket. Lemondott, és néhány nappal [[Szent Bertalan éjszakája]] előtt elhagyta a várost. Állítólag ő is szerepelt a legyilkolásra kiszemelt előkelőségek között, de távozásával megmentette életét. Később ő gondoskodott róla, hogy Coligny megszégyenített holttestét a [[Montfaucon]]ról elvigyék és méltó végtisztességben részesítsék.
[[Image:Armoiries Montmorency.png|thumb|200px|Montmorency címere]]
[[1574]]-ben térhetett vissza az udvarba, de csak rövid időre, mert a Guise-ház kiűzte a királyi kegyekből. Helyzetébe nem kívánt belenyugodni, ezért még abban az évben részt vett az ún. [[az elégedetlenek összeesküvése|elégedetlenek összeesküvésében]], melyet a királyi erők felszámoltak. Montmorencyt a [[Bastille]]-ba zárták [[Artus de Cossé-Brissac]] marsallal együtt.
 
[[1575]] áprilisában az új uralkodó, [[III. Henrik francia király|III. Henrik]] a parlament által elfogadott [[pátens]]ben nyilvánította ki ártatlanságát. A kiszabaduló marsall a továbbiakban nem vállalt politikai szerepet, 1579-ben családi kastélyában, Écouenban érte a halál. Földi maradványait a montmorencyi [[Szent Márton]] templomban helyezték örök nyugalomra. A hercegség élén [[I. Henri de Montmorency|Henri]], az öccse követte, aki maga is a „politikusok” közé tartozott.
 
== Házassága, utódai ==
 
Ellenérzéseit legyőzve [[1557]]. [[május 3]]-án II. Henrik [[Villers-Cotterêts]]-ben összeházasítota törvénytelen, [[Filippa Duci]] [[piemont]]i kurtizántól származó, törvényesített lányával, az [[1538]]-as születésű [[Diane de France]]-szal, aki [[1563]]-ban [[Châtellerault]], [[1573]]-ban pedig [[Étampes]] hercegnője lett. Ez utóbbinak második házassága volt ez, hiszen korábban [[Orazio Farnese]] felesége volt. Montmorencytól két gyermeke, született, de Anne lánya és François fia korán elhunyt. Megözvegyülve Diane később békéltető szerepet játszott, és [[IV. Henrik francia király|IV. Henrik]] rábízta fia, [[XIII. Lajos francia király|XIII. Lajos]] nevelését.
 
==Lásd még==
45 732

szerkesztés

Navigációs menü