„Sárköz” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Lent magyar le (vita) szerkesztéséről Ruisza szerkesztésére
aNincs szerkesztési összefoglaló
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
39. sor: 39. sor:
A '''Sárköz''' tájegység Magyarországon. Kistáj besorolású, határai: északon a [[Mezőföld]], keleten a [[Duna]], délen a [[Sárvíz (Fejér megye)|Sárvíz]], nyugaton a lösszel borított Dunántúli dombvidék Szekszárd-bátai része. A szűkebb értelemben használt ''Sárköz néprajzi kistáj'' fogalmáról lásd a [[Sárköz (néprajzi táj)]] szócikket!
A '''Sárköz''' tájegység Magyarországon. Kistáj besorolású, határai: északon a [[Mezőföld]], keleten a [[Duna]], délen a [[Sárvíz (Fejér megye)|Sárvíz]], nyugaton a lösszel borított Dunántúli dombvidék Szekszárd-bátai része. A szűkebb értelemben használt ''Sárköz néprajzi kistáj'' fogalmáról lásd a [[Sárköz (néprajzi táj)]] szócikket!


==Földrajza==
== Földrajza ==
[[Kép:Sárköz.JPG|jobbra|bélyegkép|250px|A Tolna megyei Sárköz, mint földrajzi táj]]
[[Kép:Sárköz.JPG|jobbra|bélyegkép|250px|A Tolna megyei Sárköz, mint földrajzi táj]]
===Domborzat===
=== Domborzat ===
A Sárköz a Duna-vonal, Budapest-Drávatoroki morfológiai törésvonaltól keletre, feltöltött pleisztocénkori síkság. A feltöltődésben főszerepet játszottak a folyóvizek ([[Duna]], [[Sárvíz (Fejér megye)|Sárvíz]], [[Lajvér-patak|Lajvér]] stb.) üledéke és az ezekből keletkező holtágak, mocsári állóvizek.
A Sárköz a Duna-vonal, Budapest-Drávatoroki morfológiai törésvonaltól keletre, feltöltött pleisztocénkori síkság. A feltöltődésben főszerepet játszottak a folyóvizek ([[Duna]], [[Sárvíz (Fejér megye)|Sárvíz]], [[Lajvér-patak|Lajvér]] stb.) üledéke és az ezekből keletkező holtágak, mocsári állóvizek.


55. sor: 55. sor:
*A tolnai dombvidék<ref name="pataki">{{cite book|last=Dr. Pataki|first=József|title=A Sárköz természeti földrajza|location=Szekszárd|year=1954}}</ref>
*A tolnai dombvidék<ref name="pataki">{{cite book|last=Dr. Pataki|first=József|title=A Sárköz természeti földrajza|location=Szekszárd|year=1954}}</ref>


===Földtani felépítés===
=== Földtani felépítés ===
A Sárközt fiatal, negyedkori üledékes kőzetek építik fel, amelyek vastagon (20-50 méter) rakódtak le, északról dél felé. A sok folyómeder felépítése eltér az állóvizekétől. A [[Duna]] árterén az iszap, a homok, valamint a homokos iszap váltogatják egymást és a lecsapolásnak köszönhetően keletkező kiváló minőségű zsíros talaj a Sárköz gazdaságának főforrása.
A Sárközt fiatal, negyedkori üledékes kőzetek építik fel, amelyek vastagon (20-50 méter) rakódtak le, északról dél felé. A sok folyómeder felépítése eltér az állóvizekétől. A [[Duna]] árterén az iszap, a homok, valamint a homokos iszap váltogatják egymást és a lecsapolásnak köszönhetően keletkező kiváló minőségű zsíros talaj a Sárköz gazdaságának főforrása.


A Kárpát-medence területén húzódó [[Variszkuszi hegységrendszer]] a táj vonalainak kiépítésének adta meg az első lépést. A süllyedésben részt vett gránit-rög a [[miocén]]ba kiemelkedett és szárazulattá vált. A rátolódott [[triász]] és [[Pannon-tenger|pannon]]-rétegek az Alföld süllyedésében nem vettek részt, így fennmaradtak.
A Kárpát-medence területén húzódó [[Variszkuszi hegységrendszer]] a táj vonalainak kiépítésének adta meg az első lépést. A süllyedésben részt vett gránit-rög a [[miocén]]ba kiemelkedett és szárazulattá vált. A rátolódott [[triász]] és [[Pannon-tenger|pannon]]-rétegek az Alföld süllyedésében nem vettek részt, így fennmaradtak.


===Ásványkincsek===
=== Ásványkincsek ===
A területen található ásványkincsek egy csoportból kerülnek ki: a szénhidrogének közül. A vidéken elsősorban az építkezésnél közvetlenül használható nyersanyagok:
A területen található ásványkincsek egy csoportból kerülnek ki: a szénhidrogének közül. A vidéken elsősorban az építkezésnél közvetlenül használható nyersanyagok:
*homok
*homok
76. sor: 76. sor:
Hasznosítható még a mezei mészkő és a kaolin (hidrotermális hatásokra elbontott riolittufa).
Hasznosítható még a mezei mészkő és a kaolin (hidrotermális hatásokra elbontott riolittufa).


