„M113” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Llz78 (vitalap | szerkesztései)
a kategória javítása
Llz78 (vitalap | szerkesztései)
infobox kiegészítése. javítások, elrendezés javítása, források sablon
1. sor: 1. sor:
{{Harcjármű infobox
{{Harcjármű infobox|név=M113 APC|kép=Allied Spirit I 150126-A-LO967-001.jpg|képaláírás=M113|típus=Csapatszállító|fejlesztő ország=[[Amerikai Egyesült Államok]]|alkalmazó országok=|szolgálatban=1962 03. 30. óta|gyártó=FMC|gyártási időszak=1962-|gyártási darabszám=80 000+|gyártási költség=$ 300 000 (1994)|háborús részvétel=Vietnámi háború, Grenada, Yom Kippuri Háboprú, Libanoni Polgárháború, Szíriai Polgárháború, Arab Tavasz, Ciprusi Háború, Kínai-Vietnámi háború, ISIS-válság, Líbiai polgárháború. Iraki Háború, Afganisztáni Háború|személyzet=2 + 11 fő|hosszúság=4,863|szélesség=2,686|magasság=2,5|tömeg=12,3 t|páncélzat=aluminium, 12-38 mm (14 mm függőleges RHA-nak felel meg elől és oldalt)|elsődleges fegyverzet=12,7 mm M2HB nehézgéppuska|másodlagos fegyverzet=(a szállított raj fegyverzetét a tetőnyíláson átt használhatja)|motor=Detroit Diesel 6V53T diesel|teljesítmény=275|felfüggesztés=futógögőként független torziós rugózás|sebesség=67,8 km/h|fajlagos teljesítmény=22,36 Le/t|hatótávolság=480}}Az M113 az USA haderejének meghatározó járműve, a világ egyik legelterjetebb harcjárműve, és az USA legnagyobb számban használt hidegháborús páncélosa, egyben a legnagyobb számban gyártott csapatszállító. Az 1962 óta frontszolgállatban álló, az FMC (Food Machinery Corp) által tervezett lánctalpas csapatszállító harcjármű és későbbi specializált változatai adták a hidegháborúban az amerikai haderős gépesített gyalogságának alapját. A jármű különlegessége, hogy teljes egészében alumínium testtel készült, de egyszerű és könnyen gyártható kialakítása miatt mégis rendkívül olcsó.
|név=M113 APC
|kép=Allied Spirit I 150126-A-LO967-001.jpg
|képaláírás=M113|típus=Csapatszállító
|fejlesztő ország={{Amerikai Egyesült Államok}}
|alkalmazó országok=
|szolgálatban=1962 03. 30. óta
|gyártó=FMC
|gyártási időszak=1962-
|gyártási darabszám=80 000+
|gyártási költség=$ 300 000 (1994)
|háborús részvétel=Vietnámi háború, Grenada, Yom Kippuri Háboprú, Libanoni Polgárháború, Szíriai Polgárháború, Arab Tavasz, Ciprusi Háború, Kínai-Vietnámi háború, ISIS-válság, Líbiai polgárháború, Iraki Háború, Afganisztáni Háború
|személyzet=2 + 11 fő
|hosszúság=4,863
|szélesség=2,686
|magasság=2,5
|tömeg=12,3 t
|páncélzat=alumínium, 12-38 mm (14 mm függőleges RHA-nak felel meg elől és oldalt)
|elsődleges fegyverzet=12,7 mm M2HB nehézgéppuska
|másodlagos fegyverzet=(a szállított raj fegyverzetét a tetőnyíláson át használhatja)
|motor=Detroit Diesel 6V53T dízel
|teljesítmény=275
|felfüggesztés=futógörgőnként független torziós rugózás
|sebesség=67,8 km/h
|fajlagos teljesítmény=22,36 Le/t
|hatótávolság=480}}
Az '''M113''' az USA haderejének meghatározó járműve, a világ egyik legelterjedtebb harcjárműve, és az USA legnagyobb számban használt hidegháborús páncélosa, egyben a legnagyobb számban gyártott csapatszállító. Az 1962 óta frontszolgálatban álló, az FMC (Food Machinery Corp) által tervezett lánctalpas csapatszállító harcjármű és későbbi specializált változatai adták a hidegháborúban az amerikai haderős gépesített gyalogságának alapját. A jármű különlegessége, hogy teljes egészében alumínium testtel készült, de egyszerű és könnyen gyártható kialakítása miatt mégis rendkívül olcsó.

