Orbán Viktor

Orbán Viktor
Orbán Viktor 2018-ban
Született	Orbán Viktor Mihály 1963. május 31. (60 éves) Székesfehérvár
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Lévai Anikó (1986–)
Gyermekei	öt gyermek: Orbán Ráhel Orbán Gáspár Orbán Sára Orbán Róza Orbán Flóra
Szülei	Sípos Erzsébet Orbán Győző
Foglalkozása	jogász politikus
Iskolái	Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola (–1981) Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1987, jogtudomány) Pembroke College (1989–1990, filozófia)
Kitüntetései	lásd díjak, elismerések
A harmadik magyar köztársaság 8. miniszterelnöke
Hivatalban Hivatalba lépés: 2010. május 29.
Helyettes	Semjén Zsolt
Köztársasági elnök	Sólyom László (2010) Schmitt Pál (2010–2012) Kövér László (2012, mint az Országgyűlés elnöke) Áder János (2012–)
Előd	Bajnai Gordon
A harmadik magyar köztársaság 4. miniszterelnöke
Hivatali idő 1998. július 6. – 2002. május 27.
Köztársasági elnök	Göncz Árpád (1998–2000) Mádl Ferenc (2000–2002)
Előd	Horn Gyula
Utód	Medgyessy Péter
Politikai pályafutása
Párt	Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (1988–)
Választókerület	Fejér megyei lista
Orbán Viktor aláírása
Orbán Viktor aláírása
weboldal Facebook IMDb PORT.hu Parlament.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán Viktor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Orbán Viktor Mihály (Székesfehérvár, 1963. május 31. –) magyar jogász és politikus. 1988-ban a Fidesz egyik alapító tagja, Nagy Imre és társai újratemetésén elmondott beszédét követően vált ismert politikai személyiséggé Magyarországon. 1993-ig a Fidesz választmányának tagja. 1993–2000 között, illetve 2003 óta a párt elnöke. 1990-től országgyűlési képviselő, 1990–1994 között a Fidesz frakcióvezetője. 1992–2000 között a Liberális Internacionálé, 2002-től 2012-ig az Európai Néppárt egyik alelnöke. 1998–2002 között és 2010-től Magyarország miniszterelnöke.

Származása

Orbán Viktor teljes neve Orbán Viktor Mihály; a második utónevét nagyapja után kapta. Apai nagyapja, Orbán Mihály állatorvossegéd és állattenyésztési brigádvezető a második világháború után került Alcsútdobozra, ahol gazdálkodással foglalkozott. Édesapja Orbán Győző (született 1940-ben) mezőgazdasági üzemmérnök, vállalkozó, édesanyja Sípos Erzsébet gyógypedagógus és logopédus. Két testvére van, Orbán Győző (1965) mérnök-közgazdász, vállalkozó, birkózó, Orbán Áron (1977) vállalkozó, illetve a család nevelte a félárván maradt unokatestvérüket, az újságíró Vitézy Zsófiát (1967) is.

Gyermekkora, tanulmányai

Székesfehérvárott született, gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte, általános iskolai tanulmányait Alcsútdobozon, Vértesacsán és Felcsúton végezte. 1977-ben Székesfehérvárra költöztek, itt végezte középiskolai tanulmányait a Teleki Blanka Gimnázium angol nyelvi tagozatos osztályában. Érettségi vizsgáit 1981-ben tette le.

Sorkatonaként 1981–1982-ben Zalaegerszegen szolgált, majd jogot tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 1987-ben diplomázott. 1983-tól diplomájának megszerzéséig volt tagja a Szakkollégiumnak (1985-től Bibó István Szakkollégium). 1984-ben több társával együtt megalapította a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratát, a Századvéget. Ezután 1987 és 1989 között Szolnokon lakott, de Budapesten dolgozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében, ahol 1987 novemberétől 1988 márciusáig szociológus gyakornokként továbbképzések szervezésében vett részt. 1988 áprilisától a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt. 1989 szeptemberétől 1990 januárjáig a Soros Alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ban az angol liberális filozófia történetét hallgatta, de tanulmányait az 1990-es magyarországi országgyűlési választás miatt félbeszakította.

