„1995-ös kóbei földrengés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Áldozatok és károk: Betonból nem igazán építenek többszintes házat, és tagmondatok között az "és" előtt még nekem is ki kell tennem a vesszőt (saját sokéves hibáim javítása) |
azonos paraméter használata |
||
| 34. sor: | 34. sor: | ||
Az '''1995-ös kóbei földrengés''' (más néven '''Nagy Hansin földrengés''', {{japánul|阪神・淡路大震災}}, [[Hepburn-átírás]]ban: ''Nagy Hanshin földrengés'') [[Japán]] történelmének egyik legerősebb, legtöbb áldozatot követelő, valamint legnagyobb károkat okozó [[földrengés]]e volt. A katasztrófa [[1995]]. [[január 17.|január 17-én]], [[Időzóna|helyi idő]] szerint hajnali 5 óra 46 perckor következett be, a rengés mintegy 20 másodpercig tartott. A [[Richter-skála]] szerinti 7,3-es erősségű földmozgás [[epicentrum]]a [[Kóbe]] városától körülbelül 20 kilométerre, a [[Szeto-beltenger]]en, Avadzsi-sziget északi végénél volt.{{refweb |Encyclopædia Britannica |Kōbe earthquake of 1995 |http://www.britannica.com/EBchecked/topic/873249/Kobe-earthquake-of-1995 |azonos=EncBr }} |
Az '''1995-ös kóbei földrengés''' (más néven '''Nagy Hansin földrengés''', {{japánul|阪神・淡路大震災}}, [[Hepburn-átírás]]ban: ''Nagy Hanshin földrengés'') [[Japán]] történelmének egyik legerősebb, legtöbb áldozatot követelő, valamint legnagyobb károkat okozó [[földrengés]]e volt. A katasztrófa [[1995]]. [[január 17.|január 17-én]], [[Időzóna|helyi idő]] szerint hajnali 5 óra 46 perckor következett be, a rengés mintegy 20 másodpercig tartott. A [[Richter-skála]] szerinti 7,3-es erősségű földmozgás [[epicentrum]]a [[Kóbe]] városától körülbelül 20 kilométerre, a [[Szeto-beltenger]]en, Avadzsi-sziget északi végénél volt.{{refweb |Encyclopædia Britannica |Kōbe earthquake of 1995 |http://www.britannica.com/EBchecked/topic/873249/Kobe-earthquake-of-1995 |azonos=EncBr }} |
||
A halálos áldozatok száma 6400-ra tehető, {{szám|40000}} ember megsérült, és körülbelül {{szám|300000}} ember veszítette el az otthonát. További {{szám|240000}} ezer otthon sérült meg kisebb-nagyobb mértékben, valamint súlyos károk keletkeztek a város kereskedelmi, ipari és infrastrukturális létesítményeiben is.{{ |
A halálos áldozatok száma 6400-ra tehető, {{szám|40000}} ember megsérült, és körülbelül {{szám|300000}} ember veszítette el az otthonát. További {{szám|240000}} ezer otthon sérült meg kisebb-nagyobb mértékben, valamint súlyos károk keletkeztek a város kereskedelmi, ipari és infrastrukturális létesítményeiben is.{{azonos|EncBr }} |
||
== Geológiai háttér és adatok == |
== Geológiai háttér és adatok == |
||
| 41. sor: | 41. sor: | ||
A [[japán szigetvilág]] négy [[lemeztektonika|tektonikai lemez]] találkozási zónájában alakult ki, Kóbe a nagyobb sűrűségű [[Fülöp-szigetek]]i [[óceáni lemez]] és az [[eurázsia]]i [[kontinentális lemez]] [[szubdukció|szubdukciós zónájában]] fekszik. Itt az óceáni lemez évente körülbelül {{szám|10|centimétert}} haladva bukik a kontinens pereme alá, heves földrengéseket és [[vulkanizmus|vulkanikus tevékenységet]] okozva. Az 1995. évi földrengés hatalmas pusztításának oka, hogy a [[hipocentrum]] kis mélységben, a felszín alatt mindössze {{szám|16|km-re}} (a USGS szerint {{szám|20|km-re}}{{refweb |USGS |Historic Earthquakes – Kobe, Japan |http://earthquake.usgs.gov/earthquakes/world/events/1995_01_16.php }}) volt, és a [[szeizmika|szeizmikus]] lökéshullámok az epicentrumtól a Nodzsima-[[Törés (geológia)|törésvonal]] mentén az Avadzsi-sziget belseje felé, míg a Szuma- és a Szuvajama-törésvonal mentén Kóbe és [[Oszaka]] sűrűn lakott területei irányába terjedtek tovább.