=== Fejlesztése és felépítés ===
=== Fejlesztése és felépítés ===
A jármű fejlesztésének fő célja a korábbi lánctalpas gyalogsági járműveknél ( M59 és M75) lényegesen kisebb tömeg elérése volt, hogy biztosítsák az úszóképességet, légi desszantolhatóságot és egyben a mobilitást. A korabeli 11 fős rajokból egyet kellett szállítania teljes felszereléssel. A jármű nem gyalogsági harcjármű, hanem csapatszállító, azaz harci taxinak szánták, nem venne részt közvetlenül a harcokban, ezért páncélzata és fegyverzete nem túlzottan erős (bár a legtöbb későbbi IFV sem kapott erősebb védettséget). Ez az akkor várt atomháborúkban azért is kiemelt jelentőségű volt, mert az ellenség főerőire dobott taktikai töltetek által szennyezett területeken e járművek egyszerűen átrobogtak volna, és csak az ellenség nem lebombázott hátországában / második vonalában kezdtek volna harcba, ahol a 11 fős raj a járművet elhagyva gyalogsági harcmodorban küzdött volna.<ref name=":0">Dunstan, Simon. ''1982: Vietnam Tracks-Armor In Battle 1945–1975''. ( Osprey Books); {{ISBN|0-89141-171-2}}.</ref><ref name=":1">Dunstan, Simon. ''The M113 Series'' London, UK: Osprey Publishing, 1983. {{ISBN|0-85045-495-6}}.</ref>[[Fájl:T113 APC.jpg|balra|bélyegkép|T113 protorípus]]
A jármű fejlesztésének fő célja a korábbi lánctalpas gyalogsági járműveknél ( M59 és M75) lényegesen kisebb tömeg elérése volt, hogy biztosítsák az úszóképességet, légi desszantolhatóságot és egyben a mobilitást. A korabeli 11 fős rajokból egyet kellett szállítania teljes felszereléssel. A jármű nem gyalogsági harcjármű, hanem csapatszállító, azaz harci taxinak szánták, nem venne részt közvetlenül a harcokban, ezért páncélzata és fegyverzete nem túlzottan erős (bár a legtöbb későbbi IFV sem kapott erősebb védettséget). Ez az akkor várt atomháborúkban azért is kiemelt jelentőségű volt, mert az ellenség főerőire dobott taktikai töltetek által szennyezett területeken e járművek egyszerűen átrobogtak volna, és csak az ellenség nem lebombázott hátországában / második vonalában kezdtek volna harcba, ahol a 11 fős raj a járművet elhagyva gyalogsági harcmodorban küzdött volna.<ref name=":0">Dunstan, Simon. ''1982: Vietnam Tracks-Armor In Battle 1945–1975''. ( Osprey Books); {{ISBN|0-89141-171-2}}.</ref><ref name=":1">Dunstan, Simon. ''The M113 Series'' London, UK: Osprey Publishing, 1983. {{ISBN|0-85045-495-6}}.</ref>[[Fájl:T113 APC.jpg|balra|bélyegkép|T113 protorípus]]
8. sor: 35. sor:


=== Változatok ===
=== Változatok ===

* '''M113 armored cavalry assault vehicle (ACAV) -''' felderítő változat 2-3 fős felderítő eységet szállító változat. Három nagy méretű pajzsot kapott, melyek mögül egy 12,7 és két 7,62 mm ürméretű géppuska működtethető. Vietnámban ez a változat sikeresnek bizonyult, mert körkörösen tudott tüzelni és a jó mobilitás miatt még a felázott földeken is tudott haladni. Érdekesség, hogy a változatot a [[Dél-Vietnám|Dél-Vietnámi Hadsereg]] dolgozta ki és csak néhány év késéssel terjedt el az USA állományában. A dandárok felderítő szakaszai és a lovassági ezredek használták.
* '''M113 armored cavalry assault vehicle (ACAV) -''' felderítő változat 2-3 fős felderítő eységet szállító változat. Három nagy méretű pajzsot kapott, melyek mögül egy 12,7 és két 7,62 mm ürméretű géppuska működtethető. Vietnámban ez a változat sikeresnek bizonyult, mert körkörösen tudott tüzelni és a jó mobilitás miatt még a felázott földeken is tudott haladni. Érdekesség, hogy a változatot a [[Dél-Vietnám|Dél-Vietnámi Hadsereg]] dolgozta ki és csak néhány év késéssel terjedt el az USA állományában. A dandárok felderítő szakaszai és a lovassági ezredek használták.
* '''M58 Wolf -''' füstképző jármű az ellenség zavarására, a kémiai ködöítő berendezés a jármű hátuljában kapott helyet.
* '''M58 Wolf -''' füstképző jármű az ellenség zavarására, a kémiai ködöítő berendezés a jármű hátuljában kapott helyet.
35. sor: 61. sor:
[[Fájl:Hellenic Army - M901 - 7228.jpg|bélyegkép|M901 páncélvadász, a nyolcvanas években tipukus MERDC terepmintával, Görög használatban]]
[[Fájl:Hellenic Army - M901 - 7228.jpg|bélyegkép|M901 páncélvadász, a nyolcvanas években tipukus MERDC terepmintával, Görög használatban]]