A politikában

A rendszerváltásig

Politikai pályafutását Székesfehérvárott, gimnáziumi alapszervezeti KISZ-titkárként kezdte. Közéleti hozzáállása saját elmondása alapján a honvédségnél eltöltött idő alatt változott meg gyökeresen, ahonnan teljesen más emberként távozott. Korábban a szocialista rendszer naiv és elkötelezett híve volt. Alapító tagja és 1989-ig szóvivője volt az 1988. március 30-án megalakult Fidesznek. 1988 októberétől 1989 októberéig a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában képviselte pártját. 1989. június 16-án Nagy Imre újratemetése alkalmából, a budapesti Hősök terén tartott beszédében szabad választásokat és a szovjet hadsereg kivonulását követelte, s ezzel országosan ismertté vált. 1989 nyarán, a politikai egyeztető tárgyalásokon a Fidesz képviselőjeként – az I/1. Az alkotmánymódosítás kérdései nevű politikai albizottságban – tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának. A plenáris üléseken is képviselte pártját.

1990-től 1998-ig

A szlovák kormányfő Mikuláš Dzurinda (balra), Orbán Viktor (középen) és a bővítésért felelős EU-biztos, Günter Verheugen (jobbra), az esztergomi Mária Valéria híd átadásán, 2001. november 1-jén

1989–1990-ben a Soros Alapítvány ösztöndíjával Oxfordban tanult. 1990-től lett országgyűlési képviselő. 1992-ben a Liberális Internacionálé alelnökévé, majd 1993-ban a szervezet végrehajtó bizottságának tagjává választották. 1993 májusáig a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője volt.

Orbán 1992-ig liberális elveket vallott, a pártja is ebben az időben szorosan együttműködött az SZDSZ-szel. Azonban ettől az évtől számolva a konzervativizmus felé fordult, és ezzel párhuzamosan pártja strukturális átalakítását, centralizálását szorgalmazta, ezzel a Fidesz eredeti liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és támogatói neheztelését váltva ki. Ez és az egyéb ellentétek végül Fodor Gábor és társai (többek között Ungár Klára, Hegedűs István, Szelényi Zsuzsanna és Molnár Péter parlamenti képviselők és választmányi tagok) távozásához vezettek. Az új elnöki pozícióba 1993-ban őt választotta a Fidesz kongresszusa, amely 1995-ben a párt nevét Fidesz – Magyar Polgári Pártra változtatta. A párt foglalta el az 1994-es választási veresége után egyre inkább széteső MDF helyét a magyarországi politikai jobboldalon.

Az 1994. évi országgyűlési választás után az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek állandó bizottságának elnöke volt, majd az 1996 áprilisában megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának elnöke lett. Az 1998-as választás után koalíciót kötött a Magyar Demokrata Fórummal és a Torgyán József által vezetett – FKgP-vel, mivel az MDF-fel együtt nem tudott volna többségi kormányt alakítani.

Első kormánya (1998–2002)

Orbán Viktor és Deutsch Tamás a Fidesz 2000-es kongresszusán

A Fidesz által vezetett koalíció 1998-as választási győzelmét követően miniszterelnök lett. 1999-ben aláírta Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO-hoz. 2000-ben lemondott Fidesz-elnöki pozíciójáról. 2000 őszén lemondott a Liberális Internacionálé alelnöki tisztségéről és egyéb vállalt posztjairól, mikortól is pártja hivatalosan is átlépett a konzervatív szemléletű Európai Néppártba. A vezetése alatt álló kormányhoz kötődik számos nagy horderejű intézkedés, mint a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a hazai vállalkozásokat segítő Széchenyi Terv megalkotása, jó néhány szimbolikus beruházás, mint a Magyarországot és Szlovákiát összekötő Mária Valéria híd második világháborús romjaiból való újjáépítése, vagy a Nemzeti Színház felépítése. A sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően az államadósság jelentősen csökkent: 1998 és 2002 között 61%-ról 55%-ra. Azon uralkodó nézettel szemben, amely szerint az ország akkoriban készen állt arra, hogy négy éven belül az euró-övezet része legyen, az államadósság 2001 után újra emelkedett, és a költségvetési hiány meg sem közelítette a Európai Unió Konvergenciakritériumai által előírt 3%-os deficit-korlátot (az utolsó évben, 2002-ben 8,9% volt, bár ebben a Medgyessy-kormány választás utáni költekezései is benne vannak).