{{refweb |GeoResources |Kobe Earthquake |http://www.georesources.co.uk/kobehigh.htm |azonos=GeoRes }}{{refweb |Kinki Regional Development Bureau |Great Hanshin Earthquake and the destruction of the infrastructure |http://www.kkr.mlit.go.jp/en/topics_hanshin.html |azonos=Kinki }}{{refweb |The Headquarters for Earthquake Research Promotion |Seismic Activity in Japan: 2-3 Plate tectonics |http://www.hp1039.jishin.go.jp/eqchreng/2-3.htm }}{{refweb |The Headquarters for Earthquake Research Promotion |Seismic Activity in Japan: 2-4 Types of earthquakes in the Japanese archipelago (2)Shallow inland earthquakes |http://www.hp1039.jishin.go.jp/eqchreng/2-4-2.htm }}{{h|Kokecu – Josida – Higasihara|1998}} |
A [[japán szigetvilág]] négy [[lemeztektonika|tektonikai lemez]] találkozási zónájában alakult ki, Kóbe a nagyobb sűrűségű [[Fülöp-szigetek]]i [[óceáni lemez]] és az [[eurázsia]]i [[kontinentális lemez]] [[szubdukció|szubdukciós zónájában]] fekszik. Itt az óceáni lemez évente körülbelül {{szám|10|centimétert}} haladva bukik a kontinens pereme alá, heves földrengéseket és [[vulkanizmus|vulkanikus tevékenységet]] okozva. Az 1995. évi földrengés hatalmas pusztításának oka, hogy a [[hipocentrum]] kis mélységben, a felszín alatt mindössze {{szám|16|km-re}} (a USGS szerint {{szám|20|km-re}}{{refweb |USGS |Historic Earthquakes – Kobe, Japan |http://earthquake.usgs.gov/earthquakes/world/events/1995_01_16.php }}) volt, és a [[szeizmika|szeizmikus]] lökéshullámok az epicentrumtól a Nodzsima-[[Törés (geológia)|törésvonal]] mentén az Avadzsi-sziget belseje felé, míg a Szuma- és a Szuvajama-törésvonal mentén Kóbe és [[Oszaka]] sűrűn lakott területei irányába terjedtek tovább.{{refweb |GeoResources |Kobe Earthquake |http://www.georesources.co.uk/kobehigh.htm |azonos=GeoRes }}{{refweb |Kinki Regional Development Bureau |Great Hanshin Earthquake and the destruction of the infrastructure |http://www.kkr.mlit.go.jp/en/topics_hanshin.html |azonos=Kinki }}{{refweb |The Headquarters for Earthquake Research Promotion |Seismic Activity in Japan: 2-3 Plate tectonics |http://www.hp1039.jishin.go.jp/eqchreng/2-3.htm }}{{refweb |The Headquarters for Earthquake Research Promotion |Seismic Activity in Japan: 2-4 Types of earthquakes in the Japanese archipelago (2)Shallow inland earthquakes |http://www.hp1039.jishin.go.jp/eqchreng/2-4-2.htm }}{{h|Kokecu – Josida – Higasihara|1998}} |
||
A földrengés intenzitása a Japán Meteorológiai Hivatal (JMA) intenzitásskáláján a legmagasabb, 7-es szintű besorolást kapta. Az adatok utólagos elemzése során kiderült, hogy a skála a nagyobb földrengéseknél a károk változó mértékének kifejezésére nem alkalmas, ezért 1996 októberében az 5-ös és a 6-os szintet két-két részre bontotta a JMA.{{refweb |The Headquarters for Earthquake Research Promotion |Seismic Activity in Japan: 7-2 Examples of destructive earthquakes in the Kinki region (2)The 1995 Southern Hyogo Prefecture Earthquake (January 17, 1995, M 7.2) |http://www.hp1039.jishin.go.jp/eqchreng/7-2-2.htm }}{{h|City of Kobe|2010|p=23}} Erőssége a [[Richter-skála]] szerint 7,3-es volt, ami alapján nem tartozik a legerősebb földrengések közé.{{ |