===Vízrajz===
=== Vízrajz ===
A Sárköz keleti peremén a Duna 67&nbsp;km hosszan folyik, melybe több csatorna és vízfolyás torkollik.
A Sárköz keleti peremén a Duna 67&nbsp;km hosszan folyik, melybe több csatorna és vízfolyás torkollik.


87. sor: 87. sor:
A Duna vízminősége általában kielégítő, a Sió viszont nagyon szennyezett, ami esetenként rontja a Duna vízminőségét is. Szekszárd kommunális szennyvizei a Szekszárd–Bátai-főcsatorna vízminőségét teszik gyakran kritikussá.
A Duna vízminősége általában kielégítő, a Sió viszont nagyon szennyezett, ami esetenként rontja a Duna vízminőségét is. Szekszárd kommunális szennyvizei a Szekszárd–Bátai-főcsatorna vízminőségét teszik gyakran kritikussá.


====Sárvíz====
==== Sárvíz ====


A Sárköz fő folyója, a Sárvíz a [[Bakony]] alján eredt. A [[középkor]]i adatok szerint széles, mocsaras partok között mozgó víz volt, ami a [[Székesfehérvár]] körüli [[Sárrét (Mezőföld)|Sárrét]] a vizét vezette le dél felé. Fele útján, [[Simontornya]] tájékán vette fel a [[Kapos]] és a [[Sió]] vizét, és [[Szekszárd]]nál érte el a [[Szekszárdi-dombság]]ot. Ennek alján elkígyózva, Bátánál ömlött a Dunába és így adott nevet a Sárköznek. Már a [[rómaiak]] idején összekötötték a Balatonnal; a római utak hídjai és a töltések is lassították a folyó útját, majd a középkorban az ember többféleképpen is jelentősen beavatkozott a vízrendszerbe: mocsárvárakat, vízimalmokat, halastavakat épített. A malmokhoz nem építettek külön malomárkot, hanem a főmedret sáncolták el, gátak közé szorítva a vizet. A halastavak a böjtök miatt váltak jelentőssé. A beavatkozások eredményeként a Sárvíz és mellékágai elzátonyosodtak, elsekélyesedtek. Joggal mondják a középkori oklevelek a Sár mellékét mocsárnak.
A Sárköz fő folyója, a Sárvíz a [[Bakony]] alján eredt. A [[középkor]]i adatok szerint széles, mocsaras partok között mozgó víz volt, ami a [[Székesfehérvár]] körüli [[Sárrét (Mezőföld)|Sárrét]] a vizét vezette le dél felé. Fele útján, [[Simontornya]] tájékán vette fel a [[Kapos]] és a [[Sió]] vizét, és [[Szekszárd]]nál érte el a [[Szekszárdi-dombság]]ot. Ennek alján elkígyózva, Bátánál ömlött a Dunába és így adott nevet a Sárköznek. Már a [[rómaiak]] idején összekötötték a Balatonnal; a római utak hídjai és a töltések is lassították a folyó útját, majd a középkorban az ember többféleképpen is jelentősen beavatkozott a vízrendszerbe: mocsárvárakat, vízimalmokat, halastavakat épített. A malmokhoz nem építettek külön malomárkot, hanem a főmedret sáncolták el, gátak közé szorítva a vizet. A halastavak a böjtök miatt váltak jelentőssé. A beavatkozások eredményeként a Sárvíz és mellékágai elzátonyosodtak, elsekélyesedtek. Joggal mondják a középkori oklevelek a Sár mellékét mocsárnak.


===Éghajlat===
=== Éghajlat ===
A Sárköz, mint peremtáj nemcsak felépítésben, szerkezetében, morfológiájában határ, hanem éghajlatilag is. A napfénytartam: 2000-2050 óra/év között alakul. Ez a terület pedig az ország egyik legnapsütöttebb része. A kistáj éghajlata mérsékelten meleg–mérsékelten száraz. Az éghajlati–időjárási elemek (a hőmérséklet, a napfénytartam és a csapadék) átlagértékei a déli területeken általában magasabbak, mint a északin. Az évi középhőmérséklet északi részén 10,5 °C, a délin 10,6–10,7 °C. A csapadék évi mennyisége 600–650&nbsp;mm.
A Sárköz, mint peremtáj nemcsak felépítésben, szerkezetében, morfológiájában határ, hanem éghajlatilag is. A napfénytartam: 2000-2050 óra/év között alakul. Ez a terület pedig az ország egyik legnapsütöttebb része. A kistáj éghajlata mérsékelten meleg–mérsékelten száraz. Az éghajlati–időjárási elemek (a hőmérséklet, a napfénytartam és a csapadék) átlagértékei a déli területeken általában magasabbak, mint a északin. Az évi középhőmérséklet északi részén 10,5 °C, a délin 10,6–10,7 °C. A csapadék évi mennyisége 600–650&nbsp;mm.