Az Orbán-kormány erőteljesen javított a költségvetés és az egész gazdaság helyzetén, csökkentette a költségvetés GDP-arányos hiányát – de a választás előtt ez a trend megfordult: 2001-ben 4%, míg 2002-ben már 8,9% volt a deficit – és az inflációt, továbbá mind a megelőző, mind az őt követő időszaknál nagyobb GDP-növekedést és alacsonyabb munkanélküliséget produkált. Tette ezt egyebek között annak árán, hogy kisebb reálbér-növekedést valósított meg, mint az őt követő MSZP–SZDSZ-kormány. Mindennek köszönhetően az ország adósságának minősítése az Orbán-kormány időszakában lényegesen jobb volt, mint akár az előző, akár a rá következő kormányok idején. 2002-ben pártja a parlamenti választáson ellenzékbe szorult az MSZP–SZDSZ koalícióval szemben.

Ellenzéki vezetőként (2002–2010)

Az Európai Néppárt csúcstalálkozóján, 2010. szeptember

A választási vereséget követően hívta életre a polgári körök mozgalmát, ugyanakkor több mint három éven át nem szólalt fel az országgyűlésben.

2002 októbere óta az Európai Néppárt tíz alelnökének egyike. 2003-ban a Fidesz más konzervatív-jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, új neve Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, amelynek alapszabálya tovább központosította a párt működését, a korábbinál sokkal nagyobb befolyást adva a mindenkori elnök kezébe. A pártkongresszuson Orbán Viktort ismét a párt elnökévé választották.

2006. március 19-én a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség miniszterelnök-jelöltjévé választotta, erről azonban pártja első fordulós választási vereségét követően, április 12-én lemondott, Bod Péter Ákos javára. Május 4-én a pártjával közös listán parlamentbe jutott, ám önálló frakciót alakító KDNP-vel létrehozott frakciószövetség elnökévé választották. (A Fidesz frakciója 141, a KDNP-é 23, a frakciószövetség együttesen 164 tagot számlált.)

Orbán 2006. szeptember 17-én a nyilvánosságra került őszödi beszédre a zavargások és tüntetések megkezdődése után úgy reagált, hogy Gyurcsánynak és kormányának le kell mondania, és ideiglenes, „szakértői kormánynak” kell az ország irányítását átvennie. 2006. október 23-án a Fidesz nagygyűlésén bejelentette a KDNP-vel közös népszavazási kezdeményezést, melyben eredetileg hét kérdés szerepelt. 2007. május 20-án ismét a Fidesz elnökévé választották, így folytatta pártelnöki megbízatását.

A 2008. március 9-i ügydöntő népszavazás után többször fogalmazta meg az előrehozott választás szükségességét, mert szerinte az ország és a gazdaság olyan rossz állapotban van, hogy minél hamarabb el kell kezdeni a szükséges intézkedések meghozatalát.

A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett, ennek köszönhetően miniszterelnök-jelöltként lehetősége nyílt másodszor is kormányt alakítani. Pártja Fejér megyei területi listájáról egyúttal parlamenti mandátumot is szerzett.

Második kormánya (2010–2014)

Fájl:Orbán Viktor évértékelő beszéde 2011.JPG

Orbán Viktor évértékelő beszéde a Millenárison

José Manuel Barroso és Orbán Viktor 2011-ben

Mariano Rajoy és Angela Merkel társaságában, az Európai Néppárt kongresszusán 2012. október 12-én

Orbán Viktort 2010. május 29-én délelőtt az Országgyűlés 261 igen szavazattal, 107 nem ellenében a rendszerváltás utáni kilencedik kormány miniszterelnökének választotta. (Mindhárom ellenzéki frakció nemmel szavazott.) Ezt követően letette hivatali esküjét.

2010. június 10-én Orbán Viktor bejelentette a kormány 29 pontos gazdasági akciótervét a gazdaság talpra állítására. Az akcióterv banki különadó bevezetését is tartalmazta. Az elsősorban fideszes megrendelésekből működő, de ezúttal a Heti Válasz megbízásának eleget tevő Nézőpont Intézet 2011 májusában közzétett adatai alapján az emberek Orbán Viktort tartották az elmúlt 20 év legmegfelelőbb miniszterelnökének. Őt követte a rangsorban Antall József, Horn Gyula és Bajnai Gordon holtversenyben, a sort pedig Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc zárta. A kutatás kimutatta továbbá azt is, hogy egy esedékes választáson a Fidesz-KDNP ismételten kétharmados győzelemhez jutott volna.

