„Mekk Elek, az ezermester” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: HTML-sortörés 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
aNincs szerkesztési összefoglaló
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
43. sor: 43. sor:


A '''''Mekk Elek, az ezermester''''' 1974-től 1975-ig futott magyar televíziós [[animációs film#Felosztás|bábfilmsorozat]], amelyet a [[Pannónia Filmstúdió]] készített 1973-ban. Az [[forgatókönyvíró|író]]ja [[Romhányi József (költő)|Romhányi József]], a [[filmrendező|rendező]]je [[Imre István (bábfilmrendező)|Imre István]], a figurákat és a díszleteket [[Koós Iván]] tervezte, a [[zeneszerző]]je [[Ránki György (zeneszerző)|Ránki György]], a [[producer]]ei Gyöpös Sándor és Komlós Jánosné. [[Magyarország]]on a [[Magyar Televízió]], az [[M1 (televízióadó)|M1]], az [[M2 (televízióadó)|M2]], a [[Duna Televízió|Duna TV]] és a [[Duna World]] tűzte műsorára.
A '''''Mekk Elek, az ezermester''''' 1974-től 1975-ig futott magyar televíziós [[animációs film#Felosztás|bábfilmsorozat]], amelyet a [[Pannónia Filmstúdió]] készített 1973-ban. Az [[forgatókönyvíró|író]]ja [[Romhányi József (költő)|Romhányi József]], a [[filmrendező|rendező]]je [[Imre István (bábfilmrendező)|Imre István]], a figurákat és a díszleteket [[Koós Iván]] tervezte, a [[zeneszerző]]je [[Ránki György (zeneszerző)|Ránki György]], a [[producer]]ei Gyöpös Sándor és Komlós Jánosné. [[Magyarország]]on a [[Magyar Televízió]], az [[M1 (televízióadó)|M1]], az [[M2 (televízióadó)|M2]], a [[Duna Televízió|Duna TV]] és a [[Duna World]] tűzte műsorára.
[[File:MekkElekMihailKolodko.jpg|balra|250px|bélyegkép|Mekk Elek szobra a Széll Kálmán téren<br>[[Mihail Kolodko (szobrász)]]]]
[[File:MekkElekMihailKolodko.jpg|balra|200px|bélyegkép|Mekk Elek szobra a [[Széll Kálmán tér]]en<br>alkotója [[Mihail Kolodko (szobrász)]]]]
== Ismertető ==
== Ismertető ==
A történet főszereplője egy kecske, Mekk Elek vagy Mekk Mester. Mekk Elek ezermesternek adja ki magát, valójában pedig nem ért szinte semmihez sem. Számos mesterséggel megpróbálkozik, sokféle munkát, megbízást elvállal, de sokáig mindegyikre alkalmatlannak bizonyul. A házát 13 cégérrel díszíti, melyek egy-egy foglalkozást ábrázolnak. Ezekben a foglalkozásokban Mekk Elek sorra kipróbálja magát – a bábfilmsorozat minden egyes epizódjában egy-egy új szakma kerül sorra. Szemmel láthatóan Mekk Elek rendelkezik valamilyen ismerettel a szakmát illetően, de a javítást mindig rosszul vagy károsodás árán végzi el. Egy medvecsaládnál a legnagyobb télben a cseréptetőt bontja le, hogy cserépkályhát készítsen, amelyet ügyesen összerak, ám tető nélkül a hideg bejön a lakásba, a kályha nem tud melegíteni. A gabonagyűjtő Hörcsögnek szélmalmot tákol, de elfelejti rögzíteni az amúgy jól megépült malmot, annak lapátjai pedig helikopter módjára repítik az égbe az épületet. Ennek tetejében, bár nyilvánvaló a kontársága és elégedetlenek a megrendelők, ő ezt még tetézi fitymáló okoskodásával, és trehányságért is fizetséget vár, ami felbőszíti a többi állatot, és leverik a cégérek közül azt, amelyikre Mekk Elek éppen méltatlannak bizonyult. Végül az utolsó részben a legutolsó cégér, a „szabóság” cégére a házon marad, mert Mekk Elek bizonyítja rátermettségét erre a foglalkozásra.
A történet főszereplője egy kecske, Mekk Elek vagy Mekk Mester. Mekk Elek ezermesternek adja ki magát, valójában pedig nem ért szinte semmihez sem. Számos mesterséggel megpróbálkozik, sokféle munkát, megbízást elvállal, de sokáig mindegyikre alkalmatlannak bizonyul. A házát 13 cégérrel díszíti, melyek egy-egy foglalkozást ábrázolnak. Ezekben a foglalkozásokban Mekk Elek sorra kipróbálja magát – a bábfilmsorozat minden egyes epizódjában egy-egy új szakma kerül sorra. Szemmel láthatóan Mekk Elek rendelkezik valamilyen ismerettel a szakmát illetően, de a javítást mindig rosszul vagy károsodás árán végzi el. Egy medvecsaládnál a legnagyobb télben a cseréptetőt bontja le, hogy cserépkályhát készítsen, amelyet ügyesen összerak, ám tető nélkül a hideg bejön a lakásba, a kályha nem tud melegíteni. A gabonagyűjtő Hörcsögnek szélmalmot tákol, de elfelejti rögzíteni az amúgy jól megépült malmot, annak lapátjai pedig helikopter módjára repítik az égbe az épületet. Ennek tetejében, bár nyilvánvaló a kontársága és elégedetlenek a megrendelők, ő ezt még tetézi fitymáló okoskodásával, és trehányságért is fizetséget vár, ami felbőszíti a többi állatot, és leverik a cégérek közül azt, amelyikre Mekk Elek éppen méltatlannak bizonyult. Végül az utolsó részben a legutolsó cégér, a „szabóság” cégére a házon marad, mert Mekk Elek bizonyítja rátermettségét erre a foglalkozásra.