A földrengés intenzitása a Japán Meteorológiai Hivatal (JMA) intenzitásskáláján a legmagasabb, 7-es szintű besorolást kapta. Az adatok utólagos elemzése során kiderült, hogy a skála a nagyobb földrengéseknél a károk változó mértékének kifejezésére nem alkalmas, ezért 1996 októberében az 5-ös és a 6-os szintet két-két részre bontotta a JMA.{{refweb |The Headquarters for Earthquake Research Promotion |Seismic Activity in Japan: 7-2 Examples of destructive earthquakes in the Kinki region (2)The 1995 Southern Hyogo Prefecture Earthquake (January 17, 1995, M 7.2) |http://www.hp1039.jishin.go.jp/eqchreng/7-2-2.htm }}{{h|City of Kobe|2010|p=23}} Erőssége a [[Richter-skála]] szerint 7,3-es volt, ami alapján nem tartozik a legerősebb földrengések közé.{{azonos|EncBr }} A JMA adatai alapján a főrengést öt héten belül ötven 4-es erősséget meghaladó [[utórengés]] követte.{{refweb |Japan Meteorological Agency |余震活動の回数比較（マグニチュード4.0以上） |http://www.seisvol.kishou.go.jp/eq/2007_07_16_chuetu-oki/yoshin_hikaku.pdf }} |
||
== Áldozatok és károk == |
== Áldozatok és károk == |
||
A halálos áldozatok száma körülbelül 6400, a sebesülteké {{szám|40000}} volt. {{szám|300000}} ember vált hajléktalanná, miután {{szám|240000}} épület részben vagy teljesen megsemmisült.{{ |
A halálos áldozatok száma körülbelül 6400, a sebesülteké {{szám|40000}} volt. {{szám|300000}} ember vált hajléktalanná, miután {{szám|240000}} épület részben vagy teljesen megsemmisült.{{azonos|Kinki }} Különösen a hagyományos, fából készült épületek közül dőlt sok össze, de az 1960-as években épült [[acél]]- és [[vasbeton]] vázas épületek közül is sok vált használhatatlanná úgy, hogy egy közbenső szint teljesen összeomlott, míg az alatta és fölötte lévő szintek szinte sértetlenek maradtak. A modern, földrengésbiztos épületek ugyanakkor jól teljesítettek, és csak kis károkat szenvedtek el, bár néhány közülük megdőlt az altalaj [[talajfolyósodás|megfolyósodása]] miatt.{{azonos|GeoRes }} |
||
A régió nagy területei maradtak áram, gáz és ivóvíz nélkül, utóbbi hiánya a tűzoltási munkálatokat is jelentősen hátráltatta. Kóbe közlekedési [[infrastruktúra|infrastruktúrájában]] ugyancsak komoly károk keletkeztek. A városon áthaladó magasvezetésű gyorsforgalmi út (Hanshin Expressway) egyes szakaszai összeomlottak vagy felborultak, így a [[közút|közúti közlekedés]] teljesen megbénult, megnehezítve a mentőegységek mozgását is. A [[vasút]]vonalak és -állomások közül is sok megsérült, ezért a város környékén 130 kilométernyi vasútvonalon szünetelt a [[vonat]]közlekedés. Különösen nagy károkat szenvedett el a város évente több millió tonnányi árut fogadó kikötője: a 150-ből 120 kikötőhely megsemmisült, a daruk, egyéb tartozékok és a kikötői épületek is súlyosan megrongálódtak.{{ |
A régió nagy területei maradtak áram, gáz és ivóvíz nélkül, utóbbi hiánya a tűzoltási munkálatokat is jelentősen hátráltatta. Kóbe közlekedési [[infrastruktúra|infrastruktúrájában]] ugyancsak komoly károk keletkeztek. A városon áthaladó magasvezetésű gyorsforgalmi út (Hanshin Expressway) egyes szakaszai összeomlottak vagy felborultak, így a [[közút|közúti közlekedés]] teljesen megbénult, megnehezítve a mentőegységek mozgását is. A [[vasút]]vonalak és -állomások közül is sok megsérült, ezért a város környékén 130 kilométernyi vasútvonalon szünetelt a [[vonat]]közlekedés. Különösen nagy károkat szenvedett el a város évente több millió tonnányi árut fogadó kikötője: a 150-ből 120 kikötőhely megsemmisült, a daruk, egyéb tartozékok és a kikötői épületek is súlyosan megrongálódtak.{{azonos|EncBr }}{{azonos|GeoRes }}{{refweb |Coolgeography |The Kobe Earthquake – an earthquake affecting an MEDC |http://www.coolgeography.co.uk/GCSE/AQA/Restless%20Earth/Earthquakes/Kobe.htm#Background }} |
