„Anna fürdő (Szeged)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Vépi (vitalap | szerkesztései) a Vépi átnevezte a(z) Anna-fürdő (Szeged) lapot a következő névre: Anna fürdő (Szeged): helyesírás |
Vépi (vitalap | szerkesztései) egységes név |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{coor title d|display=title|46.255897|N|20.149553|E|type:landmark}} |
|||
{{Épület infobox |
{{Épület infobox |
||
| név = Anna |
| név = Anna fürdő |
||
| más név = Gőzfürdő |
| más név = Gőzfürdő |
||
| kép = KónyaFürdőKJ.jpg |
| kép = KónyaFürdőKJ.jpg |
||
| 49. sor: | 49. sor: | ||
| nevezetességei = |
| nevezetességei = |
||
}} |
}} |
||
Az '''Anna |
Az '''Anna fürdő''' (régebbi, ma is használt nevén ''Gőzfürdő'') egy a [[Belváros (Szeged)|szegedi belvárosban]] álló műemlék fürdőépület. A [[neoreneszánsz]] stílusban épült műemlék épületet [[1896]]-ban építették [[Láng Adolf]] és [[Steinhardt Antal]] [[bécs]]i építészek tervei alapján. |
||
==A fürdő története== |
==A fürdő története== |
||
| 60. sor: | 60. sor: | ||
[[1927]]-ben a fürdő közvetlen szomszédságában fúrták a 944 méteres talpmélységű kutat, amelyből az 52 fokos, emésztési panaszokat és a [[pajzsmirigy]] megbetegedéseit orvosló Anna-víz tört fel. A gyógyvizet bevezették a fürdőbe is, amelyet [[1938]]-ban gyógyfürdői rangra emeltek. A [[második világháború]] éveiben 50 fős óvóhelyet építettek a fürdő alagsorában. Az [[1950-es évek]]ben több átalakítás is történt. Ez eredetileg üzleteknek otthont adó földszinti helyiségeket átalakították és összevonásukkal iszapgyógyászatot hoztak bennük létre. Az addigra leromlott állapotú fa tetőszerkezetet a formavilág megtartásával vasbetonra cserélték. Az [[1950-es évek]]től kezdve a fürdőben az állam által finanszírozott gyógyítási tevékenység folyt. |
[[1927]]-ben a fürdő közvetlen szomszédságában fúrták a 944 méteres talpmélységű kutat, amelyből az 52 fokos, emésztési panaszokat és a [[pajzsmirigy]] megbetegedéseit orvosló Anna-víz tört fel. A gyógyvizet bevezették a fürdőbe is, amelyet [[1938]]-ban gyógyfürdői rangra emeltek. A [[második világháború]] éveiben 50 fős óvóhelyet építettek a fürdő alagsorában. Az [[1950-es évek]]ben több átalakítás is történt. Ez eredetileg üzleteknek otthont adó földszinti helyiségeket átalakították és összevonásukkal iszapgyógyászatot hoztak bennük létre. Az addigra leromlott állapotú fa tetőszerkezetet a formavilág megtartásával vasbetonra cserélték. Az [[1950-es évek]]től kezdve a fürdőben az állam által finanszírozott gyógyítási tevékenység folyt. |
||
[[2004]]-ben a fürdő épületét eredeti stílusát megőrizve teljes körűen felújították. Az épületen belül elválasztották a gyógyfürdő részleget az újonnan létrehozott |
[[2004]]-ben a fürdő épületét eredeti stílusát megőrizve teljes körűen felújították. Az épületen belül elválasztották a gyógyfürdő részleget az újonnan létrehozott wellnessfürdőtől. Az Anna fürdőben napjainkban is folyik gyógyítási tevékenység, az épületben reumatológiai rendelő működik. |
||
==Források== |
==Források== |
||
A lap 2018. szeptember 1., 08:29-kori változata
Koordináták: é. sz. 46,255897°, k. h. 20,149553°
| Anna fürdő | |
| Gőzfürdő | |
 | |
| az épület 2006-ban | |
| Település | Szeged |
| Cím | Tisza Lajos krt. 24 |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1896 |
| Védettség | műemlék |
| Tervező | Láng Adolf és Steinhardt Antal |
| Építész(ek) | Láng Adolf |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | gyógyvizes üdülő |
| Elhelyezkedése | |
 Anna fürdő
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 15′ 21″, k. h. 20° 08′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 21″, k. h. 20° 08′ 58″{{#coordinates:}}: nem lehet egynél több elsődleges címke oldalanként | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Anna fürdő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Anna fürdő (régebbi, ma is használt nevén Gőzfürdő) egy a szegedi belvárosban álló műemlék fürdőépület. A neoreneszánsz stílusban épült műemlék épületet 1896-ban építették Láng Adolf és Steinhardt Antal bécsi építészek tervei alapján.