A 2014-es országgyűlési választás megint a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelmét hozta, így a rendszerváltás óta Orbán Viktor lett az első, aki harmadszorra is megalakíthatta kormányát; egyúttal (részben a választási rendszer módosításának köszönhetően) ismételten kétharmados többséget szerzett. Választási győzelme után tartott első nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor, eddigi politikája folytatásáról, többek között további rezsicsökkentésről beszélt. Azt szeretné, hogy Magyarországon az energiaárak az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazott árszintre csökkenjenek, valamint a bankadót is megtartaná, mivel a pénzintézetek azt már beépítették a költségeikbe, és tavaly profitot is tudtak termelni.

Harmadik kormánya (2014–2018)

2014. május 10-én az Országgyűlés 130 igen és 57 nem szavazat mellett választotta ismét miniszterelnökké. Ezzel Wekerle Sándor és Nagy Imre mellett ő lett a harmadik magyar kormányfő, aki harmadszor is kormányt alakíthatott. Az új kabinet megalakulása után elfogadták a reklámtörvényt, melynek értelmében adót kell fizetniük a médiavállalkozásoknak, a reklámokból származó árbevétel után.

A 2014. július 25-én elmondott tusnádfürdői beszédében meghirdette a liberális demokráciát leváltó illiberális állammodellt: „Az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, mely nem kizárólag az egyéni érdekekre épít, hanem a közjót tartja a legfontosabbnak és vele együtt tiszteletben tartja a szabadságot, az emberi jogokat, a kulturális értékeket”. Kijelentette, hogy „a munkaalapú társadalom az élősködő társadalmi elit uralmának ellentéte, nem pedig a liberális szabadságjogok felszámolása”.

A 2014. augusztus 15-én adott rádióinterjújában az Oroszország elleni szankciókról azt mondta, hogy „Az a szankciós politika, amit a Nyugat, azaz mi magunk is folytatunk, és aminek a szükségszerű következménye az, amit az oroszok csinálnak, az többet árt nekünk, mint az oroszoknak. Ezt úgy mondják a politikában, hogy lábon lőttük magunkat”. Ugyanott kijelentette, célja „a munka alapú gazdaság kiterjesztése az egész társadalomra, hogy 5 millió adófizető emberrel jellemezhető gazdaságszerkezet legyen Magyarországon”.

2014. szeptember 15-én, az Országgyűlés őszi ülésszakának megnyitásakor mondott beszédében megígérte a bankok teljes elszámoltatását (kb. 1000 milliárd Ft), és a rezsicsökkentés további folytatását: "Egész politikánk sűrítménye a rezsicsökkentés. A magyarok fizessék a legalacsonyabb rezsit Európában".

Orbán Viktor az EPP csúcstalálkozón Brüsszelben 2016. február 18-án

Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke és felesége Orbán Viktorral 2015-ben

2015 nyarán az európai bevándorlás kérdése bekerült a magyar és a külföldi közéleti viták középpontjába, amelynek kezelésére számos megoldási javaslat merült fel. Orbán Viktor 2015. szeptember 4-én tett kijelentése – „Ha nem védjük meg a határainkat, akkor újra és újra tízmilliók fognak jönni Európába” – után, a menekültkérdésben az európai politika egyik főszereplőjévé vált.

2015. szeptember 4-én tárgyalóasztalhoz ültek a visegrádi tagállamok, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország miniszterelnökei, és közös nyilatkozatban deklarálták, hogy a migrációs válság összeurópai probléma, amit európai szinten, közös erőkkel kell megoldani. Ennek ellenére előfordult olyan eset, hogy magyar vétó miatt nem jöhetett létre közös megegyezés a migrációs probléma enyhítésére.

A Prágában rendezett rendkívüli csúcstalálkozón Orbán Viktor köszönetet mondott Csehország, Szlovákia és Lengyelország miniszterelnökeinek a kinyilvánított szolidaritásért. Október 16-án az Európa Tanács ülésén elfogadott megoldástervezetet, ami a menekültek Törökországban maradását próbálná elősegíteni, félmegoldásnak nevezte.

Orbán Viktor harmadik kormányának és a brüsszeli magyar Állandó Képviseletnek a tevékenysége alapján 2016-ban a Politico hírportál európai kiadása egy komplex kritériumrendszer szerint az EU politikájára legerősebb hatással bíró országok közé tartozónak ítélte Magyarországot is. A portál elemzői Orbán Viktort a hetedik legbefolyásosabb európai politikai vezetők közé sorolták. A vezető csoportban első helyen a német, majd sorrendben a brit, olasz, francia, török, holland, magyar, svéd és dán miniszterelnököt, illetve államfőt jelölték a sorban. A portál szerint Orbán Viktor az egyik legnagyobb hatású uniós vezető. Az amerikai érdekeltségű portál, a Politico európai kiadású politikai szaklapja azonban megjegyezte, hogy Magyarország kormányának politikai súlyánál lényegesen nagyobb az ország miniszterelnökének a befolyása és hatása az unió politikájára.