||
Kóbe környéke jelentős [[ipar]]i központ. A [[könnyűipar|könnyű-]] és [[nehézipar]]i üzemek – megfelelő [[síkság|síkvidéki területek]] hiányában – nagy számban épültek a tengertől visszahódított területekre, mesterséges feltöltésekre. Az itt bekövetkező [[talajsüllyedés]]ek és [[talajfolyósodás]]ok az ipari létesítményekben súlyos károkat okoztak, a gyártási és szállítási nehézségek tovagyűrűző hatásai az egész japán gazdaságot érintették.{{ |
Kóbe környéke jelentős [[ipar]]i központ. A [[könnyűipar|könnyű-]] és [[nehézipar]]i üzemek – megfelelő [[síkság|síkvidéki területek]] hiányában – nagy számban épültek a tengertől visszahódított területekre, mesterséges feltöltésekre. Az itt bekövetkező [[talajsüllyedés]]ek és [[talajfolyósodás]]ok az ipari létesítményekben súlyos károkat okoztak, a gyártási és szállítási nehézségek tovagyűrűző hatásai az egész japán gazdaságot érintették.{{azonos|GeoRes }} |
||
A földrengés által okozott károk értéke a becslések szerint elérhette a {{szám|9927|milliárd|[[Japán jen|jen]]t}} (mintegy {{szám|80|milliárd|[[euró]]}}), azaz megközelítőleg az ország éves [[bruttó hazai termék]]ének (GDP) 2%-át.{{ |
A földrengés által okozott károk értéke a becslések szerint elérhette a {{szám|9927|milliárd|[[Japán jen|jen]]t}} (mintegy {{szám|80|milliárd|[[euró]]}}), azaz megközelítőleg az ország éves [[bruttó hazai termék]]ének (GDP) 2%-át.{{azonos|Kinki }}{{refweb |countryeconomy.com |Japan GDP - Gross Domestic Product |3=http://countryeconomy.com/gdp/japan?year=1995 }} |
||
== Tanulságok és válaszlépések == |
== Tanulságok és válaszlépések == |
||
A lap 2018. szeptember 1., 11:57-kori változata
| 1995-ös kóbei földrengés | |
 | |
| Romba dőlt üzletek (Kóbe) | |
| Dátum | 1995. január 17. |
| Időtartam | 20 másodperc |
| Richter-skála szerinti magnitúdó | 7,3 |
| Momentum magnitúdó | 6,9 Mw |
| Intenzitás | 7 (JMA skála) |
| Mélység | 16 km |
| Érintett országok | Japán |
| Károk, áldozatok | Kb. 6400 halott, 40 000 sebesült és 300 000 hajléktalan. Kb. 240 000 megsemmisült vagy lakhatatlanná vált lakás, jelentős károk ipari és infrastrukturális létesítményekben. A becsült kárösszeg 9927 milliárd jen. |
| Az epicentrum elhelyezkedése | |
 1995-ös kóbei földrengés
Pozíció Japán térképén
| |
 é. sz. 34° 34′ 48″, k. h. 135° 00′ 36″Koordináták: é. sz. 34° 34′ 48″, k. h. 135° 00′ 36″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 1995-ös kóbei földrengés témájú médiaállományokat. | |
Az 1995-ös kóbei földrengés (más néven Nagy Hansin földrengés, japánul: 阪神・淡路大震災, Hepburn-átírásban: Nagy Hanshin földrengés) Japán történelmének egyik legerősebb, legtöbb áldozatot követelő, valamint legnagyobb károkat okozó földrengése volt. A katasztrófa 1995. január 17-én, helyi idő szerint hajnali 5 óra 46 perckor következett be, a rengés mintegy 20 másodpercig tartott. A Richter-skála szerinti 7,3-es erősségű földmozgás epicentruma Kóbe városától körülbelül 20 kilométerre, a Szeto-beltengeren, Avadzsi-sziget északi végénél volt.[1]
A halálos áldozatok száma 6400-ra tehető, 40 000 ember megsérült, és körülbelül 300 000 ember veszítette el az otthonát. További 240 000 ezer otthon sérült meg kisebb-nagyobb mértékben, valamint súlyos károk keletkeztek a város kereskedelmi, ipari és infrastrukturális létesítményeiben is.[2]