98. sor: 98. sor:
Telente sokévi átlagban 33–35 napig borítja hó a talajt, a hótakaró legnagyobb vastagsága 23–25&nbsp;cm. Uralkodóan északnyugati szél fúj, utána leggyakoribb a déli szél.
Telente sokévi átlagban 33–35 napig borítja hó a talajt, a hótakaró legnagyobb vastagsága 23–25&nbsp;cm. Uralkodóan északnyugati szél fúj, utána leggyakoribb a déli szél.


===Talaj===
=== Talaj ===
A talajtakaró 98%-át [[réti talaj]]ok teszik ki. Ezek gyengébb minőségű agyagos-vályogos réti öntéstalajok, amelynek mintegy harmadrészén erdőgazdálkodást folytatnak, kb. a felén pedig szántóföldi termelést. A magasabb térszíneken termékenyebb [[réti csernozjomok]] is előfordulnak, ezeken szántókat és a településeket találjuk, a táj legészakibb végén, a parti dűnéken, kis területen humuszos homoktalajokat is találunk, egy részükön szőlőtermelés folyik. A kistáj nyugati szegélyén, ahol a szomszédos dombsági területek kezdődnek, barna erdőtalaj is előfordul, amit jórészt a települések foglalnak el.
A talajtakaró 98%-át [[réti talaj]]ok teszik ki. Ezek gyengébb minőségű agyagos-vályogos réti öntéstalajok, amelynek mintegy harmadrészén erdőgazdálkodást folytatnak, kb. a felén pedig szántóföldi termelést. A magasabb térszíneken termékenyebb [[réti csernozjomok]] is előfordulnak, ezeken szántókat és a településeket találjuk, a táj legészakibb végén, a parti dűnéken, kis területen humuszos homoktalajokat is találunk, egy részükön szőlőtermelés folyik. A kistáj nyugati szegélyén, ahol a szomszédos dombsági területek kezdődnek, barna erdőtalaj is előfordul, amit jórészt a települések foglalnak el.


===Természeti értékek===
=== Természeti értékek ===
A Sárköz területe bővelkedik természeti értékekben. Ezek közül hazai és nemzetközi szempontból is legjelentősebb a Duna hullámterét elfoglaló [[Gemenc]]i-erdő, a part állatvilága, különösen a madarak. Nagy értéket képvisel még a bogyiszlói orchideás erdő.
A Sárköz területe bővelkedik természeti értékekben. Ezek közül hazai és nemzetközi szempontból is legjelentősebb a Duna hullámterét elfoglaló [[Gemenc]]i-erdő, a part állatvilága, különösen a madarak. Nagy értéket képvisel még a bogyiszlói orchideás erdő.


127. sor: 127. sor:
*[[Fehér sarkvirág|Kétlevelű sarkvirág]]
*[[Fehér sarkvirág|Kétlevelű sarkvirág]]


==Történelem==
== Történelem ==
{{csonk-szakasz}}
{{csonk-szakasz}}
A Sárköz tulajdonképpen az [[Alföld]] nyúlványa a [[Tolnai-dombság]]ban. Aljzatát a két folyó töltött fel – főképp a Sárvíz, amely iszapos hordalékát nem tudta elvinni a Dunába, hanem itt rakta le.
A Sárköz tulajdonképpen az [[Alföld]] nyúlványa a [[Tolnai-dombság]]ban. Aljzatát a két folyó töltött fel – főképp a Sárvíz, amely iszapos hordalékát nem tudta elvinni a Dunába, hanem itt rakta le.
A Sárköz keleti szélén folyó Duna a szabályozása előtt szeszélyesen kanyargott, sűrűn váltogatva medrét és így széles sávban kísérte holtágakkal össze-vissza szabdalt ártér; a nyugati felét pedig a [[Sárvíz (Fejér megye)|Sárvíz]], valamint a Báta és [[Kis-Duna]] kanyargó ágai szelték keresztül-kasul, amelyek a maguk hordta iszap és sártengerben alig találtak utat a Dunába. Ezeknek a folyóknak az áradása minden évben bekövetkezett – néha többször is –, és ilyenkor beláthatatlan területek kerültek víz alá.<ref name="kovacs54" />
A Sárköz keleti szélén folyó Duna a szabályozása előtt szeszélyesen kanyargott, sűrűn váltogatva medrét és így széles sávban kísérte holtágakkal össze-vissza szabdalt ártér; a nyugati felét pedig a [[Sárvíz (Fejér megye)|Sárvíz]], valamint a Báta és [[Kis-Duna]] kanyargó ágai szelték keresztül-kasul, amelyek a maguk hordta iszap és sártengerben alig találtak utat a Dunába. Ezeknek a folyóknak az áradása minden évben bekövetkezett – néha többször is –, és ilyenkor beláthatatlan területek kerültek víz alá.<ref name="kovacs54" />