A 2018-as országgyűlési választás újból a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelmét hozta. A koalíció a Parlamentben ismételten kétharmados többséget szerzett.

Negyedik kormánya (2018–)

2018. május 10-én az Országgyűlés 134 igen és 28 nem szavazat mellett választotta ismét miniszterelnökké. Ezzel ő lett az első magyar kormányfő, aki negyedszerre is kormányt alakíthatott.

Kapcsolata a sporttal

Több nyilatkozatában is kijelentette, hogy a kedvenc sportága a labdarúgás, amelyet nem csak néz, hanem játszik is. 11 évesen lett a Felcsúti Egyetértés MGTSZ SE labdarúgója. Gimnáziumi évei alatt a Székesfehérvári MÁV Előre játékosa volt. 1981-ben tagja volt az U18-as bajnokságban bronzérmet szerzett csapatnak. Sorkatonai szolgálata után, 1982 és 1986 között a Medosz-Erdért SE, 1986 és 1988 között a BEAC csapataiban szerepelt. 1999-ben lett az FC Felcsút igazolt játékosa, ahol ma is csapattag, de a 2005–2006-os szezon óta egyszer sem lépett pályára. Csatár poszton szerepel, mezszáma 2-es. Játéklehetőséget kapott NB II-es labdarúgó-mérkőzéseken is. Húszévesen a Szegény Dzsoni és Árnika című filmben egy rablót és focistát alakított (a szereplő nem szólalt meg).

2007 őszén Molnár Csaba vállalkozót váltva ő lett az amatőr labdarúgókat és több más szakágat magába foglaló Felcsút SE elnöke. Programjában elsődlegesnek nevezte az utánpótlás-nevelés fellendítését. Ezenkívül megígérte, hogy a fiatal tehetségek mellett törődni fognak az öregfiúkkal, a lánycsapattal és a női kézilabdacsapattal is. Az utánpótlásképzés megfelelő hátterének biztosítása érdekében nyitották meg a Puskás Ferenc Futballakadémiát, a központot működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványban Orbán is tevékeny szerepet vállal. 2004-ben az ő 150 ezer forintos adományából alapították, és egy hatezer négyzetméteres területet is felajánlott.