Geológiai háttér és adatok
A japán szigetvilág négy tektonikai lemez találkozási zónájában alakult ki, Kóbe a nagyobb sűrűségű Fülöp-szigeteki óceáni lemez és az eurázsiai kontinentális lemez szubdukciós zónájában fekszik. Itt az óceáni lemez évente körülbelül 10 centimétert haladva bukik a kontinens pereme alá, heves földrengéseket és vulkanikus tevékenységet okozva. Az 1995. évi földrengés hatalmas pusztításának oka, hogy a hipocentrum kis mélységben, a felszín alatt mindössze 16 km-re (a USGS szerint 20 km-re[3]) volt, és a szeizmikus lökéshullámok az epicentrumtól a Nodzsima-törésvonal mentén az Avadzsi-sziget belseje felé, míg a Szuma- és a Szuvajama-törésvonal mentén Kóbe és Oszaka sűrűn lakott területei irányába terjedtek tovább.[4][5][6][7][8]
A földrengés intenzitása a Japán Meteorológiai Hivatal (JMA) intenzitásskáláján a legmagasabb, 7-es szintű besorolást kapta. Az adatok utólagos elemzése során kiderült, hogy a skála a nagyobb földrengéseknél a károk változó mértékének kifejezésére nem alkalmas, ezért 1996 októberében az 5-ös és a 6-os szintet két-két részre bontotta a JMA.[9][10] Erőssége a Richter-skála szerint 7,3-es volt, ami alapján nem tartozik a legerősebb földrengések közé.[2] A JMA adatai alapján a főrengést öt héten belül ötven 4-es erősséget meghaladó utórengés követte.[11]
Áldozatok és károk
A halálos áldozatok száma körülbelül 6400, a sebesülteké 40 000 volt. 300 000 ember vált hajléktalanná, miután 240 000 épület részben vagy teljesen megsemmisült.[12] Különösen a hagyományos, fából készült épületek közül dőlt sok össze, de az 1960-as években épült acél- és vasbeton vázas épületek közül is sok vált használhatatlanná úgy, hogy egy közbenső szint teljesen összeomlott, míg az alatta és fölötte lévő szintek szinte sértetlenek maradtak. A modern, földrengésbiztos épületek ugyanakkor jól teljesítettek, és csak kis károkat szenvedtek el, bár néhány közülük megdőlt az altalaj megfolyósodása miatt.[13]
A régió nagy területei maradtak áram, gáz és ivóvíz nélkül, utóbbi hiánya a tűzoltási munkálatokat is jelentősen hátráltatta. Kóbe közlekedési infrastruktúrájában ugyancsak komoly károk keletkeztek. A városon áthaladó magasvezetésű gyorsforgalmi út (Hanshin Expressway) egyes szakaszai összeomlottak vagy felborultak, így a közúti közlekedés teljesen megbénult, megnehezítve a mentőegységek mozgását is. A vasútvonalak és -állomások közül is sok megsérült, ezért a város környékén 130 kilométernyi vasútvonalon szünetelt a vonatközlekedés. Különösen nagy károkat szenvedett el a város évente több millió tonnányi árut fogadó kikötője: a 150-ből 120 kikötőhely megsemmisült, a daruk, egyéb tartozékok és a kikötői épületek is súlyosan megrongálódtak.[2][13][14]
Kóbe környéke jelentős ipari központ. A könnyű- és nehézipari üzemek – megfelelő síkvidéki területek hiányában – nagy számban épültek a tengertől visszahódított területekre, mesterséges feltöltésekre. Az itt bekövetkező talajsüllyedések és talajfolyósodások az ipari létesítményekben súlyos károkat okoztak, a gyártási és szállítási nehézségek tovagyűrűző hatásai az egész japán gazdaságot érintették.[13]
A földrengés által okozott károk értéke a becslések szerint elérhette a 9927 milliárd jent (mintegy 80 milliárd euró), azaz megközelítőleg az ország éves bruttó hazai termékének (GDP) 2%-át.[12][15]
Tanulságok és válaszlépések