===Őskor===
=== Őskor ===
A terület legkorábbi emberi leletei a fiatalabb [[neolitikum]]ból (csiszoltkő-korszakból) valók: az ősember a hegyek lábánál és a régi Sárvíz partján telepedett meg, elsősorban [[halászat]]tal és vadászattal foglalkozott. A telepektől kissé távolabb vadfogó vermeket tártak fel, a [[lengyeli kultúra|lengyeli]] és [[péceli kultúra]] ([[Baden]]) leletei kerültek elő, feltűntek az első festett cserépedények is.
A terület legkorábbi emberi leletei a fiatalabb [[neolitikum]]ból (csiszoltkő-korszakból) valók: az ősember a hegyek lábánál és a régi Sárvíz partján telepedett meg, elsősorban [[halászat]]tal és vadászattal foglalkozott. A telepektől kissé távolabb vadfogó vermeket tártak fel, a [[lengyeli kultúra|lengyeli]] és [[péceli kultúra]] ([[Baden]]) leletei kerültek elő, feltűntek az első festett cserépedények is.


===Ókor===
=== Ókor ===
A [[bronzkor]] embere már mélyen behatolt a mocsárvilágba. A Sárköznek szinte minden kiemelkedő pontja lakottá vált, s ezeken lakóhelyek nyomai, urnatemetők és hamvasztásos sírok kerültek elő.<ref name="katonaimre">{{cite book|last=Katona|first=Imre|title=Sárköz|location=Budapest|year=1962}}</ref>
A [[bronzkor]] embere már mélyen behatolt a mocsárvilágba. A Sárköznek szinte minden kiemelkedő pontja lakottá vált, s ezeken lakóhelyek nyomai, urnatemetők és hamvasztásos sírok kerültek elő.<ref name="katonaimre">{{cite book|last=Katona|first=Imre|title=Sárköz|location=Budapest|year=1962}}</ref>


E tájon a [[kelták|kelta]] volt az első, név szerint is ismert nép. A Sárköz peremén nagyobb települések létesültek. Amikor a rómaiak a Krisztus utáni első században birtokukba vették a Dunántúlt, különös fontosságot nyert e terület, mivel a dombsor alján építették meg azt a főutat, amely [[Aquincum]]ot ([[Óbuda (városrész)|Óbuda]]) [[Mursa|Mursával]] ([[Eszék]]) kötötte össze és [[Róma|Rómába]] vezetett. Kiépültek az utak, az erődrendszer, tovább fejlődött a gazdasági élet is.<ref name="katonaimre"/>
E tájon a [[kelták|kelta]] volt az első, név szerint is ismert nép. A Sárköz peremén nagyobb települések létesültek. Amikor a rómaiak a Krisztus utáni első században birtokukba vették a Dunántúlt, különös fontosságot nyert e terület, mivel a dombsor alján építették meg azt a főutat, amely [[Aquincum]]ot ([[Óbuda (városrész)|Óbuda]]) [[Mursa|Mursával]] ([[Eszék]]) kötötte össze és [[Róma|Rómába]] vezetett. Kiépültek az utak, az erődrendszer, tovább fejlődött a gazdasági élet is.<ref name="katonaimre"/>


===Kora középkor és honfoglalás===
=== Kora középkor és honfoglalás ===
Az [[5. század]]tól rövid időközökben különféle nomád népek követték egymást: a Sárközben legeltettek és halásztak, és az ide nyíló völgyekben temették el halottaikat. Kerültek elő [[hun]] és [[avarok|avar]] leletek is. A honfoglaló magyarok feltehetően egy aránylag sűrűn lakott, szláv–avar lakosságú területet hódítottak meg, maga a sárközi mocsárvilág azonban lakatlan volt.
Az [[5. század]]tól rövid időközökben különféle nomád népek követték egymást: a Sárközben legeltettek és halásztak, és az ide nyíló völgyekben temették el halottaikat. Kerültek elő [[hun]] és [[avarok|avar]] leletek is. A honfoglaló magyarok feltehetően egy aránylag sűrűn lakott, szláv–avar lakosságú területet hódítottak meg, maga a sárközi mocsárvilág azonban lakatlan volt.


149. sor: 149. sor:
A honfoglalást követően besenyők telepedtek meg itt. A helynevek és okleveles adatok alapján Győrffy György ezt írja: „A korai besenyőségnek tekintélyes kiterjedésű településterülete húzódik itt le, a Duna menti mocsarakban. Központja kb. a mai Sárköz…”<ref>Győrffy György: Besenyők és magyarok. Bp. 1940. 416-418., 491-492.</ref> Az itteni [[besenyők|besenyő]]ség már a [[12. század]] folyamán teljesen elmagyarosodhatott.
A honfoglalást követően besenyők telepedtek meg itt. A helynevek és okleveles adatok alapján Győrffy György ezt írja: „A korai besenyőségnek tekintélyes kiterjedésű településterülete húzódik itt le, a Duna menti mocsarakban. Központja kb. a mai Sárköz…”<ref>Győrffy György: Besenyők és magyarok. Bp. 1940. 416-418., 491-492.</ref> Az itteni [[besenyők|besenyő]]ség már a [[12. század]] folyamán teljesen elmagyarosodhatott.


