„Frankfurt (Oder)” változatai közötti eltérés

	Frankfurt (Oder)
; Frankfurt (Oder) címere	; Frankfurt (Oder) zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Brandenburg
Kerület	Frankfurt
Járás	Brandenburg (1990–, status quo)
Alapítás éve	1225
Polgármester	Martin Patzelt (CDU)
Irányítószám	15201–15236
Körzethívószám	0335; 033605;
Rendszám	FF
Testvérvárosok	Lista Gorzów Wielkopolski (1975–); Słubice (1975–); Nîmes (1976–); Vantaa (1987–); Heilbronn (1988–); Vicebszk (1991–); Tzoran-Kadima (1997–); Yuma (1997–); Vratsa (2009–); Tijuana; Słubice County (2005–); Scandicci;
	Népesség
Teljes népesség	58 230 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	432 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	19–135 m
Terület	147,61 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 52° 20′ 32″, k. h. 14° 33′ 06″Koordináták: é. sz. 52° 20′ 32″, k. h. 14° 33′ 06″
	Frankfurt (Oder) Pozíció Brandenburg térképén
	Elhelyezkedése Brandenburg térképén
	Frankfurt (Oder) weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Frankfurt (Oder) témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2018. augusztus 5., 20:10-kori változata

Nem tévesztendő össze a következővel: Frankfurt am Main.

Frankfurt [ˈfʁaŋkfʊət] vagy Odera-Frankfurt (az NDK idejében hivatalosan: Frankfurt an der Oder, szó szerint: Odera menti Frankfurt): város Németországban, Brandenburg szövetségi államban. 1890-ben 55 738 lakosa volt, az 1990-es évek elején 86 ezer.

Fekvése

81 km távolságra Berlintől, az Odera bal partján fekszik, több vasútvonal találkozásánál. A folyó jobb partján fekvő Słubicét (az egykori Dammvorstadt-ot), amely 1945-től Lengyelországhoz tartozik, híd köti össze a városrésszel.

Nevezetességei

Az egykori erődítmények helyén sétahelyek és ültetvények vannak.

Az indóháztól a Fürstenwalder Strasse a színházhoz vezet.
A város legérdekesebb temploma, a Mária-templom, a 14. század elejéről, 1717-ből való, gazdagon aranyozott főoltárral és a 14. századból való 38 méter magas, hétágú gyertyatartóval.
A Mária-templomtól északra van a hatalmas városháza (1607).
Emlékművek:
- Frigyes Károly bronzszobra;
- Egy parkban Ewald Christian von Kleist költő emlékműve (1779), aki 1759. augusztus 24-én a kunersdorfi csata után itt halt meg;
- az Odera jobbparti városrészben áll Lipót, braunschweigi herceg emléke, aki 1785. április 27-én itt az Oderába fulladt.

Története

Lengyelország 1225–1249
Brandenburg 1249–1373
Cseh Királyság 1373–1415
Brandenburg 1415–1701
Porosz Királyság 1701–1871
->-> Németország 1871–1945
Németország szövetséges megszállása 1945–1949
Német Demokratikus Köztársaság 1949–1990
Németország 1990–

Fekvésénél fogva Odera-Frankfurt már régen fontos átkelőhely volt. 1226-ban alapították. 1253-ban kapta meg a városi jogokat. A Hanza-szövetség része volt, vásárai korán jelentőssé tették. Bajor Lajos korában II. István lebusi püspök, a lengyelek segítségével eredménytelenül próbálta meg hatalmát a városra kiterjeszteni. 1431-ben és 1432-ben a husziták ostromának volt kitéve. A szagani herceg 1477-ben Mátyás király támogatásával a várost elfoglalta, de a rákövetkező évben azt újra elvesztette.

1631-ben II. Gusztáv Adolf svéd király foglalta el és sarcolta meg. A hétéves háborúban a város szintén sokat szenvedett. 1506-ban alapított egyetemét 1811-ben Breslauba helyezték át. 1816 és 1945 között Frankfurt közigazgatási kerület székhelye volt.

