„Király István (irodalomtörténész)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Művei |
|||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
==Művei== |
==Művei== |
||
[[Fájl:Farkasréti temető Urnaház3.JPG|bélyegkép|<center>A [[Farkasréti temető]] Urnaháza. Itt található Király István urnafülkéje is.]] |
[[Fájl:Farkasréti temető Urnaház3.JPG|bélyegkép|<center>A [[Farkasréti temető]] Urnaháza. Itt található Király István urnafülkéje is.]] |
||
* [[Mikszáth Kálmán]] (monográfia, 1952) |
* [[Mikszáth Kálmán (író)|Mikszáth Kálmán]] (monográfia, 1952) |
||
* Az első magyar kommunista költő - Komját Aladár költői fejlődése (tanulmány, 1960) |
* Az első magyar kommunista költő - Komját Aladár költői fejlődése (tanulmány, 1960) |
||
* Világirodalmi Lexikon I-XI. (főszerkesztő, 1970-1989) |
* Világirodalmi Lexikon I-XI. (főszerkesztő, 1970-1989) |
||
A lap 2018. augusztus 2., 07:14-kori változata
| Király István | |
 | |
| Született | 1921. július 15.[1] Ragály |
| Elhunyt | 1989. október 19. (68 évesen)[2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Király Júlia |
| Foglalkozása | irodalomtörténész, országgyűlési képviselő, pedagógus |
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1980. június 8. – 1985) |
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1944) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (20. körönd-24. fülke)[4][5] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Király István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Király István (Ragály, 1921. július 15. – Budapest, 1989. október 19.[6]) magyar irodalomtörténész, Ady Endre-szakértő, országgyűlési képviselő (1971-től), a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Testvére Király Kálmán. Első felesége: dr Rohonyi Katalin. Második felesége Landler Mária, Landler Ernő lánya volt.[7] Lányai: Király Katalin, bölcsész, tanár, szerkesztő és Király Júlia közgazdász, tanár, 2007-2013 a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Életpályája
Apja református lelkész volt. A középiskolát a Sárospataki Református Gimnáziumban végezte 1931–1939 között, majd a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán tanult magyar–német szakon, Eötvös-kollégistaként. 1944-ben tanári diplomát szerzett.
1945-ig Debrecenben tanított, ezután 1947-ig Budapesten az Országos Köznevelési Tanács volt titkára, majd 1948-ig könyvtáros az Országos Széchényi Könyvtárban. 1948-ban az Eötvös József Collegiumban tanított a kollégium megszűnéséig. 1949-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem irodalomtörténeti tanszékén dolgozott docensként. 1957–1959 között a szegedi egyetemen tanított. 1960-ban visszakerült az ELTE-re: a XX. századi magyar irodalomtörténeti tanszéken volt egyetemi tanár, majd tanszékvezető, 1988-ig.
Király István 1953–1956 közt a Csillag folyóiratot szerkesztette, 1962–1969 között a Kortárs, 1970–1989 között pedig a Szovjet Irodalom című folyóiratot. 1970-től haláláig a Világirodalmi lexikon főszerkesztője volt, 1967-től a Magyar életrajzi lexikon szakszerkesztője.
Kutatási területe
Fő kutatási és tanítási téméja Ady Endre volt. Fő műve négy kötetes Ady-monográfiája. Jelentős irodalomtörténeti alkotás korai Mikszáth monográfiája és a kései Kosztolányi monográfia. Komját Aladárról 1960-ban jelent meg tanulmánya a Társadalmi Szemlében (Az első magyar kommunista költő - Komját Aladár költői fejlődése).
Művei
- Mikszáth Kálmán (monográfia, 1952)
- Az első magyar kommunista költő - Komját Aladár költői fejlődése (tanulmány, 1960)
- Világirodalmi Lexikon I-XI. (főszerkesztő, 1970-1989)
- Ady Endre I-II. kötet (monográfia, 1970)
- Hazafiság és forradalmiság (tanulmány, 1974)
- Irodalom és társadalom (tanulmányok, cikkek, interjúk, kritikák, 1976)
- Intés az őrzőkhöz. Ady Endre költészete a világháború éveiben (monográfia, 1982)
- Kosztolányi. Vita és vallomás (monográfia, 1986)
- Kultúra és politika (cikkek, interjúk, tanulmányok, elemzések, 1987)
- Útkeresések (tanulmányok, cikkek, interjúk, kritikák, 1989)
- Király és Tandori (szerkesztette Zsoldos Sándor, 1996)
- Napló, 1956-1989; utószó Babus Antal, szerk. Soltész Márton; Magvető, Bp., 2017, (a Tények és tanúk sorozatban)
Díjai, elismerései
- A Munka Érdemrend arany fokozata (1963)
- Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
- A Magyar Népköztársaság Állami Díja (1973)
- Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981)
- Németh László-emlékérem (1989)
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07908.htm, Király István, 2017. október 9.
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Babus Antal: A mű védelme megkerült „függeléke” és egyéb, kiadatlan Németh László-levelek – Kiadatlan levelek
Forrás
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
További információk
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Kortárs magyar írók
- Értékelés Király István munkásságáról a Tiszatáj 1997. novemberi számában
- Ungvári Tamás: Az életem enciklopédiája. Scolar Kiadó, Bp., 2012.