237 497
szerkesztés
a (politikai kötődés ki) |
(1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta8)) |
||
Az El País elkötelezettsége a demokrácia mellett már a 23-F eseményei előtt, a [[Spanyol Szocialista Munkáspárt]] ''(Partido Socialista Obrero Español, PSOE)'' abszolút többséggel való győzelme az 1982-évi választásokon és [[Felipe Gonzáles]] nyílt támogatása, lehetővé tették, hogy az El País az 1980-as években a spanyol sajtó vezetőjeként konszolidálódott az inkább konzervatív irányzatú ''ABC''-vel szemben.
Az El País presztízséhez hozzájárult az újságírói normák szigorú betartása és az a tény, hogy Spanyolország első folyóirata volt, ami belső követelményeket állított minőségellenőrzés céljából. Az első spanyol napilap volt, amely bevezette az olvasói [[ombudsman]] ''(press ombudsman)'' intézményét<ref>[http://www.elpais.com/opinion/defensor/ Defensor del Lector en El País]</ref> és megfogalmazott, illetve kiadott egy stíluskönyvet (''Libro de Estilo''<ref>
Az 1990-es évek elejétől az El País egy új politikai és újságírói helyzettel találta szemben magát. Felipe González szocialista kormányának [[korrupció]]s botrányai okozta politikai feszültség növekedése bipolarizálta a spanyol politikát és sajtót a bal és a jobb oldal között. Ettől kezdve nemcsak a [[Néppárt (Spanyolország)|Partido Popular]], de az ideológiailag hozzá közel álló média is elítélte az El País-t és a PRISA-csoport tulajdonában lévő többi médiát. Ennek ellenére az El Paísnak sikerült megtartania vezető szerepét, mint Spanyolország legolvasottabb napilapja.
|