Konfliktusok a személye körül

• 1988. március 15-én a Batthyány-örökmécsesnél rendőrök bántalmazták Orbán Viktort és a segítségére siető Kis János filozófust.
• 2000-ben riporteri kérdésre válaszolva kijelentette, hogy bár nem készülnek rá, de természetesen „az EU-n kívül is van élet”; a nyilatkozatával kapcsolatban sokan támadták.
• 2002. február 11-én a Tufts Egyetem díszdoktori címének átvételére különrepülőgépet vett igénybe 32 millió forintért. A baloldalról számos kritikát kapott emiatt.
• A 2006-os parlamenti választás előtt nem nyilvános, de kiszivárgott tatai felvételen – általa vélt MSZP-példára utalva – a választási szabályok megszegésére és törvénysértésre biztatta támogatóit, illetve elismerte, hogy ő maga is erre készül, amikor a kampánycsendre vonatkozóan a következőket mondta: „Engem is piszkálni fognak, mert az ellenfelet elmarasztalta az Országos Választási Bizottság, hogy telefonon országosan még biztattak szavazási részvételre, de következménye nem lett. Úgyhogy én is biztatok szombaton és vasárnap a talpon maradt összes kerületben az én hangomon megy a szavazásra való felhívás, amiért majd engem elmarasztal az Országos Választási Bizottság, a jogászok meg megvédenek, oszt jónapot.” Az eset miatt politikai ellenfelei az Országos Választási Bizottsághoz fordultak.
• 2006. október 24-én az Európai Parlament néppárti frakciójának tanácskozásán felszólalásában kijelentette, hogy „az Európai Uniónak világossá kell tennie, hogy nem nyújt segédkezet semmilyen megfontolásból hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak.” Bár általánosságban fogalmazott, Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus szerint ezzel gyakorlatilag azt fogalmazta meg, hogy az Európai Unió ne nyújtson anyagi támogatást Magyarországnak. A témában az Eörsi által kezdeményezett bizottsági meghallgatáson Orbán később visszautasította, hogy szavainak ilyesféle értelme lenne.
• 2008 májusában részleteket szivárogtattak ki egy Kéri László által szervezett, a Filmművészeti Egyetemen megtartott, zártkörű magánbeszélgetésről, amin Orbán Viktor is részt vett. A beszélgetés feltételezett szövege szerint Orbán Viktor többek között azt állította, hogy „Sokaknak sok minden fog fájni.”, hogy a nagy állami beruházásokat – köztük a 4-es metró építését, autópálya-építéseket – felül fogja vizsgálni és le fogja állíttatni. Kéri László cáfolta, hogy a beszélgetés során szóba került volna a metróberuházás leállítása. A Magyar Gárdával kapcsolatban Orbán állítólag kijelentette, hogy úgy fog velük bánni, ahogy Horthy a nyilasokkal: kioszt nekik két pofont, és hazazavarja őket; míg Gyurcsány Ferencet „idiótának”, „bolondnak” jellemezte. Később a Blikknek adott interjúban úgy fogalmazott: „Ha ki is csúszott a számon ilyesmi, nem volt helyes ilyet mondanom. Senkiről sem helyes ilyen durván beszélni.” Állítólag azt is kijelentette, hogy tulajdonképpen nem is akart győzni 2006-ban, mert akkor már tudták, milyen rossz állapotban van a gazdaság. A Szonda Ipsos május 28-án nyilvánosságra hozott, a Népszabadság felkérésére készített felmérése szerint az emberek többsége nem helyesli a nyugdíjak befagyasztását, a 4-es metró építésének leállítását és az autópálya-építések szüneteltetését. Kéri László felháborodottságának adott hangot, hogy a nyolcvanas éveket idéző, törvénytelen titkosszolgálati módszerekkel figyelik meg az általa vezetett Kéri-kört. Az Orbán Viktor részvételével tartott összejövetelről nem akart beszélni, mert az ellenkezne a kör által elfogadott játékszabályokkal, illetve a baloldalról többen üzentek neki, hogy jobb lenne, ha nem részletezné, mi is hangzott el valójában. Orbán nem nyilatkozott a beszéd tartalmával kapcsolatban, de a Hír TV-ben kijelentette, hogy nem bánná, ha a Színművészeti Egyetemen elmondott beszéde megjelenne, mert úgyis mindig annak tudatában beszél, hogy valószínűleg lehallgatják a titkosszolgálatok. Kóka János Orbán „őszödi beszédének” nevezte az esetet, amelyből szerinte kiderült, hogy kormányra kerülése esetén mit tenne a Fidesz.
• 2010 júliusában Mesterházy Attila közvetlenül MSZP pártelnökké történt megválasztása után politikai tisztogatással vádolta meg Orbán Viktort: „Mi szóltunk, hogy ha Orbán kétharmados hatalomhoz jut, megpróbálja elfoglalni Magyarországot, büntetőhadjáratot indít minden másként gondolkodóval szemben, politikai tisztogatásba fog kezdeni, klientúrát fog építeni, saját oligarcháit, pártkatonáit fogja a fontos pozíciókba ültetni.”
• A 2014. július 25-én elmondott tusnádfürdői beszédében megkísérelte az államról való nyilvános beszéd liberális felfogását megváltoztatni a konzervatív értékekre alapozott politikai téziseivel. Szerinte egy újfajta magyar államszerveződés a liberális demokrácia korszaka után – a világon egyébként sok helyen létező – illiberális demokráciák gyakorlata szerint a kereszténység, a szabadság és az emberi jogok értékeit tiszteletben tartva, ismét versenyképessé teheti a magyar közösséget. Kijelentette, hogy a munkaalapú társadalom az élősködő társadalmi elit uralmának ellentéte, nem pedig a liberális szabadságjogok felszámolása. Beszédével kapcsolatban szinte azonnal ellenzéki és külföldi elemzők sajtótámadásainak kereszttüzébe került.
• 2015. február 6-án és március 8-án Simicska Lajos jobboldali nagyvállalkozó és médiatulajdonos közmédiának adott interjúiban válogatott sértésekkel illette Orbánt, valamint több korábbi beosztottját is, mivel médiabirodalmában át akarták venni a hatalmat. Ezen interjúk jelentették a média által csak „Orbán–Simicska-konfliktusként” aposztrofált eseménysorozat kezdetét. Röviddel ezután a Simicska médiatulajdonos érdekeltségébe tartozó Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió egyes vezetői lemondtak tisztségükről.
• A miniszterelnök a felcsúti alapítvány által kapott TAO-pénzekről kijelentette, kommunista beidegződés az, hogy ez közpénz lenne. A bíróság viszont úgy ítélt, hogy a TAO támogatások közpénznek számítanak.
• 2018-ban Orbán Viktor veje, Tiborcz Istvánnal kapcsolatban az OLAF javasolta a magyar ügyészségnek, hogy indítsanak vizsgálatot, mert kartell és közbeszerzési csalás gyanúja merült fel az általa vezetett, majd később egy ideig általa tulajdonolt Elios Zrt. 2010 utáni tevékenységében. A miniszterelnök a kirobbant botrányról nem kívánt nyilatkozni.