===Árpád-kor===
=== Árpád-kor ===
A pogánylázadások leverése és nemzetségi társadalom felbomlása után a Sárközt egyházi adománybirtokként a [[pécsvárad]]i, [[szekszárd]]i és [[Báta|bátai apátság]], valamint a váci káptalan kapta. Az apátságok birtokai széles sávban úgy helyezkedtek el egymás felett a Duna mentén, hogy a birtoktestek kiterjeszkedtek az árterületre és a dombvidékre is, azokat összekötötték, egybefoglalták. Ez az elv a középkor folyamán abban is kifejezést nyert, hogy birtokcsere, zálogosítás stb. alkalmával az ártér és dombvidék falvait összetartozó részként kezelték. A középkorban a szorosan vett Sárközhöz, azaz a Sár és Duna közti területhez szorosan kapcsolódott a Sárvíz és a szőlőhegyek közti, a belső területekkel szervesen összefüggő, teraszos terület.
A pogánylázadások leverése és nemzetségi társadalom felbomlása után a Sárközt egyházi adománybirtokként a [[pécsvárad]]i, [[szekszárd]]i és [[Báta|bátai apátság]], valamint a váci káptalan kapta. Az apátságok birtokai széles sávban úgy helyezkedtek el egymás felett a Duna mentén, hogy a birtoktestek kiterjeszkedtek az árterületre és a dombvidékre is, azokat összekötötték, egybefoglalták. Ez az elv a középkor folyamán abban is kifejezést nyert, hogy birtokcsere, zálogosítás stb. alkalmával az ártér és dombvidék falvait összetartozó részként kezelték. A középkorban a szorosan vett Sárközhöz, azaz a Sár és Duna közti területhez szorosan kapcsolódott a Sárvíz és a szőlőhegyek közti, a belső területekkel szervesen összefüggő, teraszos terület.


A középkorban az elmocsarasodás mesterséges okai felerősödtek: főleg a földművelés térhódításával nőtt meg a malomgátak száma. A folyó egész szélességén keresztülfektetett rőzsegátak akadályozták a víz szabad folyását, és a gátak mögött felduzzasztották a folyót. A megrekedt vízből lerakódó hordalék elzátonyosította és elsekélyesítette a medret. A víz gyakran áttörte partjait, és elárasztotta kétoldalt a környéket. Melegebb időben leapadt ugyan a vízszint, de a mélyebb területeken rengeteg tócsa, láp, zsombék, nádas és mocsár maradt vissza.<ref name="kovacs54" />
A középkorban az elmocsarasodás mesterséges okai felerősödtek: főleg a földművelés térhódításával nőtt meg a malomgátak száma. A folyó egész szélességén keresztülfektetett rőzsegátak akadályozták a víz szabad folyását, és a gátak mögött felduzzasztották a folyót. A megrekedt vízből lerakódó hordalék elzátonyosította és elsekélyesítette a medret. A víz gyakran áttörte partjait, és elárasztotta kétoldalt a környéket. Melegebb időben leapadt ugyan a vízszint, de a mélyebb területeken rengeteg tócsa, láp, zsombék, nádas és mocsár maradt vissza.<ref name="kovacs54" />


==Forrás==
== Forrás ==
*[[Györffy György]]: Besenyők és magyarok. Bp. 1940.
*[[Györffy György]]: Besenyők és magyarok. Bp. 1940.
*[[Katona Imre (néprajztudós)|Katona Imre]]: Sárköz. Bp., 1962.
*[[Katona Imre (néprajztudós)|Katona Imre]]: Sárköz. Bp., 1962.
162. sor: 162. sor:
*[[Szakály Ferenc]]: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526–1566), Tanulmányok Tolna megye történetéből II. (Szerk.: Puskás Attila). Szekszárd, 1969 5-85.
*[[Szakály Ferenc]]: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526–1566), Tanulmányok Tolna megye történetéből II. (Szerk.: Puskás Attila). Szekszárd, 1969 5-85.


==Külső hivatkozások==
== Külső hivatkozások ==
*[http://www.csatolna.hu/hu/tolnamegye/muemlek/decssk.shtml A Sárköz népi építészete, fotók]
*[http://www.csatolna.hu/hu/tolnamegye/muemlek/decssk.shtml A Sárköz népi építészete, fotók]
*[https://web.archive.org/web/20090614130544/http://gutenberg.igyfk.pte.hu/edok/szekszard/sarkozmultja.htm Dr. Horváth Béla: ''Sárköz múltja'']. In: Endrédi Lajos (szerk.): ''Szekszárd vidékének természeti és kulturális környezeti értékei''. [[Pécsi Tudományegyetem#Illyés Gyula Kar|PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar]], Szekszárd, 2001
*[https://web.archive.org/web/20090614130544/http://gutenberg.igyfk.pte.hu/edok/szekszard/sarkozmultja.htm Dr. Horváth Béla: ''Sárköz múltja'']. In: Endrédi Lajos (szerk.): ''Szekszárd vidékének természeti és kulturális környezeti értékei''. [[Pécsi Tudományegyetem#Illyés Gyula Kar|PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar]], Szekszárd, 2001
168. sor: 168. sor:
*[https://web.archive.org/web/20060721183001/http://neprajz.jpm.hu/?menuID=3&cikkID=343 Sárköziek Baranyában], [[Janus Pannonius Múzeum]], 2006
*[https://web.archive.org/web/20060721183001/http://neprajz.jpm.hu/?menuID=3&cikkID=343 Sárköziek Baranyában], [[Janus Pannonius Múzeum]], 2006


