„Szlavónia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link jav. |
a Hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ |
||
| 42. sor: | 42. sor: | ||
{{bővebben|Szlavón bánság}} |
{{bővebben|Szlavón bánság}} |
||
A középkorban ez a terület a Magyar Királyság, a magyar [[vármegye]]rendszer szerves részét alkotta. Területén [[Pozsega vármegye|Pozsega]], [[Baranya vármegye|Baranya]] és [[Valkó vármegye|Valkó]] vármegyék osztoztak.<ref> |
A középkorban ez a terület a Magyar Királyság, a magyar [[vármegye]]rendszer szerves részét alkotta. Területén [[Pozsega vármegye|Pozsega]], [[Baranya vármegye|Baranya]] és [[Valkó vármegye|Valkó]] vármegyék osztoztak.<ref>{{cite book|title=Történelmi világatlasz|pages=110,114|publisher=Kartográfiai Vállalat, Budapest|year=1991|id={{ISBN|963-351-696-X}} CM}}</ref> |
||
=== Az újkori Szlavónia === |
=== Az újkori Szlavónia === |
||
Az újkorban a magyar vármegyék fokozatosan kerültek Horvát–Szlavónországhoz, ekkor már mint [[Pozsega vármegye|Pozsega]], [[Verőce vármegye|Verőce]] és [[Szerém vármegye|Szerém]] vármegye.<ref> |
Az újkorban a magyar vármegyék fokozatosan kerültek Horvát–Szlavónországhoz, ekkor már mint [[Pozsega vármegye|Pozsega]], [[Verőce vármegye|Verőce]] és [[Szerém vármegye|Szerém]] vármegye.<ref>{{cite book|title=Történelmi világatlasz|pages=126–127|publisher=Kartográfiai Vállalat, Budapest|year=1991|id={{ISBN|963-351-696-X}} CM}}</ref> |
||
A [[15. század]] végétől a növekvő török veszély, majd a folyamatos török előrenyomulás miatt egyre több horvát húzódott a [[Horvát bánság]] területéről Szlavóniába. Ugyanakkor a magyar királyi hatalom egyre gyengült, és a horvátok amúgy is más viszonyban voltak a magyar koronával, mint a szlavóniaiak. Mindez fokozatosan megváltoztatta a szlavóniai nemesség identitástudatát. Magyarország helyett egyre inkább Horvátországhoz kötődtek, ugyanakkor ez egy lassú folyamat volt, még hosszú ideig megmaradt a sajátos szlavón identitás az újkorban is. |
A [[15. század]] végétől a növekvő török veszély, majd a folyamatos török előrenyomulás miatt egyre több horvát húzódott a [[Horvát bánság]] területéről Szlavóniába. Ugyanakkor a magyar királyi hatalom egyre gyengült, és a horvátok amúgy is más viszonyban voltak a magyar koronával, mint a szlavóniaiak. Mindez fokozatosan megváltoztatta a szlavóniai nemesség identitástudatát. Magyarország helyett egyre inkább Horvátországhoz kötődtek, ugyanakkor ez egy lassú folyamat volt, még hosszú ideig megmaradt a sajátos szlavón identitás az újkorban is.<ref name="Pálosfalvi:Szlavónia, késő középkori">{{cite journal |author=Pálosfalvi Tamás |url=http://www.historia.hu/userfiles/files/2011-056/Palosfalvi.pdf |title=Szlavónia a késő középkori Magyar Királyságban |publisher= [[História (folyóirat)|História]] folyóirat |year=2011 |volume=5–6. szám |archivedate=2015-09-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150907170937/http://www.historia.hu/userfiles/files/2011-056/Palosfalvi.pdf }}</ref> |
||
Mindezek következtében a [[16. század]]ban először a Szávától délre eső területeket, majd a század végétől egész Szlavóniát kezdték Horvátországnak hívni. [[1558]]-ban egyesült a szlavón és a horvát tartományi gyűlés. |
Mindezek következtében a [[16. század]]ban először a Szávától délre eső területeket, majd a század végétől egész Szlavóniát kezdték Horvátországnak hívni. [[1558]]-ban egyesült a szlavón és a horvát tartományi gyűlés. |
||
Az [[1540-es évek]]től a magyar [[király]]ok a „Szlavónia királya” címet is egyre gyakrabban használták, és a címerét felvették a többi hűbéres tartomány címerei közé.<ref name="Pálffy:Magyar arisztokraták"> |
