„Szabó Dávid (nyelvújító)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
650 119 szerkesztés
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
1. sor: 1. sor:
{{Életrajz infobox
{{Személy infobox
| név = Barczafalvi Szabó Dávid
|név=Barczafalvi Szabó Dávid
| kép =
|kép=
| képméret =
|képméret=
| képaláírás =
|képaláírás=
| születési név = Barczafalvi Szabó Dávid
|születési név=Barczafalvi Szabó Dávid
| születés helye = [[Bodrogkeresztúr]]
|születési hely=[[Bodrogkeresztúr]]
| születés dátuma = [[1752]].
|születési dátum=[[1752]].
| halál helye = [[Sárospatak]]
|halál helye=[[Sárospatak]]
| halál dátuma = [[1828]]. [[március 20.]] {{életkor-holt|1752|0|0|1828|3|20}}
|halál dátuma= [[1828]]. [[március 20.]] {{életkor-holt|1752|0|0|1828|3|20}}
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]]
| házastárs =
|házastárs=
| szakma = tanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő
|szakma=tanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő
| művésznév =
|művésznév=
| becenév =
|becenév=
⚫
|hivatalos oldala=
| szerepei =
|blog=
| munkái =
⚫
|IMDb=
| díjak =
| kitüntetés =
⚫
| hivatalos oldala =
| blogja =
| MySpace =
⚫
| IMDb =
}}
}}

'''Barczafalvi Szabó Dávid''' ([[Bodrogkeresztúr]], [[1752]] körül – [[Sárospatak]], [[1828]]. [[március 20.]]) magyar tanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő.
'''Barczafalvi Szabó Dávid''' ([[Bodrogkeresztúr]], [[1752]] körül – [[Sárospatak]], [[1828]]. [[március 20.]]) magyar tanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő.


==Élete==
==Élete==
Tanult [[Sárospatak]]on, ahol az akadémiai tanfolyamot [[1770]]. [[január 20.|január 20-án]] kezdte és 1783-ban végezte el. 1784-1786 között két ízben is szerkesztette a [[Magyar Hírmondó]]t. Ezután egy ideig [[Pozsony]]ban lakott. Meglátogatta a külföldi akadémiákat [[Németország]]ban és [[Belgium]]ban, ahonnan 1790-ben hazájába visszatérve, [[1791]]. [[január 26.|január 26-án]] [[Sárospatak]]ra a matematika és a fizika tanárának választották meg. Hogy szaktudományára alaposan felkészülhessen, még abban az évben az egyházkerülettől száz arany útiköltséget nyerve [[Göttingen]]be ment. Egyévi ott-tartózkodás után tanári székét [[1792]]. [[május 1.|május 1-jén]] foglalta el, s tantárgyait [[magyar nyelv|magyarul]] adta elő. Az egyházkerületi gyűlés azon óhajtásának adott kifejezést, hogy a tanár ne neologizáljon. [[1802]]. [[július 16.|július 16-án]] a kollégium rektorának választották meg. Ő vezette be Sárospatakon az összhangzatos éneklést a főiskolai énekkarban. [[1805]]. [[július 16.|július 16-án]] hivataláról leköszönt, és ettől fogva magányba vonulva élt Sárospatakon.
Tanult [[Sárospatak]]on, ahol az akadémiai tanfolyamot [[1770]]. [[január 20.|január 20-án]] kezdte és 1783-ban végezte el. 1784-1786 között két ízben is szerkesztette a [[Magyar Hírmondó]]t. Ezután egy ideig [[Pozsony]]ban lakott. Meglátogatta a külföldi akadémiákat [[Németország]]ban és [[Belgium]]ban, ahonnan 1790-ben hazájába visszatérve, [[1791]]. [[január 26.|január 26-án]] [[Sárospatak]]ra a matematika és a fizika tanárának választották meg. Hogy szaktudományára alaposan felkészülhessen, még abban az évben az egyházkerülettől száz arany útiköltséget nyerve [[Göttingen]]be ment. Egyévi ott-tartózkodás után tanári székét [[1792]]. [[május 1.|május 1-jén]] foglalta el, s tantárgyait [[magyar nyelv|magyarul]] adta elő. Az egyházkerületi gyűlés azon óhajtásának adott kifejezést, hogy a tanár ne neologizáljon. [[1802]]. [[július 16.|július 16-án]] a kollégium rektorának választották meg. Ő vezette be Sárospatakon az összhangzatos éneklést a főiskolai énekkarban. [[1805]]. [[július 16.|július 16-án]] hivataláról leköszönt, és ettől fogva magányba vonulva élt Sárospatakon.