==Lábjegyzet==
== Lábjegyzet ==
{{források}}
{{források}}


A lap 2018. július 30., 19:12-kori változata

Sárköz
Elhelyezkedés Magyarország, Alföld, Tolna megye
Besoroláskistáj
Fontosabb településekŐcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék, Báta
FolyóvizekDuna
Térkép
Pozíció Magyarország térképén
Pozíció Magyarország térképén
Elhelyezkedése
Sárköz (Tolnai-Sárköz) (Magyarország)
Sárköz (Tolnai-Sárköz)
Sárköz (Tolnai-Sárköz)
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 24′, k. h. 18° 49′Koordináták: é. sz. 46° 24′, k. h. 18° 49′
Lásd még: Sárköz (egyértelműsítő lap)

A Sárköz tájegység Magyarországon. Kistáj besorolású, határai: északon a Mezőföld, keleten a Duna, délen a Sárvíz, nyugaton a lösszel borított Dunántúli dombvidék Szekszárd-bátai része. A szűkebb értelemben használt Sárköz néprajzi kistáj fogalmáról lásd a Sárköz (néprajzi táj) szócikket!

Földrajza

A Tolna megyei Sárköz, mint földrajzi táj

Domborzat

A Sárköz a Duna-vonal, Budapest-Drávatoroki morfológiai törésvonaltól keletre, feltöltött pleisztocénkori síkság. A feltöltődésben főszerepet játszottak a folyóvizek (Duna, Sárvíz, Lajvér stb.) üledéke és az ezekből keletkező holtágak, mocsári állóvizek.

A Sárköz akkumulációs peremsüllyedék, amelyet nyugatról a tektonikus törésvonaltól és a többé-kevésbé állandónak mondható és még ma is tartó süllyedéstől eltekintve éles morfológiai határ kísér. Ez a tolnai dombvidék. Alapjában a Mezőföld folytatása, de maga a tájegység a pleisztocénkori süllyedéssel vált le a Mezőföldről és ezzel a harmadkori kéregmozgások folytán tektonikus árokban folyó Sárvizet és Siót. Ez a folyamat nem egyenletesen játszódott le.

A Sárköz geomorfológiailag hét részre osztható:

  • Az ártéri terület
  • A töltésen kívüli ártér
  • A teraszok és a terasz szigetek közti rész
  • Terasz-szigetek
  • Teraszok
  • A táj északi része
  • A tolnai dombvidék[1]

Földtani felépítés

A Sárközt fiatal, negyedkori üledékes kőzetek építik fel, amelyek vastagon (20-50 méter) rakódtak le, északról dél felé. A sok folyómeder felépítése eltér az állóvizekétől. A Duna árterén az iszap, a homok, valamint a homokos iszap váltogatják egymást és a lecsapolásnak köszönhetően keletkező kiváló minőségű zsíros talaj a Sárköz gazdaságának főforrása.

A Kárpát-medence területén húzódó Variszkuszi hegységrendszer a táj vonalainak kiépítésének adta meg az első lépést. A süllyedésben részt vett gránit-rög a miocénba kiemelkedett és szárazulattá vált. A rátolódott triász és pannon-rétegek az Alföld süllyedésében nem vettek részt, így fennmaradtak.

Ásványkincsek

A területen található ásványkincsek egy csoportból kerülnek ki: a szénhidrogének közül. A vidéken elsősorban az építkezésnél közvetlenül használható nyersanyagok:

  • homok
  • kavics
  • sóder

Megmunkálással hasznosítható még a:

  • lösz
  • márga (téglagyártás, cserép, cement)
  • és különféle homokfajták

Öntödei célra a:

  • Kovasav kötőanyagú homokkő-kvarcit (szilícium-karbid és ferro-szilícium gyártására)

Hasznosítható még a mezei mészkő és a kaolin (hidrotermális hatásokra elbontott riolittufa).

Vízrajz

A Sárköz keleti peremén a Duna 67 km hosszan folyik, melybe több csatorna és vízfolyás torkollik.

A Duna árvizei kora tavasszal (jeges árvíz) és kora nyáron („zöldár”) hozzák létre a legmagasabb vízállást a hullámtérben, a legalacsonyabb vízállás nyár végén–ősszel van. A védgátakon kívüli területekről a belvizeket mintegy 400 km-es csatornahálózat vezeti le, a víz átemelését a Dunába két nagy teljesítményű szivattyútelep végzi. A Duna árvizei visszaduzzasztó hatásának ellensúlyozására a Sió torkolatában árvízkapu létesült.

A Dunán való átkelést a bajai közúti és vasúti híd, valamint kompjáratok biztosítják. Az M9-es autópálya építésével egyidejűleg új híd létesült, a Szent László híd, a Sió-torkolat közelében.

