„KDE” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
91. sor: 91. sor:
* [https://gadgetwix.com/ Gadgetwix]
* [https://gadgetwix.com/ Gadgetwix]
* [https://gadgetorg.com/ Gadgetorg]
* [https://gadgetorg.com/ Gadgetorg]
* [https://www.ytechb.com/ YTECHB]


* [http://www.kde.org/ Hivatalos honlap]
* [http://www.kde.org/ Hivatalos honlap]

A lap 2018. augusztus 1., 10:21-kori változata

K Desktop Environment
KDE 4.5.0
KDE 4.5.0

FejlesztőKDE közösség
Első kiadás1998. július 12.
Legfrissebb stabil kiadás
  • 5.112.0 (Frameworks) (stabil verzió, 2023. november 12.)[1]
  • 23.08.3 (Gear) (stabil verzió, 2023. november 9.)[1]
  • 5.27.9 (Plasma) (stabil verzió, 2023. október 24.)[1]
Legfrissebb fejlesztői kiadás
  • 6.0 Alpha (Plasma) (bétaverzió, 2023. november 8.)[1]
  • 24.02 Alpha (Gear) (bétaverzió, 2023. november 8.)[1]
  • 6.0 Alpha (Frameworks) (bétaverzió, 2023. november 8.)[1]
Programozási nyelvC++ és Qt
Operációs rendszerMulti-platform (Linux, BSD, Solaris, Microsoft Windows, Mac OS X)
KategóriaGrafikus felhasználói felület
LicencGPL és a többi[2]
A K Desktop Environment weboldala

A KDE (Eredetileg Kool Desktop Environment, majd K Desktop Environment, később KDE Software Compilation) egy grafikus felhasználói felület Unix-szerű operációs rendszerekhez. A GNOME mellett a legnagyobb tudású nyílt forráskódú grafikus felhasználói felület. Számos Linux-disztribúció alapértelmezett felülete. A projekt célja, hogy az asztali felhasználók számára egy alapvető funkciókat és alkalmazásokat tartalmazó grafikus felületet készítsen, valamint, hogy a fejlesztők számára eszközöket és dokumentációkat tartalmazzon a további alkalmazások megírásához. A KDE projekt számos KDE technológiára alapuló alkalmazást tartalmaz, ilyenek például a KOffice, KDevelop, Amarok, és a K3b. A KDE-t a Qt eszközkészlet felhasználásával írták. Az eszközkészlet GPL verziója csak X11 platformra volt elérhető, de a Qt 4 megjelenésével elérhetővé váltak LGPL verziók minden platformra. Ez tette lehetővé, hogy a Qt 4-alapú KDE 4-et Microsoft Windowsra és Mac OS X-re is átültessék.

Története

A kezdetek

A fejlesztést a tübingeni Eberhard Karls Egyetem egyik diákja, Matthias Ettrich indította el 1996-ban. Bizonyos dolgok a Unix asztalban nem tetszettek neki. Zavarta például az, hogy szinte minden fontos alkalmazás más grafikai elemkészletet használt, nem volt egységes a működésük és kinézetük. Tervei közt nemcsak az alkalmazások készítése volt, hanem egy teljes asztali környezet, mely kinézetre, érzetre és munkára egyaránt egységes és következetes. Ugyanakkor céljai közt szerepelt, hogy egyszerűen használható legyen, mivel barátnője nem tudta használni az akkori alkalmazásokat. A Usenet-en megjelent felhívása sokak érdeklődését felkeltette, így megszületett a KDE projekt.

Matthias Ettrich a Qt eszközkészletet választotta a KDE projekthez. A programozók hamar elkezdtek KDE/Qt alkalmazásokat írni, így 1997-re már néhány alkalmazást meg is jelent.

Első széria

KDE 1.0

1998. július 12-én jelent meg a KDE 1.0 kiadás. A kiadási közleményben a KDE csapat körvonalazta a projekt működését, célját és létrejöttének okát.

Célok

A KDE grafikus környezet fejlesztését egy nemzetközi csapat koordinálja. A csapat egy olyan ingyenes és szabadon felhasználható környezet kialakítását tűzte ki célul, amely lehetővé teszi a számítógép erőforrásainak könnyű kihasználását.

A KDE lehetővé teszi, hogy a nagy teljesítményű Unix-szerű platformok haszálatát . A KDE segítségével a UNIX parancsok mélyebb ismerete nélkül lehet kezelni a számítógépet, a következő lehetőségek felhasználásával: az alkalmazások közötti egyszerű adatátvitellel, a komponensalapú felépítéssel, a fogd és vidd módszerrel, az egységes grafikai megjelenéssel.

