„Bezsilla László” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →További információk: +kategória |
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{ |
{{Személy infobox |
||
|név=Bezsilla László |
|||
|kép= |
|||
|képméret= |
|||
|képaláírás= |
|||
|születési név= |
|||
|születési hely= {{zászló|magyar 1867-1918}} [[Budapest]] |
|||
|születési dátum=[[1903]]. [[január 18.]] |
|||
|halál helye= |
|||
|halál dátuma= [[1983]]. [[július 24.]] {{életkor-holt|1903|01|18|1983|07|24}} |
|||
|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]] |
|||
|házastárs= |
|||
|szakma= [[entomológia|entomológus]] |
|||
⚫ | |||
| aktív évek = |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
| szerepei = |
|||
|blog= |
|||
| munkái = |
|||
⚫ | |||
| díjak = |
|||
⚫ | |||
| kitüntetés = |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
| blogja = |
|||
| MySpace = |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
}} |
}} |
||
'''Bezsilla László''' ([[Budapest]], [[1903]]. [[január 18.]] – [[1983]]. [[július 24.]]) magyar [[entomológia|entomológus]]. A rovarfauna kitűnő szakértője, neves lepkegyűjtő, de jelentek meg [[ornitológia]]i munkái is. |
'''Bezsilla László''' ([[Budapest]], [[1903]]. [[január 18.]] – [[1983]]. [[július 24.]]) magyar [[entomológia|entomológus]]. A rovarfauna kitűnő szakértője, neves lepkegyűjtő, de jelentek meg [[ornitológia]]i munkái is. |
||
A lap 2018. augusztus 13., 17:19-kori változata
Bezsilla László | |
Született | 1903. január 18. Budapest |
Elhunyt | 1983. július 24. (80 évesen) |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | entomológus |
Sírhelye | Rákospalotai köztemető |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bezsilla László (Budapest, 1903. január 18. – 1983. július 24.) magyar entomológus. A rovarfauna kitűnő szakértője, neves lepkegyűjtő, de jelentek meg ornitológiai munkái is.
Életpályája
Édesapja dr. Bezsilla Nándor ügyvéd, édesanyja Gergely Paula. Az Orvosi Egyetem, majd a Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeum Lepke Osztályán, a Növényvédelmi Szolgálatnak, a Növényvédelmi Kutató Intézetben tudományos kutatóként, a Mezőgazdasági Múzeumban igazgatóhelyettes volt, valamint az Iskolai Szemléltető Eszközök Intézetében főosztályvezető. Főleg a lepkék tudományos rendszerezésével, gyűjtemények felállításával, gyűjtő expedíciók szervezésével, a begyűjtött rovarok preparálásával, a kártevő rovarok elleni védelemmel, a védekezés kidolgozásával foglalkozott, valamint a kutató, kísérletező munkásságáról tartott előadásokat, cikkeket írt, kiállításokat szervezett.
Bezsilla László biológiai főosztályvezetőként ment nyugdíjba az ötvenes évek közepén. Gyermekei (ifj. László, Borbála és Paula) ekkor még iskolába jártak. A kevés nyugdíj a nélkülözés éveit hozta a család számára. Visszavonulása után is dolgozott. Különböző hőhatásnak kitett lepkebábokból újabb aberrációkat tenyésztett ki. A Fővárosi Növényvédő Állomás megkeresésére – a kártevők elleni hatékonyabb védekezés kidolgozásához illetve lepkerajzások megfigyeléséhez saját kertjében fénycsapdát állított fel, feladata volt még rovarok meghatározása. A fénycsapdát 1976. október 16-án bemutatta a Magyar Televízió.
Munkássága
Életcéljának tekintette, hogy a földkerekség legszebb és legdrágább lepkéit, rovarjait felkutassa, begyűjtse, és ezekből lepkemúzeumot rendezzen be a jövő nemzedékeinek tanítására. Pestújhelyen (ma: Budapest XV. kerülete) a József Attila utca 4. szám alatti "Pille-villa", családi házának egy része szolgált múzeumként erre a célra, ami nyitva állt iskolák, szakemberek, sőt a mindennapi gondokból kikapcsolódni vágyó egyszerű emberek előtt is, ahol a világ legnagyobb lepkéi és színpompás pillangóinak ezrei kápráztatták el a szemeket.
A teljes gyűjtemény mintegy húszezer lepkéből, ötezer bogárból és egyéb rovarból, nyolcszáz madárból és háromszáz kitömött emlősállatból állt.