A területen sok (36) kisebb-nagyobb állóvíz található, ezek többsége (26) holtmeder (morotva), de a tavak is valaha folyómedrek voltak. A legnagyobb morotvák: a Faddi Holt-Duna (182 ha területű), a tolnai kettős holtág (Tolnai Holt-Duna) (az északi területe 112,5 ha, a déli holtágé 168,7 ha) és a bogyiszlói holtág (Bogyiszlói Holt-Duna).

A Duna vízminősége általában kielégítő, a Sió viszont nagyon szennyezett, ami esetenként rontja a Duna vízminőségét is. Szekszárd kommunális szennyvizei a Szekszárd–Bátai-főcsatorna vízminőségét teszik gyakran kritikussá.

Sárvíz

A Sárköz fő folyója, a Sárvíz a Bakony alján eredt. A középkori adatok szerint széles, mocsaras partok között mozgó víz volt, ami a Székesfehérvár körüli Sárrét a vizét vezette le dél felé. Fele útján, Simontornya tájékán vette fel a Kapos és a Sió vizét, és Szekszárdnál érte el a Szekszárdi-dombságot. Ennek alján elkígyózva, Bátánál ömlött a Dunába és így adott nevet a Sárköznek. Már a rómaiak idején összekötötték a Balatonnal; a római utak hídjai és a töltések is lassították a folyó útját, majd a középkorban az ember többféleképpen is jelentősen beavatkozott a vízrendszerbe: mocsárvárakat, vízimalmokat, halastavakat épített. A malmokhoz nem építettek külön malomárkot, hanem a főmedret sáncolták el, gátak közé szorítva a vizet. A halastavak a böjtök miatt váltak jelentőssé. A beavatkozások eredményeként a Sárvíz és mellékágai elzátonyosodtak, elsekélyesedtek. Joggal mondják a középkori oklevelek a Sár mellékét mocsárnak.

Éghajlat

A Sárköz, mint peremtáj nemcsak felépítésben, szerkezetében, morfológiájában határ, hanem éghajlatilag is. A napfénytartam: 2000-2050 óra/év között alakul. Ez a terület pedig az ország egyik legnapsütöttebb része. A kistáj éghajlata mérsékelten meleg–mérsékelten száraz. Az éghajlati–időjárási elemek (a hőmérséklet, a napfénytartam és a csapadék) átlagértékei a déli területeken általában magasabbak, mint a északin. Az évi középhőmérséklet északi részén 10,5 °C, a délin 10,6–10,7 °C. A csapadék évi mennyisége 600–650 mm.

A növénytermesztés számára nagyon kedvező, hogy az április 1-je és a szeptember 30-a közötti időszak középhőmérséklete 17,2–17,3 °C, a tavaszi fagyok általában április elején megszűnnek, az őszi fagyok pedig többnyire csak október végén jelentkeznek.

Telente sokévi átlagban 33–35 napig borítja hó a talajt, a hótakaró legnagyobb vastagsága 23–25 cm. Uralkodóan északnyugati szél fúj, utána leggyakoribb a déli szél.

Talaj

A talajtakaró 98%-át réti talajok teszik ki. Ezek gyengébb minőségű agyagos-vályogos réti öntéstalajok, amelynek mintegy harmadrészén erdőgazdálkodást folytatnak, kb. a felén pedig szántóföldi termelést. A magasabb térszíneken termékenyebb réti csernozjomok is előfordulnak, ezeken szántókat és a településeket találjuk, a táj legészakibb végén, a parti dűnéken, kis területen humuszos homoktalajokat is találunk, egy részükön szőlőtermelés folyik. A kistáj nyugati szegélyén, ahol a szomszédos dombsági területek kezdődnek, barna erdőtalaj is előfordul, amit jórészt a települések foglalnak el.

Természeti értékek

A Sárköz területe bővelkedik természeti értékekben. Ezek közül hazai és nemzetközi szempontból is legjelentősebb a Duna hullámterét elfoglaló Gemenci-erdő, a part állatvilága, különösen a madarak. Nagy értéket képvisel még a bogyiszlói orchideás erdő.

Védett állatok:

Védett növények:

Történelem

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A Sárköz tulajdonképpen az Alföld nyúlványa a Tolnai-dombságban. Aljzatát a két folyó töltött fel – főképp a Sárvíz, amely iszapos hordalékát nem tudta elvinni a Dunába, hanem itt rakta le. A Sárköz keleti szélén folyó Duna a szabályozása előtt szeszélyesen kanyargott, sűrűn váltogatva medrét és így széles sávban kísérte holtágakkal össze-vissza szabdalt ártér; a nyugati felét pedig a Sárvíz, valamint a Báta és Kis-Duna kanyargó ágai szelték keresztül-kasul, amelyek a maguk hordta iszap és sártengerben alig találtak utat a Dunába. Ezeknek a folyóknak az áradása minden évben bekövetkezett – néha többször is –, és ilyenkor beláthatatlan területek kerültek víz alá.[2]

Őskor

A terület legkorábbi emberi leletei a fiatalabb neolitikumból (csiszoltkő-korszakból) valók: az ősember a hegyek lábánál és a régi Sárvíz partján telepedett meg, elsősorban halászattal és vadászattal foglalkozott. A telepektől kissé távolabb vadfogó vermeket tártak fel, a lengyeli és péceli kultúra (Baden) leletei kerültek elő, feltűntek az első festett cserépedények is.