=== Alkalmazók ===
== Alkalmazók ==
'''Jelenlegi alkalmazók:'''<ref>Tunbridge, Stephen. ''M113 in Action''. Carrollton, TX: Squadron/Signal Publications, Inc, 1978. {{ISBN|0-89747-050-8}}.</ref><ref>https://fas.org/man/dod-101/sys/land/m113.htm</ref>
'''Jelenlegi alkalmazók:'''<ref>Tunbridge, Stephen. ''M113 in Action''. Carrollton, TX: Squadron/Signal Publications, Inc, 1978. {{ISBN|0-89747-050-8}}.</ref><ref>https://fas.org/man/dod-101/sys/land/m113.htm</ref>


111. sor: 137. sor:
==Fordítás==
==Fordítás==
* {{fordítás|en|M113}}
* {{fordítás|en|M113}}

==Források==
{{források}}


{{csonk-hadi}}
{{csonk-hadi}}

A lap 2018. augusztus 23., 11:45-kori változata

M113 APC
M113
M113

TípusCsapatszállító
Fejlesztő ország Amerikai Egyesült Államok
Harctéri alkalmazás
Szolgálatban1962 03. 30. óta
GyártóFMC
Gyártási időszak1962-
Gyártási darabszám80 000+
Gyártási költség$ 300 000 (1994)
Háborús részvételVietnámi háború, Grenada, Yom Kippuri Háboprú, Libanoni Polgárháború, Szíriai Polgárháború, Arab Tavasz, Ciprusi Háború, Kínai-Vietnámi háború, ISIS-válság, Líbiai polgárháború, Iraki Háború, Afganisztáni Háború
Általános tulajdonságok
Személyzet2 + 11 fő
Hosszúság4,863 m
Szélesség2,686 m
Magasság2,5 m
Tömeg12,3 t
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzatalumínium, 12-38 mm (14 mm függőleges RHA-nak felel meg elől és oldalt)
Elsődleges fegyverzet12,7 mm M2HB nehézgéppuska
Másodlagos fegyverzet(a szállított raj fegyverzetét a tetőnyíláson át használhatja)
Műszaki adatok
MotorDetroit Diesel 6V53T dízel
Teljesítmény275
Felfüggesztésfutógörgőnként független torziós rugózás
Sebesség67,8 km/h km/h
Fajlagos teljesítmény22,36 Le/t
Hatótávolság480 km
A Wikimédia Commons tartalmaz M113 APC témájú médiaállományokat.

Az M113 az USA haderejének meghatározó járműve, a világ egyik legelterjedtebb harcjárműve, és az USA legnagyobb számban használt hidegháborús páncélosa, egyben a legnagyobb számban gyártott csapatszállító. Az 1962 óta frontszolgálatban álló, az FMC (Food Machinery Corp) által tervezett lánctalpas csapatszállító harcjármű és későbbi specializált változatai adták a hidegháborúban az amerikai haderős gépesített gyalogságának alapját. A jármű különlegessége, hogy teljes egészében alumínium testtel készült, de egyszerű és könnyen gyártható kialakítása miatt mégis rendkívül olcsó.