A lap 2018. szeptember 3., 15:25-kori változata

Mekk Elek, az ezermester
Flórián, Mekk Elek
Flórián, Mekk Elek
Műfajmese, vígjáték
ÍróRomhányi József
RendezőImre István
Hang
ZeneszerzőRánki György
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Évadok1
Epizódok13
Gyártás
Producer
VágóCzipauer János
OperatőrKiss Lajos
Részenkénti játékidő7 perc
GyártóPannónia Filmstúdió
Sugárzás
Eredeti adóMagyar Televízió
Eredeti sugárzás1974. november 30. – 1975. február 22.
Első magyar adóMTV-1 / TV-1 / MTV 1 / M1, TV-2 / M2, Duna TV, Duna World
Státuszbefejezett
KorhatárKorhatár nélkül megtekinthető
További információk
Sablon • Wikidata • Segítség

A Mekk Elek, az ezermester 1974-től 1975-ig futott magyar televíziós bábfilmsorozat, amelyet a Pannónia Filmstúdió készített 1973-ban. Az írója Romhányi József, a rendezője Imre István, a figurákat és a díszleteket Koós Iván tervezte, a zeneszerzője Ránki György, a producerei Gyöpös Sándor és Komlós Jánosné. Magyarországon a Magyar Televízió, az M1, az M2, a Duna TV és a Duna World tűzte műsorára.

Mekk Elek szobra a Széll Kálmán téren
alkotója Mihail Kolodko (szobrász)

Ismertető

A történet főszereplője egy kecske, Mekk Elek vagy Mekk Mester. Mekk Elek ezermesternek adja ki magát, valójában pedig nem ért szinte semmihez sem. Számos mesterséggel megpróbálkozik, sokféle munkát, megbízást elvállal, de sokáig mindegyikre alkalmatlannak bizonyul. A házát 13 cégérrel díszíti, melyek egy-egy foglalkozást ábrázolnak. Ezekben a foglalkozásokban Mekk Elek sorra kipróbálja magát – a bábfilmsorozat minden egyes epizódjában egy-egy új szakma kerül sorra. Szemmel láthatóan Mekk Elek rendelkezik valamilyen ismerettel a szakmát illetően, de a javítást mindig rosszul vagy károsodás árán végzi el. Egy medvecsaládnál a legnagyobb télben a cseréptetőt bontja le, hogy cserépkályhát készítsen, amelyet ügyesen összerak, ám tető nélkül a hideg bejön a lakásba, a kályha nem tud melegíteni. A gabonagyűjtő Hörcsögnek szélmalmot tákol, de elfelejti rögzíteni az amúgy jól megépült malmot, annak lapátjai pedig helikopter módjára repítik az égbe az épületet. Ennek tetejében, bár nyilvánvaló a kontársága és elégedetlenek a megrendelők, ő ezt még tetézi fitymáló okoskodásával, és trehányságért is fizetséget vár, ami felbőszíti a többi állatot, és leverik a cégérek közül azt, amelyikre Mekk Elek éppen méltatlannak bizonyult. Végül az utolsó részben a legutolsó cégér, a „szabóság” cégére a házon marad, mert Mekk Elek bizonyítja rátermettségét erre a foglalkozásra.

Szereplők

Főszereplők

Mellékszereplők

Alkotók

A Magyar Televízió megbízásából a Pannónia Filmstúdió készítette.

Epizódok

Bővebben: A Mekk Elek, az ezermester epizódjainak listája
  1. A csodálatos asztalos
  2. Épületes eset
  3. Nyúlcipő
  4. Kinek lesz melege?
  5. A szamárkenyérfa
  6. Kutyalakzi
  7. Biztonsági berendezés
  8. A kútásó
  9. Macskazene
  10. Paci Manci frizurája
  11. A szélmolnár
  12. Az éléskamarások
  13. Helén divatot csinál

Források

Sablon:Magyar rajzfilm

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mekk_Elek,_az_ezermester&oldid=20368640”