A katasztrófát követően felülvizsgálták az épület- és várostervezési előírásokat. Az épületek földrengésállóságára vonatkozó követelményeket tovább szigorították, a mentőegységek szabad közlekedésének biztosítása érdekében pedig létrehozták a vészhelyzeti közlekedési hálózatot. Mivel a tűzvész terjedését csak a városban lévő nagyobb nyílt tereknél, parkoknál és folyóknál tudták megakadályozni, a várostervezési előírásokban az ilyen területek kialakításáról is intézkedtek, melyeket – szükség esetén – ideiglenes kitelepítés céljára is igénybe lehet venni.[16]
Jegyzetek
- ↑ Encyclopædia Britannica Kōbe earthquake of 1995 online
- ↑ a b c Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)EncBrnevű lábjegyzeteknek - ↑ USGS Historic Earthquakes – Kobe, Japan online
- ↑ GeoResources Kobe Earthquake online
- ↑ Kinki Regional Development Bureau Great Hanshin Earthquake and the destruction of the infrastructure online
- ↑ The Headquarters for Earthquake Research Promotion Seismic Activity in Japan: 2-3 Plate tectonics online
- ↑ The Headquarters for Earthquake Research Promotion Seismic Activity in Japan: 2-4 Types of earthquakes in the Japanese archipelago (2)Shallow inland earthquakes online
- ↑ Kokecu – Josida – Higasihara 1998.
- ↑ The Headquarters for Earthquake Research Promotion Seismic Activity in Japan: 7-2 Examples of destructive earthquakes in the Kinki region (2)The 1995 Southern Hyogo Prefecture Earthquake (January 17, 1995, M 7.2) online
- ↑ City of Kobe 2010, 23. o.
- ↑ Japan Meteorological Agency 余震活動の回数比較（マグニチュード4.0以上） online
- ↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)Kinkinevű lábjegyzeteknek - ↑ a b c Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)GeoResnevű lábjegyzeteknek - ↑ Coolgeography The Kobe Earthquake – an earthquake affecting an MEDC online
- ↑ countryeconomy.com Japan GDP - Gross Domestic Product online
- ↑ Kinki Regional Development Bureau Restoration from the earthquake disaster – City planning based on the lessons learned from the disaster online
Források
- Comprehensive Strategy for Recovery from the Great Hanshin-Awaji Earthquake (PDF), Kobe: City of Kobe [2010]. Hozzáférés ideje: 2014. február 12.
- Kokecu Kazuki, Josida Singo, Higasihara Hiromicsi. A fault model of the 1995 Kobe earthquake derived from the GPS data on the Akashi Kaikyo Bridge and other datasets (PDF), Tokió: TERRAPUB [1998]. Hozzáférés ideje: 2014. február 14.
- ↑ Coolgeography: Robert Gamesby: Coolgeography.co.uk (angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. február 14.)
- ↑ countryeconomy.com: countryeconomy.com (angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. február 14.)
- ↑ Encyclopædia Britannica: Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica, Inc. (Hozzáférés: 2014. február 11.)
- ↑ GeoResources: GeoResources (angol nyelven). David Rayner Beagle Graphics (GeoResources). (Hozzáférés: 2014. február 11.)
- ↑ Japan Meteorological Agency: Japan Meteorological Agency (angol és japán nyelven). Japan Meteorological Agency. (Hozzáférés: 2014. február 12.)
- ↑ Kinki Regional Development Bureau: Kinki Regional Development Bureau (angol nyelven). Kinki Regional Development Bureau, Ministry of Land, Infrastructure and Transport. (Hozzáférés: 2014. február 11.)
- ↑ USGS: U.S. Geological Survey (angol nyelven). Department of the Interior/USGS. (Hozzáférés: 2014. február 11.)
- ↑ The Headquarters for Earthquake Research Promotion: The Headquarters for Earthquake Research Promotion (angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. február 12.)