Fejlesztése és felépítés

A jármű fejlesztésének fő célja a korábbi lánctalpas gyalogsági járműveknél ( M59 és M75) lényegesen kisebb tömeg elérése volt, hogy biztosítsák az úszóképességet, légi desszantolhatóságot és egyben a mobilitást. A korabeli 11 fős rajokból egyet kellett szállítania teljes felszereléssel. A jármű nem gyalogsági harcjármű, hanem csapatszállító, azaz harci taxinak szánták, nem venne részt közvetlenül a harcokban, ezért páncélzata és fegyverzete nem túlzottan erős (bár a legtöbb későbbi IFV sem kapott erősebb védettséget). Ez az akkor várt atomháborúkban azért is kiemelt jelentőségű volt, mert az ellenség főerőire dobott taktikai töltetek által szennyezett területeken e járművek egyszerűen átrobogtak volna, és csak az ellenség nem lebombázott hátországában / második vonalában kezdtek volna harcba, ahol a 11 fős raj a járművet elhagyva gyalogsági harcmodorban küzdött volna.[1][2]

T113 protorípus

A feltételek kielégítésére két változat készült, a T117 acél és a T113 alumínium páncélzattal, a két jármű azonos védettséggel rendelkezett, azonban az utóbbi némileg könnyebb volt. A T113-ra épülő M113 tömegcsökkentésének elérése érdekében a Kaiser Aluminum and Chemical Co. vállalat által kikísérletezett 5083 jelű speciális alumíniumból készültek a sorozatpéldányok. Ez bár háromszor gyengébb védettséget biztosít mint az acél azonos vastagság mellett, de annál háromszor könnyebb is (2,7 kg/dm3), mivel azonban a vastagabb lemezek kevesebb merevítést igényelnek a jármű nagyjából 5-10%-al kisebb tömegből nyújt ugyan akkora védettséget és szerkezeti jellemzőket. A jármű további előnye, hogy a könnyű gyárthatóság és a letisztult tervek révén a drága alapanyag ellenére is olcsón és tömegesen előállítható, megbízható APC lett.[1][3][4]

M113AS4 - Ausztrál fejlesztett M113 változat fejlesztett motorral, acél réteggel fokozott páncéllal és toronnyal, összességében az AIFV-hoz hasonló jármű, amely olcsó alternatívája a modern IFV-knek

A járművet hamar módosítani kezdték, először 1964-ben az M113A1 változat alakult, ki, melyben az eredeti benzin motort 215 lóerős diesel erőforrás váltotta fel, mivel ez találat esetén sem gyullad ki. Jelentős módosítást az 1979-től rendszeresített M113A2 változat jelentett, ez újratervezett, hatékonyabb hűtést kapott, megemelt, erősebb futóművet, külső üzemanyagtartályokat (fél köbméter belső tér szabadult fel!), valamint ködgránátvetőket kapott. A tömegnövekedés miatt a jármű innentől csak korlátozottan úszóképes. Az A3 jelzésű továbbfejlesztett példányok 1987 után erősebb motort, javított felfüggesztést és belső repeszfogó védőréteget kaptak. A jármű altváltozatait szintén módosították ezek szerint (M106A1, M901A3, stb), ezek részletesen: [2]

Változatok

  • M113 armored cavalry assault vehicle (ACAV) - felderítő változat 2-3 fős felderítő eységet szállító változat. Három nagy méretű pajzsot kapott, melyek mögül egy 12,7 és két 7,62 mm ürméretű géppuska működtethető. Vietnámban ez a változat sikeresnek bizonyult, mert körkörösen tudott tüzelni és a jó mobilitás miatt még a felázott földeken is tudott haladni. Érdekesség, hogy a változatot a Dél-Vietnámi Hadsereg dolgozta ki és csak néhány év késéssel terjedt el az USA állományában. A dandárok felderítő szakaszai és a lovassági ezredek használták.
  • M58 Wolf - füstképző jármű az ellenség zavarására, a kémiai ködöítő berendezés a jármű hátuljában kapott helyet.
  • M106 mortar carrier - aknavető jármű, gyakorlatilag azonos az alap M113-al, de a raj helyén egy M30 aknavető (106.7 mm) kapott helyet és a hat fős személyzet mellett 88 lőszert szállít. 81mm-es aknavetővel felszerelt konverziója az M125
  • M1064 mortar carrier - M121 típusú, 120 mm-es aknavetővel felszerelt verzió.
  • M132 Armored Flamethrower - Lágnszóróval felszerelt változat
  • M150 - TOW indítóval felszerelt páncélvadász kivitel.
  • M163 VADS - Vulcan 20 mm-es gattling rendszerű gépágyúval felszerelt légvédelmi változat. A fegyver manuális célzású, csak távmérő radarral rendelkezik, ezért legfeljebb helikopterek és lassú, alacsonyan haladó repülőgépek ellen hatásos. Leginkább a gyalogság tűztámogatására alkalmazták a konfliktusok során a nagy tűzgyorsaság miatt.
  • M48 Chaparral - Légvédelmi rakéta indító jármű, M113 alvázon.
  • M548 - Teherszállító jármű, M113 alvázzal (nem páncélozott!)
  • M577 Command Post - Megnövelt magasságú M113, generátorokkal, amely mobil parancsnoki központként szolgál a zászlóalj- és dandárparancsnokok számára, valamint a híradó- és ECM/ELNIT csapatok részére.
  • M806 - Műszaki mentő jármű, amely nem csak vontatja a sérült járműveket, de teljes javító felszereléssel is rendelkezik. Minden gyalogsági század rendelkezett legalább egy járművel (a szovjet blokk országaiban nem a századok, hanem a zászlóaljak rendelkeztek mentő járművekkel).
  • M901 ITV (improved TOW vehicle) - Fejlesztett páncélvadász különleges indító- és megfigyelő toronnyal.
  • M113 "C&R" - sikertelen rövidített és csökkentett magasságú felderítő verzió, a kisebb hossz jelentősen rontotta a terepjáró képességet ezért nme alkalmazták széles körűen.
  • AIFV - M113 alapján kialakított Gyalogsági harcjármű. A sors fintora, hogy bár tökéletesen megfelelt a kitűzött céloknak (MICV-65 program) a sokkal drágább, de nem hatékonyabb M2 Bradley került az US Army állományába.
  • M113A3 TLAV - Kompozit láncalppal felszerelt változat, mely 100 km/h sebességet, csendes és gazdaságos üzemet tett lehetővé. E változat ötvözte a gumikerekes csapatszállítók sebességét, a lánctalpas járművek terepjáró képességével. Az US Army a technológiát fel akarta használni az FCS programban, azonban később azonban a sokkal gyengébb terepjáró képességű és sokkal drágább Stryker ICV került rendszeresítésre. A láncalpakat dánia rendszeresítette az M113G járműveken.