Díjak, elismerések

George W. Bush és Orbán Viktor a Fehér Házban 2001 májusában

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a Kremlben 2014 januárjában

Nemzetközi elismerések

• Az Európai Művészeti Akadémia tiszteletbeli szenátorának választotta (2000)
• Az American Enterprises Institute és az Új Atlanti Kezdeményezés Szabadság Díja (2001)
• A Maria Polak Alapítvány által létrehozott Polak Award (2001)
• A Hanns Seidel Alapítvány Josef Strauss-díja (2001)
• A Francia Nemzeti Érdemrend Nagykeresztje (2001)
• A washingtoni Tufts Egyetem díszdoktori címe (2002. február 11.)
• „Szociális Piacgazdaságért” díj (2002)
• Mérite Européen díj (2004)
• A Pápai Nagy Szent Gergely Rend Nagykeresztje (2004)
• WHO-díj a dohányzás visszaszorításáért (2013)
• Japán díszdoktori cím a szabadság és a demokrácia iránti elkötelezettségért
• Gazeta Polska lengyel lap: „2013-as év embere" Online hozzáférés
• A Politico brüsszeli politikai elemző magazin a 2015-ös év legmeghatározóbb európai szereplőjének választotta.
• A lengyel krynicai gazdasági fórum legnagyobb elismerése, „Az év embere díj” (2016)
• FINA Érdemrend (2017)

Magyar elismerések

• Szék díszpolgára (2002)
• A Szent István-díj első kitüntetettje (2002)
• Esztergom díszpolgára (2006)
• Csíkszereda – Pro Urbe kitüntetés (2008)

Irodalom

Interjúkötetei, beszédei

• Hollós János – Kondor Katalin: Szerda reggel – Rádiós beszélgetések Orbán Viktor miniszterelnökkel, 1998. szeptember – 2000. december, ISBN 963-933-732-3
• Hollós János – Kondor Katalin: Szerda reggel – Rádiós beszélgetések Orbán Viktor miniszterelnökkel, 2001–2002, ISBN 963-933-761-7
• A történelem főutcáján – Magyarország 1998–2002, Orbán Viktor miniszterelnök beszédei és beszédrészletei, Magyar Egyetemi Kiadó, ISBN 963-863-831-1
• 20 év – Beszédek, írások, interjúk, 1986–2006, Heti Válasz Kiadó, ISBN 963-946-122-9
• Egy az ország, Bp., Helikon Kiadó, 2007, ISBN 978-963-2270203
• Rengés-Hullámok , Bp., Helikon Kiadó, 2010, ISBN 978-963-2272290

