„Réty Imre” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
székely származásra nincs forrás |
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ |
{{Személy infobox |
||
|név=Réty Imre |
|||
|kép= |
|||
|képméret= |
|||
|képaláírás= |
|||
|születési név= |
|||
|születési hely= [[Királyhegyes|Kiskirályhegyes]], [[Csanád vármegye]], [[Magyarország]] |
|||
|születési dátum=[[1892]]. [[november 6.]] |
|||
|halál helye=[[Székelyudvarhely]], [[Románia]] |
|||
|halál dátuma= [[1976]]. [[március 17.]] {{életkor-holt|1892|11|06|1976|03|17}} |
|||
|nemzetiség= |
|||
|házastárs= |
|||
|szakma=lapszerkesztő, <br />jogi szakíró, <br />közíró |
|||
| ⚫ | |||
| munkái = |
|||
| díjak = |
|||
| kitüntetés = |
|||
| ⚫ | |||
}} |
}} |
||
'''Réty Imre''' ([[Királyhegyes|Kiskirályhegyes]], [[1892]]. [[november 6.]] – [[Székelyudvarhely]], [[1976]]. [[március 17.]]) magyar lapszerkesztő, jogi szakíró, közíró. |
'''Réty Imre''' ([[Királyhegyes|Kiskirályhegyes]], [[1892]]. [[november 6.]] – [[Székelyudvarhely]], [[1976]]. [[március 17.]]) magyar lapszerkesztő, jogi szakíró, közíró. |
||
A lap 2018. augusztus 14., 12:31-kori változata
| Réty Imre | |
| Született | 1892. november 6. Kiskirályhegyes, Csanád vármegye, Magyarország |
| Elhunyt | 1976. március 17. (83 évesen) Székelyudvarhely, Románia |
| Foglalkozása | lapszerkesztő, jogi szakíró, közíró |
| Tisztsége | alpolgármester (1945–1948) |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1915) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Réty Imre (Kiskirályhegyes, 1892. november 6. – Székelyudvarhely, 1976. március 17.) magyar lapszerkesztő, jogi szakíró, közíró.
Életútja
Középiskoláit Temesvárott végezte (1911), majd a budapesti egyetem hittudományi karán lelkészi diplomát (1915) szerzett és doktorált (1917). 1915–1925 között Temesváron a Csanádi Római Katolikus Egyházmegyei Hatóság tisztviselője. 1926-ban kilép az egyházi rendből és Székelyudvarhelyre költözik, ahol a román nyelvű Harghita című lap 1926-ban indított magyar nyelvű változatának, a Hargitának felelős szerkesztője, majd főszerkesztője; 1929–1933 között Székelyudvarhely város polgármestere. 1936–37-ben ügyvédi diplomát szerez a csernovici egyetemen, ettől fogva Székelyudvarhelyen ügyvédi gyakorlatot is folytat. 1932–33-ban az általa alapított Magyar Kisgazda Párt listáján képviselő a román parlamentben; ugyanennek a pártnak a nevében jegyzi főszerkesztőként, 1936-ban, A Nép című székelyudvarhelyi lapot.
1945–1948 között Székelyudvarhely alpolgármestere, s ebben az időben, 1946. május 1-jéig a Szabadság című hetilap főszerkesztője is. A Megyei, majd Tartományi Ügyvédi Kollégium keretében 1970-ig folytat ügyvédi gyakorlatot.
Életútja első szakaszában, önálló kiadásban, tanulmánya jelent meg a budapesti Religióban (1916) Az unitáriusok keresztsége címmel, doktori értekezése (Lerimi Vincentius Coramonitoriumának irodalmi és dogmatörténeti jelentősége. Temesvár, 1917), valamint Mit tudjunk a baptistákról? (Budapest, 1917) és Lourdes csodái (Budapest, 1918) című önálló kiadású munkái; tanulmányt közölt továbbá Az erdélyi katolicizmus múltja és jelene (Dicsőszentmárton, 1925) című kötetben A csanádi egyházmegye a török hódoltság után címmel, s 1922-ben igazgatója volt a Szociális Misszió Társulat temesvári lapjának, A Napnak, illetve főszerkesztője az ugyancsak Temesvárt, 1921–23 között megjelenő Ifjúságnak.
Jogászként magyar fordításban és jegyzetekkel ellátva megjelentette A II. konverziós törvényt (Arad, 1933), s ugyanennek elkészítette népszerű ismertetését is.
Forrás
Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3
.svg){kind=small}