A járművet számos alkalmazó ország tovább módosította saját igényei szerint, így a fenti lista a teljesség igénye nélkül készült.[2]

M113 járművek Izraelben

Harci alkalmazása

M113 ACAV járművek Vietnámban

A járművet kiterjedten használta az amerikai hadsereg az összes 1960 utáni háborúban. Vietnámban kis tömege és úszóképessége révén felderítőnek is előszeretettel alkalmazták. A közel-keleti és grenadai műveletekben előnyös volt a jármű jó manőverezőképessége, mert akár egy kis udvaron is helyben meg tudott fordulni, a kerekes járművekkel ellentétben. 2001 után az afganisztáni és iraki műveletekben a járművet rácspáncéllal látták el, ezáltal részlegesen védetté vált az RPG találatok ellen. Megbíhatósága miatt ezen országokban jobban is vált be, mint a leváltására szánt M2 Bradley és Stryker ICV.

A jármű a legtöbb fronton bevált, megbízható és a feladatát kis költségek mellett képes ellátni, kielégít minden, a csapatszállítókkal szembeni igényt. A specializált változatokkal pedig a hadsereg járműigényének jelentős részét sikerült lefedni, azonban végsebességét csak a hidegháború utáni kompozit lánctalpakkal sikerült fokozni, amikor már megindult a járművek kivonása.[2][3][1][5]

M113A1, a vezető munkahelye
M901 páncélvadász, a nyolcvanas években tipukus MERDC terepmintával, Görög használatban

Alkalmazók

Jelenlegi alkalmazók:[6][7]