Politikájának kritikája

• Kéri László: Orbán Viktor, Századvég Kiadó, Budapest, 1994. ISBN 963-838-456-5
• Debreczeni József: Orbán Viktor, Osiris Kiadó, Budapest, 2002. ISBN 963-389-443-3 (A kiadó honlapja)
• Kopátsy Sándor: Az Orbán-jelenség, 2002. – a MEK honlapján elérhető: link
• Dr. Kende Péter: A Viktor, KendeArt Kft., Budapest, 2002. ISBN 963-009-037-6 honlapjáról letölthető
• Szabó Kálmán: „Hiszünk a szeretet és az összefogás erejében”. Orbán Viktor politikai krédója, Kairosz Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 963-948-429-6 [3]
• Rácz András: Orbán Viktor 7 titka, Ratius Kiadó, Budapest, 2004. ISBN 963-217-186-1 [4]
• Rácz András: Orbán Viktor 9 legjobb politikai döntése, Ratius Kiadó, Budapest, 2005. ISBN 9638688319 [5]
• Fiúk a szőlőben A tokaji borcsaták per- és sajtóanyaga, Élet és Irodalom-könyvek, 2005. ISBN 963-865-264-0
• Dr. Kende Péter: Az igazi Orbán Viktor – A Viktor 2, Hibiszkusz Könyvkiadó, Budapest, 2005, 2006. ISBN 963-823-313-3 honlapjáról letölthető
• Ferenczi Krisztina: Szüret – Az Orbán-vagyonok nyomában, Diario, 2006. ISBN 963-229-223-5
• Debreczeni József: Hazárdjáték, Bíbor Kiadó, Budapest, 2007. ISBN 978-963-9634-64-0 (A kiadó honlapja)
• Debreczeni József: Arcmás, Noran Libro Kiadó, Budapest, 2009. ISBN 963-389-443-3 (honlapja)
• Igor Janke: Hajrá magyarok! – Az Orbán Viktor-sztori egy lengyel újságíró szemével, Rézbong Kiadó, Budapest, 2013. ISBN 978-963-08-6617-0
• [6] Szarvas István: Orbán: "Maradnék inkább a kaptafánál". Universit Press eoldal 2016. június 28.
• Bolgár György: Orbán-mesék, Noran Libro Kiadó, 2018. ISBN 9786155761461
• Kósa András: Orbán Viktor, a káosz embere, Noran Libro Kiadó, 2018. ISBN 9786155761478

Családja

1986 óta nős. Felesége Lévai Anikó jogász, vállalkozó, 1990 óta dolgozik a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatban, 1998 óta pedig a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetben végez önkéntes, karitatív munkát.

Öt gyermekük van:

• Ráhel (1989) 2012-ben végzett a Budapesti Corvinus Egyetem turizmus–vendéglátás szakán, de tanult a Bostoni Egyetemen, a Sorbonne-on és a Sienai Egyetemen is. 2013-ban feleségül ment Tiborcz István (1986) ügyvéd vállalkozóhoz. Gyermekük: Tiborcz Aliz (2016).
• Gáspár (1992) volt hivatásos labdarúgó, jelenleg az ELTE joghallgatója.
• Sára (1994) 2013-ban érettségizett a budapesti Szent Angéla Ferences Gimnáziumban, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanult történelmet. 2017. augusztus 26-án feleségül ment Szokira Tamáshoz (1990). Gyermekük: Johanna (2018).
• Róza (2000)
• Flóra (2004)

Érdekesség, hogy Orbán egyházi esküvőjét és két legidősebb gyermeke keresztelőjét a vele később politikailag szembekerült Iványi Gábor metodista lelkész celebrálta. Orbán Viktor református vallású. Hitéről és vallásáról később így nyilatkozott:

„	Vallástalan közegben nőttem föl, így is jártam iskolába, még az egyetemi éveim elején is így volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtem a későbbi feleségemmel, aki viszont gyakorló katolikus családból származik. Onnantól kezdve mindenfajta változások álltak be az életünkben. Én személy szerint elég hosszú utat tettem meg, hogy azt a mondatot ki tudjam mondani, hogy hívő keresztény ember vagyok	”
– Orbán Viktor 2005

További információk

• Orbán Viktor weboldala
• Orbán Viktor beszéde Nagy Imre újratemetésén, 1989. június 16.
• Nincs elveszett labda – Orbán Viktor és a magyar foci, Origo, 2010. március 31.
• Viktor a feleségét sem hagyja győzni – fejezetek az Orbán család magánéletéből, HVG, 2014. március 27.
• 13+1 meglepő tény Orbán Viktorról, HVG, 2015. április 23.
• Dési, János, Pápai Gábor (karikatúrák). A magyar szürke 48 árnyalata. Budapest: Ab Ovo. 978-615-5353-40-6 (2014) 
• Viktor Orbán, der Große?, freiezeiten.net

Elődje: Horn Gyula

Magyarország miniszterelnöke 1998–2002

Utódja: Medgyessy Péter

Elődje: Bajnai Gordon

Magyarország miniszterelnöke 2010–

Utódja: hivatalban

Elődje: országos választmány

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke 1993–2000

Utódja: Kövér László

Elődje: Áder János

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke 2003–

Utódja: hivatalban