Ókor

A bronzkor embere már mélyen behatolt a mocsárvilágba. A Sárköznek szinte minden kiemelkedő pontja lakottá vált, s ezeken lakóhelyek nyomai, urnatemetők és hamvasztásos sírok kerültek elő.[3]

E tájon a kelta volt az első, név szerint is ismert nép. A Sárköz peremén nagyobb települések létesültek. Amikor a rómaiak a Krisztus utáni első században birtokukba vették a Dunántúlt, különös fontosságot nyert e terület, mivel a dombsor alján építették meg azt a főutat, amely Aquincumot (Óbuda) Mursával (Eszék) kötötte össze és Rómába vezetett. Kiépültek az utak, az erődrendszer, tovább fejlődött a gazdasági élet is.[3]

Kora középkor és honfoglalás

Az 5. századtól rövid időközökben különféle nomád népek követték egymást: a Sárközben legeltettek és halásztak, és az ide nyíló völgyekben temették el halottaikat. Kerültek elő hun és avar leletek is. A honfoglaló magyarok feltehetően egy aránylag sűrűn lakott, szláv–avar lakosságú területet hódítottak meg, maga a sárközi mocsárvilág azonban lakatlan volt.

A mocsarak természetes védelmében a Dunántúl egyik legnagyobb szláv népcsoportja húzódott meg: itt érte meg (talán az avarokkal elvegyülve) a honfoglalást.

A honfoglalás korában a Sárköz a fejedelmi Megyer törzs szállásterületének legdélibb csücske lehetett, a mocsárvilág természetes választóvonalként határolta el a délebbre települt Botond törzstől.[2]

A honfoglalást követően besenyők telepedtek meg itt. A helynevek és okleveles adatok alapján Győrffy György ezt írja: „A korai besenyőségnek tekintélyes kiterjedésű településterülete húzódik itt le, a Duna menti mocsarakban. Központja kb. a mai Sárköz…”[4] Az itteni besenyőség már a 12. század folyamán teljesen elmagyarosodhatott.

Árpád-kor

A pogánylázadások leverése és nemzetségi társadalom felbomlása után a Sárközt egyházi adománybirtokként a pécsváradi, szekszárdi és bátai apátság, valamint a váci káptalan kapta. Az apátságok birtokai széles sávban úgy helyezkedtek el egymás felett a Duna mentén, hogy a birtoktestek kiterjeszkedtek az árterületre és a dombvidékre is, azokat összekötötték, egybefoglalták. Ez az elv a középkor folyamán abban is kifejezést nyert, hogy birtokcsere, zálogosítás stb. alkalmával az ártér és dombvidék falvait összetartozó részként kezelték. A középkorban a szorosan vett Sárközhöz, azaz a Sár és Duna közti területhez szorosan kapcsolódott a Sárvíz és a szőlőhegyek közti, a belső területekkel szervesen összefüggő, teraszos terület.

A középkorban az elmocsarasodás mesterséges okai felerősödtek: főleg a földművelés térhódításával nőtt meg a malomgátak száma. A folyó egész szélességén keresztülfektetett rőzsegátak akadályozták a víz szabad folyását, és a gátak mögött felduzzasztották a folyót. A megrekedt vízből lerakódó hordalék elzátonyosította és elsekélyesítette a medret. A víz gyakran áttörte partjait, és elárasztotta kétoldalt a környéket. Melegebb időben leapadt ugyan a vízszint, de a mélyebb területeken rengeteg tócsa, láp, zsombék, nádas és mocsár maradt vissza.[2]

Forrás

  • Györffy György: Besenyők és magyarok. Bp. 1940.
  • Katona Imre: Sárköz. Bp., 1962.
  • K. Balog János: Évszázadokon át. Tolna megye történeti olvasókönyve I. Szekszárd, 1978.
  • Pataki József: A Sárköz gazdaság- és településföldrajza. Pécs, 1936.
  • Pataki József: A Sárköz természeti földrajza. Szekszárd. 1954.
  • Szakály Ferenc: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526–1566), Tanulmányok Tolna megye történetéből II. (Szerk.: Puskás Attila). Szekszárd, 1969 5-85.

Külső hivatkozások

Lábjegyzet

  1. ↑ Dr. Pataki, József. A Sárköz természeti földrajza (1954) 
  2. ↑ a b c Balázs Kovács, Sándor. Fejezetek Sárpilis történetéből (2006) 
  3. ↑ a b Katona, Imre. Sárköz (1962) 
  4. ↑ Győrffy György: Besenyők és magyarok. Bp. 1940. 416-418., 491-492.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sárköz&oldid=20228817”