A gyűjtők Bezsilla Lászlót Európa lepkekirályának nevezték el. Nemcsak gyűjtött, cserélt, hanem saját maga kísérletezett és tenyésztett ki új lepkefajtákat, pillangókat. 1933-ban új 'aberratio'-kat fedezett fel, többek között a Deilephila Euphorbiae ab Pestújhelyiensis Bezsilla L.-t, amit szülőfalujáról és otthonáról, Pestújhelyről nevezett el. Akkori felfedezéseiről előadást tartott a Magyar Rovartani Társaságnak a Természettudományi Múzeumban, valamint a Magyar Tudományos Akadémián, ahol ezeket az új példányokat be is mutatta. Az új lepkeváltozatokról írt cikkét a Folia Entomologica Hungarica című tudományos folyóirat közölte.
Sok gyűjteményt ajándékozott - kitömött madarakat, lepkéket berendezett dobozokban; pestújhelyi iskoláknak; kertészeti iskoláknak; Nemzeti Múzeumnak egzotikus ritkaságokat és a felfedezett aberrációkból egy-egy példányt; Növényvédelmi Kutató Intézetnek; vidéki múzeumoknak és a Börzsönyi Múzeumnak.
Fellelhető cikkei
- A gyűrűspille hernyója mogyoróbokron (Növényvédelem évkönyve I. kötet, 1941.)
- A fecskesirály első előfordulása Magyarországon (Aquila XLVI II. kötet, 1941.)
- Új lepke aberrációk Budapest környékéről (Folia Entomologica Hungarica II. évf., 1943.)
- A gyászpillangó formaköre és új mesterséges változata (Növényvédelem II. évf., 1951.)
- Acidumphosphomolibdenicum hatása élő lepkebábokra (Növényvédelem évkönyve 1951.)
- A gyapotbagolypille Magyarországon (Agrártudomány 1951.)
- A gyapotbagolypille megjelenése Magyarországon (Növényvédelem 1951.)
- Új gyorsított eljárás rovarlárvák élethű száraz tartósítására (Növényvédelem 1952.)
- Az Élet és Tudományban számtalan cikke jelent meg (1946-54.)
- A folyondár szender, mint gyapotkártevő (Növényvédelem 1950.)
- Új ciános rovarölő üveg (Növényvédelem 1950. II. évf. 3. szám)
- Útmutató a rovarok gyűjtésére, preparálására, tudományos és kiállítási gyűjtemények felállítására és megóvására (Növényvédelem 1951.)
- Az Arcthia Caja L. tömeges megjelenése Magyarországon az 1952-es évben (Növényvédelem 1952.)
- Gabonafélék, borsó, lencse, bab, napraforgó és gyapot magvainak rovarkártevői (Növényvédelem 1952.)
- Új módszer a zsizsikbogarak elleni gázos fertőtlenítés hatásosságának ellenőrzésére (Növényvédelem 1952.)
- Fenolgyanták alkalmazása rovarok ragasztásánál és preparálásánál (Növényvédelem 1952.)
- Új módszer rovarlárvák tartósítására – nedves preparátum (Növényvédelem 1952.)
- Arctia Caja L. kísérleteim eredménye 1952-es évben (Növényvédelem 1952.)
- Új jövevény Magyarországon, Celerio Livornica esp. Szokatlan nagytömegű megjelenése Magyarországon (Növényvédelem 1952.)
- Mezei pocok irtásának új módszere (Növényvédelem 1952.)
- Hozzászólás a növényvédelmi oktatáshoz (Növényvédelem 1952.)
- Magyarországon előforduló fontosabb kártevő állatok (Növényvédelem 1953.)
Díjai, elismerései
- Természettudományi Társulat díszoklevele (1942),
- Természettudományi Társulat rendes tagja oklevél (1944),
- Magyar Madártani Intézet díszoklevele (1942),
- Miniszteri elismerés (1948),
- Újító Bizottság Elismerései (1950, 1951, 1953, 1954, 1956).
Forrás
- Interjú dr. Bezsilla Borbálával, Bezsilla László lányával. Az interjút Szőke Zoltán, a Pestújhelyi Közösségi Ház munkatársa készítette Pestújhely megalapításának 100. évfordulója alkalmából.
További információk
- Bezsilla László (1903 - 1983). Kerületi arcképcsarnok. Budapest Főváros XV. kerület Polgármesteri Hivatal honlapja. (Hozzáférés: 2012. február 3.)
- Búzás Balázs: Pillangóvarázs (angol). balazsbuzas.com. (Hozzáférés: 2012. február 3.)