  • Afganisztán: 173 M113A2
  • Albánia: 130
  • Argentína: 400 M113A1 / A2
  • Ausztrália: 340 M113AS4 és 91 M113AS3 (1990 előtt még 840 M113A1 volt hadrendben)
  • Bahrein: 239
  • Bolívia: 50
  • Bosznia és Hercegovina: 80
  • Brazília: brazil hadsereg : 590; Brazilian Marine Corps : 29
  • Kanada: 289 (az 1960-as évek közepétől az 1990-es évekig 1143 volt)
  • Chile: 369.
  • Kolumbia: 54.
  • Kongói: 12
  • Dánia: 632
  • Ecuador: 20
  • Egyiptom: 2447 M113A2
  • Németország: a hidegháború alatt 4000 volt hadrendben
  • Görögország: 1399 M113A1 és M113A2
  • Irán: 400 M113A1 (mára 200 maradt)
  • Irak: 173 M113, 1026 M113A2
  • Indonézia: Legfeljebb 150 volt Belga jármű
  • Izrael: 6131 (minden változat). 500 aktív üzemben marad, további 5000 raktáron
  • Jordánia : 1124 M113A1 és M113A2 (370 még üzemben)
  • Hezbollah: Ismeretlen szám, ebből 150 M577 valószínű (egy nagy részük a libanoni hadseregtől zsákányolva)
  • Kuvait: 126 M113A1 és M113A2
  • Libanon: 1300+
  • Litvánia: 361 M113A1 / A2 került át Németországból 2000 és 2006 között, 168 M577 szállítás alatt
  • Marokkó: 1200
  • Macedón Köztársaság: 30 használt M113A1
  • Norvégia: 288 felújított M113, (97 db M113F3 gumi lánctalppal)
  • Pakisztán: 1600
  • Peru: 140 M113A1 (120 üzemben)
  • Fülöp-szigetek: 120 M113A1 1967-től.
  • Lengyelország: 35 (parancsnoki és orvosi evakuációs változatok)
  • Portugália: 180 M113A1/A2(150 hadrendben), 4 M901 ITV, 30 M48A3 Chaparral (ma 25), 47 M577A2 (36 üzemel)
  • Szaúd-Arábia: 1190
  • Szingapúr: 1000 M113A1 és M113A2 (720 üzemben)
  • Dél-Korea: 420
  • Spanyolország: 1214 M113A1 és M113A2 (453 üzemben)
  • Svájc: 1475 (mindegyik változat), 238 üzemben
  • Kínai Köztársaság (Tajvan): 675
  • Thaiföld: 465 M113A1 és M113A2 (már csak 430)
  • Tunézia: 140 M113A2 üzemel. [55]
  • Törökország: 3,068 M113A1 és M113A2 szállított új és használt, és 2,813 üzemben marad. [54] [55]
  • Egyesült Államok: 32 000 (összes változat), 8 000 raktárban és 5000 hadrendben, egy részük rácspáncéllal ellátva
  • Uruguay: 24 M113A2
  • Vietnám: 1635 M113A1 (ma még 200 üzemben)
  • Jemen: 107 M113A1
Lengyel MEDEVAC jármű

Korábbi üzemeltetők

  • Al-Mourabitoun : egyesek a libanoni hadseregből [86]
  • Amal Mozgalom : zsákmány a libanoni és az izraeli hadseregtől (ebből további helyi mozgalmak is szereztek)
  • Szabad Libanon hadserege : libanoni hadsereg állományait lefoglalták
  • Belgium: 500 (fokozatosan leváltva Pandur járművekkel)
  • Kambodzsa: 210 (már csak 20 működőképes)
  • Ciprus: 1 (kiállítási példány)
  • Etiópia: 90 M113A1
  • Hezbollah: zsákmány a libanoni és az izraeli hadseregtől
  • Olaszország: 3697 (minden változat, kis részüket a csendőrség használta), raktáron 115, a többi kivonva
  • Laoszi Királyság : 20 M113, valószínűleg másodkézből
  • Hollandia: kivonva, a YPR-765 váltotta
  • Új-Zéland: 120 (helyébe NZLAV lll )
  • Dél-Vietnam (észak vietnámi kézre kerültek, ebből kapott a szovjetúnió tesztpéldányokat)
  • India ( indiai hadsereg )
Német M1064

Civil alkalmazók

  • Franciaország : Néhány M113 működik a Haute-Corse tűzoltókkal
  • Egyesült Államok: 4 M113 vészhelyzeti evakuációs jármű a NASA szolgálatában. Az USA rendőri alakulatai kisebb számban alkalmazzák.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a M113 című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  1. a b c Dunstan, Simon. 1982: Vietnam Tracks-Armor In Battle 1945–1975. ( Osprey Books); ISBN 0-89141-171-2.
  2. a b c d Dunstan, Simon. The M113 Series London, UK: Osprey Publishing, 1983. ISBN 0-85045-495-6.
  3. a b Tunbridge, Stephen. 1978: M113 in Action. Carrollton, TX: Squadron/Signal Publications, Inc, ISBN 0-89747-050-8.
  4. TM-9-2350-277-10 - Page 1 of 889 (angol nyelven). www.nsncenter.com. (Hozzáférés: 2018. május 17.)
  5. https://fas.org/man/dod-101/sys/land/m113.htm
  6. Tunbridge, Stephen. M113 in Action. Carrollton, TX: Squadron/Signal Publications, Inc, 1978. ISBN 0-89747-050-8.
  7. https://fas.org/man/dod-101/sys/land/m113.htm