A KDE-vel kiegészítve a Unix-szerű végre nem csak a számítógépes rendszergazdáknak és a tudományos kutatóknak nyújt segítséget, hanem az otthoni, irodai felhasználók számára is hozzáférhetővé válik.

Összefoglalva a KDE egy grafikus felhasználói felület saját könyvtárakkal és kiterjedt alkalmazáskészlettel. A GPL-es licencű Qt könyvtárra épül (ezért kereskedelmi KDE-s programok csak jogdíj ellenében készíthetők, szemben az LGPL-es licencű GTK elemkészleten alapuló GNOME-mal).

Tulajdonságai

A Konqueror a KDE következő-generációs webböngészője, fájlkezelője és dokumentum-megjelenítője. A program fejlesztésekor azt tartják szem előtt, hogy áthidalja a szakadékot a kezdő felhasználók és a bonyolult GNU/Linux rendszerek között. A Konqueror fejlesztői számos helyen hasonlóan valósították meg a program funkcionalitását, mint az Internet Explorerben/Netscape Navigatorban, vagy éppen a Windows Intézőben. Ezzel is a használat egyszerűbb elsajátíthatóságát szerették volna elérni. A Konqueror az összes fontosabb internetes szabványt támogatja. A kitűzött cél a W3, az OASIS és más hasonló szervezetek által kiadott összes nyílt szabvány támogatása, kiegészítve azoknak a de facto szabványként elfogadott funkcióknak a támogatásával, amelyek széles körben elterjedtek az interneten. Ez utóbbiak közé sorolhatók a kedvenc ikonok, az internetes kulcsszavak, az XBEL könyvjelzők is.

Akik még nem szeretnének egy Unix rendszert telepíteni otthoni számítógépükre, de azért szeretnék kipróbálni azt, letölthetnek egy LiveCD-t,[3] amelyet a számítógépbe helyezve, és arról indítva a gépet kipróbálhatják azt.

A következő tulajdonságlista a KDE KDE 3.3 (2004. augusztus 19.) verziójára vonatkozik. További részleteket a KDE programok leírásánál olvasható.

  • 50 nyelven elérhető, és további 30 nyelven részleges fordítása létezik;
  • alapértelmezett felhasználói felület a következő operációs rendszereken: ArchLinux, Conectiva, Knoppix, Linspire, Lycoris, Mandrake Linux, SuSE Linux, TurboLinux Xandros, Frugalware, valamint Kubuntu;
  • A böngésző és levelezőprogramja is támogat és segít többféle azonnali üzenetküldő szolgáltatást.
  • A Kspell2 a teljes felületen helyesírás-ellenőrzést végez
  • Az egyszerűbben kezelhető Kolourpaint rajzolóprogram váltotta le a Kpaint-et
  • Családi és iskolai oktatási feladatokat ellátó programokkal rendelkezik: KWordQuiz, KLatin és KTurtle
  • A Kolab program integráltan kezeli a partnereinkkel kapcsolatos adatokat, ügyeket.
  • Fejlett weblapszerkesztővel rendelkezik, melyben a szerkesztés eredménye akár folyamatosan látható
  • A Levelező programban Anti-spam, anti-vírus varázslók állnak rendelkezésre, a levelező listákat automatikusan kezeli

A KDE projekt szervezete

Hasonlóan sok nyílt forráskódú/szabad software projekthez, a KDE-nek is szüksége van önkéntes anyagi ajánlásokra, olyan különböző cégektől, mint a Novell (a SuSE-n keresztül), a Trolltech és Mandrake, akik fejlesztőket foglalkoztatnak, hogy dolgozzanak a projekten.

Kiadási ciklusok és verziószámok

Alternatív KDE logo

Főbb kiadások

Legelső kiadása az 1.0-s verzió, amely 1998. július 12-én jelent meg.

A következő, jelentős változásokat hozó kiadás a 2.0 volt, amelyet 2000. október 23-án adtak ki.

Egy új, a 3-as sorozat első verziója a 3.0-s volt, amely 2002. április 3-án látott napvilágot.

A 4-es sorozat első verziója a 4.0-s volt, amely 2008. január 1-jén jelent meg.

Platform (melyekre megírták)

KDE-nak a grafikus felhasználói felülete a KDE Plasma Workspaces; KWin az ablakkezelő és X.Org Server a kijelző szerver. A Wayland ablakkezelő rendszeren is működik

Csomagok

KDE Programok

Idővonal

Lásd még

Források

  1. a b c d e f https://kde.org/announcements/
  2. KDE Licensing Policy
  3. http://cdimage.ubuntu.com/kubuntu/releases/dapper/flight-6/

Külső hivatkozások