A második világháború végétől 1949-ig szovjet megszállás alatt tartották, míg az Odera jobb partján levő városrész (Słubice) Lengyelországhoz került.

2001-ben nagymértékű lakásbontási program vette kezdetét, melynek során számos, az NDK-s időkben épült panelházat bontottak el. 2005-ig mintegy 3500 lakással lett kevesebb a városban.

Vallások

A város lakói hagyományosan legnagyobb részben evangélikusok.

A városban 1294 óta élnek zsidók. 1492-ben egy pogrom alkalmával legyilkolták őket, de nemsokára újabb zsidók költöztek a városba. 1561-ben az izraelita hitközség már rendelkezett zsinagógával, 1697 és 1699 között pedig Németországban először itt nyomtatták ki a Talmudot.

Gazdaság

Sokféle ipar: gép- és üstgyártás; vasöntés; puska-, kőedény-, hangszer-, bútor-, kesztyűkészítés; vegyipar.
A kereskedelem, amely különösen kelet, a szláv országok felé igen élénk volt, Berlin rohamos növekvése folytán csökkent.
Folyami kikötő.

Testvértelepülések

Gorzów Wielkopolski, Lengyelország, 1975
Słubice, Lengyelország 1975
Heilbronn, Németország, 1988
Kadima, Izrael, 1997
Nîmes, Franciaország, 1976
Vantaa, Finnország, 1987
Vicebszk (Vityebszk), Fehéroroszország, 1991
Yuma, USA, 1997

További információk

A Pallas nagy lexikona

Jegyzetek

↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

Németország-portál
Földrajzportál

[ea79d7941459e3df58384dc321384f29a852590e-1] Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

[1]

@@ 36. sor: / 36. sor: @@
 ** Egy parkban [[Ewald Christian von Kleist]] költő emlékműve ([[1779]]), aki [[1759]]. [[augusztus 24.|augusztus 24-én]] a [[kunersdorfi csata]] után itt halt meg;
 ** az Odera jobbparti városrészben áll Lipót, braunschweigi herceg emléke, aki [[1785]]. [[április 27.|április 27-én]] itt az Oderába fulladt.
-[[Fájl:Rathaus Frankfurt Oder.JPG|thumb|Városháza]]
 == Története ==
+{{Quote box |width=26em |align=left |bgcolor=#B0D4DE
+|title=
+|fontsize=85% |quote={{flagicon image|Alex K Kingdom of Poland-flag.svg}} [[Lengyelország]] 1225–1249<br>
+{{flagicon image|Brandenburg Flag 1657-1701 (new).svg}} [[Brandenburg]] 1249–1373<br>
+{{flag|Cseh Királyság}} 1373–1415<br>
+{{flagicon image|Brandenburg Flag 1657-1701 (new).svg}} [[Brandenburg]] 1415–1701<br>
+{{flag|Porosz Királyság|1803}} 1701–1871<br>
+{{flagicon image|Flag of the German Empire.svg}}->{{flagicon image|Flag of Germany (3-2 aspect ratio).svg}}->{{flagicon image|Flag of the German Reich (1935–1945).svg}} [[Németország]] 1871–1945<br>
+{{flagicon image|Merchant flag of Germany (1946–1949).svg}} ''[[Németország szövetséges megszállása]]'' 1945–1949<br>
+{{flag|Német Demokratikus Köztársaság}} 1949–1990<br>
+{{flag|Németország}} 1990–
+}}
+[[Fájl:Rathaus Frankfurt Oder.JPG|thumb|Városháza]]
 Fekvésénél fogva Odera-Frankfurt már régen fontos átkelőhely volt. [[1226]]-ban alapították.  [[1253]]-ban kapta meg a városi jogokat. A [[Hanza-szövetség]] része volt, vásárai korán jelentőssé tették. [[Bajor Lajos]] korában [[II. István lebusi püspök]], a lengyelek segítségével eredménytelenül próbálta meg  hatalmát a városra kiterjeszteni. [[1431]]-ben és [[1432]]-ben a [[husziták]] ostromának volt kitéve. A szagani herceg [[1477]]-ben [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] támogatásával a várost elfoglalta, de a rákövetkező évben azt újra elvesztette.