Az [[1540-es évek]]től a magyar [[király]]ok a „Szlavónia királya” címet is egyre gyakrabban használták, és a címerét felvették a többi hűbéres tartomány címerei közé.<ref name="Pálffy:Magyar arisztokraták">{{CitPer|szerző=Pálffy Géza |cím=Magyar arisztokraták – horvát nemesek |periodika=História |év=2011 |szám=5–6. }}</ref> Eközben Szlavóniának kezdték nevezni a Dráva–Száva közének keleti részét, a [[Szerémség]]et is beleértve.<ref name="Varga:Szlavónia a kora újkorban">{{cite journal |author=Varga Szabolcs |title=Szlavónia a kora újkorban |publisher= [[História (folyóirat)|História]] folyóirat |year=2011 |volume=5–6. szám |url=http://www.historia.hu/userfiles/files/2011-056/Varga.pdf |archiveurl= https://web.archive.org/web/20150907171827/http://www.historia.hu/userfiles/files/2011-056/Varga.pdf |archivedate= 2015-09-07}}</ref> |
||
=== Szlavónia napjainkban === |
=== Szlavónia napjainkban === |
||
A lap 2018. augusztus 12., 17:18-kori változata
| Szlavónia | |
.jpg) | |
| Elhelyezkedés | Kárpát-medence |
| Besorolás | nagytáj |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9000 km² |
 | |
| Elhelyezkedése | |
 Szlavónia
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 27′, k. h. 17° 55′Koordináták: é. sz. 45° 27′, k. h. 17° 55′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szlavónia témájú médiaállományokat. | |
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Történelem
Területe a középkorban
A középkorban ez a terület a Magyar Királyság, a magyar vármegyerendszer szerves részét alkotta. Területén Pozsega, Baranya és Valkó vármegyék osztoztak.[1]
Az újkori Szlavónia
Az újkorban a magyar vármegyék fokozatosan kerültek Horvát–Szlavónországhoz, ekkor már mint Pozsega, Verőce és Szerém vármegye.[2]
A 15. század végétől a növekvő török veszély, majd a folyamatos török előrenyomulás miatt egyre több horvát húzódott a Horvát bánság területéről Szlavóniába. Ugyanakkor a magyar királyi hatalom egyre gyengült, és a horvátok amúgy is más viszonyban voltak a magyar koronával, mint a szlavóniaiak. Mindez fokozatosan megváltoztatta a szlavóniai nemesség identitástudatát. Magyarország helyett egyre inkább Horvátországhoz kötődtek, ugyanakkor ez egy lassú folyamat volt, még hosszú ideig megmaradt a sajátos szlavón identitás az újkorban is.[3] Mindezek következtében a 16. században először a Szávától délre eső területeket, majd a század végétől egész Szlavóniát kezdték Horvátországnak hívni. 1558-ban egyesült a szlavón és a horvát tartományi gyűlés. Az 1540-es évektől a magyar királyok a „Szlavónia királya” címet is egyre gyakrabban használták, és a címerét felvették a többi hűbéres tartomány címerei közé.[4] Eközben Szlavóniának kezdték nevezni a Dráva–Száva közének keleti részét, a Szerémséget is beleértve.[5]
Szlavónia napjainkban
Az európai uniós csatlakozás óta jelentős népességcsökkenés figyelhető meg a régióban. 998 kelet-horvátországi település közül 2016-ban 365-ben egyetlenegy gyermek sem született, 130 faluban egy gyermek, 120-ban pedig két gyermek született.[6] A munkanélküliség és a jobb élet reményében az emberek külföldre vagy Zágrábba költöznek.
Kapcsolódó szócikkek
Forrás
- ↑ Történelmi világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 110,114. o.. ISBN 963-351-696-X CM (1991)
- ↑ Történelmi világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 126–127. o.. ISBN 963-351-696-X CM (1991)
- ↑ Pálosfalvi Tamás (2011). „Szlavónia a késő középkori Magyar Királyságban” 5–6. szám, Kiadó: História folyóirat. [2015. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Pálffy Géza: Magyar arisztokraták – horvát nemesek. História, 5–6. sz. (2011)
- ↑ Varga Szabolcs (2011). „Szlavónia a kora újkorban” 5–6. szám, Kiadó: História folyóirat. [2015. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Može i gore: do 2030. Slavonija će izgubiti još sto tisuća stanovnika