Szenvedélyes szógyártó volt. A [[nyelvújítás]] történetét szorosan véve az ő fellépésétől számíthatjuk. [[II. József magyar király|II. József]]nek a [[német nyelv]] használatát előnyben részesítő rendeletei őt is felháborították. Ezért, amikor 1785 tavaszán másodszor is a Magyar Hírmondó élére került, tudósításai szövegében csakúgy ontotta az új szavakat és kifejezéseket. Szógyártmányaival sokat ártott a ''Magyar Hírmondó''nak, végül kénytelen volt visszavonulni. Elképesztő szószörnyetegei mellett kitűnő új szókat is alkotott. Ötvennél több fontos szava gyökerezett meg nyelvünkben.
Szenvedélyes szógyártó volt. A [[nyelvújítás]] történetét szorosan véve az ő fellépésétől számíthatjuk. [[II. József magyar király|II. József]]nek a [[német nyelv]] használatát előnyben részesítő rendeletei őt is felháborították. Ezért, amikor 1785 tavaszán másodszor is a Magyar Hírmondó élére került, tudósításai szövegében csakúgy ontotta az új szavakat és kifejezéseket. Szógyártmányaival sokat ártott a ''Magyar Hírmondó''nak, végül kénytelen volt visszavonulni. Elképesztő szószörnyetegei mellett kitűnő új szókat is alkotott. Ötvennél több fontos szava gyökerezett meg nyelvünkben.
52. sor: 46. sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Irodalom}}
{{Portál|Irodalom}}

{{DEFAULTSORT:Barczafalviszabo David}}
{{DEFAULTSORT:Barczafalviszabo David}}
[[Kategória:Magyar pedagógusok]]
[[Kategória:Magyar pedagógusok]]

A lap 2018. augusztus 13., 18:51-kori változata

Barczafalvi Szabó Dávid
SzületettBarczafalvi Szabó Dávid
1752.
Bodrogkeresztúr
Elhunyt1828. március 20. (76 évesen)
Sárospatak
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásatanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő
Sablon • Wikidata • Segítség

Barczafalvi Szabó Dávid (Bodrogkeresztúr, 1752 körül – Sárospatak, 1828. március 20.) magyar tanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő.

Élete

Tanult Sárospatakon, ahol az akadémiai tanfolyamot 1770. január 20-án kezdte és 1783-ban végezte el. 1784-1786 között két ízben is szerkesztette a Magyar Hírmondót. Ezután egy ideig Pozsonyban lakott. Meglátogatta a külföldi akadémiákat Németországban és Belgiumban, ahonnan 1790-ben hazájába visszatérve, 1791. január 26-án Sárospatakra a matematika és a fizika tanárának választották meg. Hogy szaktudományára alaposan felkészülhessen, még abban az évben az egyházkerülettől száz arany útiköltséget nyerve Göttingenbe ment. Egyévi ott-tartózkodás után tanári székét 1792. május 1-jén foglalta el, s tantárgyait magyarul adta elő. Az egyházkerületi gyűlés azon óhajtásának adott kifejezést, hogy a tanár ne neologizáljon. 1802. július 16-án a kollégium rektorának választották meg. Ő vezette be Sárospatakon az összhangzatos éneklést a főiskolai énekkarban. 1805. július 16-án hivataláról leköszönt, és ettől fogva magányba vonulva élt Sárospatakon.

Szenvedélyes szógyártó volt. A nyelvújítás történetét szorosan véve az ő fellépésétől számíthatjuk. II. Józsefnek a német nyelv használatát előnyben részesítő rendeletei őt is felháborították. Ezért, amikor 1785 tavaszán másodszor is a Magyar Hírmondó élére került, tudósításai szövegében csakúgy ontotta az új szavakat és kifejezéseket. Szógyártmányaival sokat ártott a Magyar Hírmondónak, végül kénytelen volt visszavonulni. Elképesztő szószörnyetegei mellett kitűnő új szókat is alkotott. Ötvennél több fontos szava gyökerezett meg nyelvünkben.

Regényfordításába, az 1787-ben megjelent Szigvártba is az újonnan csinált szók egész tömegét szőtte. Johann Martin Miller német író (1750–1814) Werther-utánzatát (Siegwart, eine Klostergeschichte, 1776) fordította magyarra, ez az első magyar nyelvű szentimentális regény. Hatását gyöngítette a szeszélyesen képzett, sokszor érthetetlen szavak tömege. A regényt Barczafalvi Szabó Dáviddal körülbelül egyidőben Kazinczy Ferenc is magyar nyelvre tette át, de ez a magyarítása nem jelent meg, kézirata is megsemmisült.

Művei

  • Szigvart klastromi története. Németből fordította Pozsony, 1787. Két darab. (Mindkét darab végén új szavak tárával. Kazinczy Ferenc a Szigvartnak sokat csúfolt nyelvét a túlzó purizmus paródiájának sejteti.)
  • Dissertatio inauguralis multiplicibus scientiarum naturalium in omni vita utilitatibus. Ugyanott, 1792. (Tanári székfoglaló.)
  • A tudományok magyarúl. Ugyanott, 1792.

A Szegedi Híradó (1877, 291. sz.) egy levelét közli Dugonicshoz 1789-ből. A magyar tudós akadémiához 39 népdalt küldött be népdalgyűjteménye számára.

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szabó_Dávid_(nyelvújító)&oldid=20276228”