A fürdő története
Az 1879-es nagy szegedi árvíz után a városban mindössze egyetlen nem túl jól fölszerelt közfürdő maradt. A növekvő népességű város lakosai azonban igényelték a közfürdő létrehozását. Szeged városának megbízásából Ádok István Törökországba utazott, hogy az ottani fürdőkultúrát tanulmányozza. A török tapasztalatokat egy új szegedi fürdő létrehozásához kívánták felhasználni.
A város közgyűlése az 1890-es évek elején megvásárolta egy a Belvárosban fekvő Tisza Lajos körúti telket, amelynek fürdő célú beépítésére pályázatot írtak ki. A kiírt tervpályázatra öt pályamű érkezett, ezek közül a zsűri a bécsi Steinhardt Antal és Lang Adolf terveit választotta ki. Az osztrák tervezők egy elegáns utcai homlokzatú, gazdagon díszített fürdőépületet álmodtak meg, amelyben a férfi és női vendégeket térben elkülönítették. A tervek azonban olyan nagyra törőnek bizonyultak, hogy a város már a tervezési pályázat során lemondott teljes megvalósításukról. A város eltekintett a külön férfi és női fürdőrész kialakításáról és a két nem elválasztását a nyitvatartás szabályozásával oldották meg. (A fürdő más időszakokban várta férfi és női vendégeit.) Az építést Ádok István vezette.
A fürdőt 1896. szeptember 6-án nyitották meg. A városnak nem volt kapacitása az intézmény működtetésére, így pályázatot hirdetett a fürdő működtetésére. Az első pályázaton Antal József szentesi vállalkozó nyerte el az üzemeltetés jogát. Az építés és tervezés hiányosságai már a kezdeti időszakban kiütköztek, pótlásokat és javításokat kellett elvégezni, amelyeket újabb hitelfelvételekkel kellett fedezni. A hiányosságok oly' mértékűek voltak, hogy 1906 és 1909 között az épületet jelentősen át kellett alakítani.
1927-ben a fürdő közvetlen szomszédságában fúrták a 944 méteres talpmélységű kutat, amelyből az 52 fokos, emésztési panaszokat és a pajzsmirigy megbetegedéseit orvosló Anna-víz tört fel. A gyógyvizet bevezették a fürdőbe is, amelyet 1938-ban gyógyfürdői rangra emeltek. A második világháború éveiben 50 fős óvóhelyet építettek a fürdő alagsorában. Az 1950-es években több átalakítás is történt. Ez eredetileg üzleteknek otthont adó földszinti helyiségeket átalakították és összevonásukkal iszapgyógyászatot hoztak bennük létre. Az addigra leromlott állapotú fa tetőszerkezetet a formavilág megtartásával vasbetonra cserélték. Az 1950-es évektől kezdve a fürdőben az állam által finanszírozott gyógyítási tevékenység folyt.
2004-ben a fürdő épületét eredeti stílusát megőrizve teljes körűen felújították. Az épületen belül elválasztották a gyógyfürdő részleget az újonnan létrehozott wellnessfürdőtől. Az Anna fürdőben napjainkban is folyik gyógyítási tevékenység, az épületben reumatológiai rendelő működik.
Források
- Szegedi fürdők (magyar nyelven). vom.hu. (Hozzáférés: 2011. június 1.)
- Anna Fürdő (magyar nyelven). Thermal Tours. (Hozzáférés: 2011. június 1.)
- Csongrád megyei örökségtár (magyar nyelven). Nemzeti Kulturális Örökség Elektronikus Oktatási Könyvtára. (Hozzáférés: 2011. június 1.)
- Gőzfürdő (magyar nyelven). Műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2011. június 1.)
