„2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Dj (vitalap | szerkesztései) a infobox csere Címke: HTML-sortörés |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{népszavazás infobox |
|||
<!-- |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
FEJLÉC |
|||
| képméret = 260px |
|||
⚫ | |||
-->{{Infobox/Fejléc<!-- |
|||
| dátum = 2014. március 16. |
|||
⚫ | |||
| helyszín= {{zászló|Krím}} [[Krím]] <br> [[Fájl:Flag of Sevastopol.svg|23px]] [[Szevasztopol]] |
|||
-->|<!-- |
|||
⚫ | |||
-->|black<!-- |
|||
}} |
|||
-->|white<!-- |
|||
-->|<!-- |
|||
-->}} |
|||
<!-- |
|||
KÉP |
|||
-->{{Infobox/Kép<!-- |
|||
⚫ | |||
-->|260px<!-- |
|||
⚫ | |||
-->}} |
|||
<!-- |
|||
ELVÁLASZTÓVONAL |
|||
-->{{Infobox/Elválasztóvonal<!-- |
|||
-->|black<!-- |
|||
-->}} |
|||
<!-- |
|||
MEZŐ TARTALMA |
|||
-->{{Infobox/Általános<!-- |
|||
-->|{{{Dátum|2014. március 16.}}}<!-- |
|||
-->|Dátum<!-- |
|||
-->|<!-- |
|||
-->}} |
|||
<!-- |
|||
HELYSZÍN |
|||
-->{{Infobox/Dupla kiegészített<!-- |
|||
-->|[[Fájl:Flag of Crimea.svg|23px]]<!-- |
|||
-->|[[Krím]]<!-- |
|||
-->|[[Fájl:Flag of Sevastopol.svg|23px]]<!-- |
|||
-->|[[Szevasztopol]]<!-- |
|||
-->|Helyszín<!-- |
|||
-->}}<!-- |
|||
<!-- |
|||
MEZŐ TARTALMA |
|||
-->{{Infobox/Általános<!-- |
|||
⚫ | |||
-->|Típus<!-- |
|||
-->|<!-- |
|||
-->}} |
|||
<!-- |
|||
LÁBLÉC |
|||
-->{{Infobox/Lábléc}} |
|||
A '''2014-es népszavazás a Krím függetlenségéről''' egy [[2014]]. [[március 16.|március 16]]-án tartott [[népszavazás]] volt a [[Krími Autonóm Köztársaság]] és [[Szevasztopol]] – területi jogú város – területén. Két lehetőség közül lehetett választani. Az [[Oroszország|Oroszországi Föderáció]]hoz való csatlakozás vagy az 1992-es krími alkotmány visszaállítása – maradás [[Ukrajna]] részeként jelentős [[szuverenitás]]sal. |
A '''2014-es népszavazás a Krím függetlenségéről''' egy [[2014]]. [[március 16.|március 16]]-án tartott [[népszavazás]] volt a [[Krími Autonóm Köztársaság]] és [[Szevasztopol]] – területi jogú város – területén. Két lehetőség közül lehetett választani. Az [[Oroszország|Oroszországi Föderáció]]hoz való csatlakozás vagy az 1992-es krími alkotmány visszaállítása – maradás [[Ukrajna]] részeként jelentős [[szuverenitás]]sal. |
A lap 2018. július 28., 20:26-kori változata
Népszavazás a Krím függetlenségéről | |
A választáson elsöprő győzelmet aratott az Oroszországhoz való csatlakozás, de a nemzetközi közösség szemében a választás illegitim | |
Dátum | 2014. március 16. |
Helyszín | Krím Szevasztopol |
A Wikimédia Commons tartalmaz Népszavazás a Krím függetlenségéről témájú médiaállományokat. |
A 2014-es népszavazás a Krím függetlenségéről egy 2014. március 16-án tartott népszavazás volt a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol – területi jogú város – területén. Két lehetőség közül lehetett választani. Az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozás vagy az 1992-es krími alkotmány visszaállítása – maradás Ukrajna részeként jelentős szuverenitással.
A válaszlehetőségek közül egyik sem irányult a status quo fenntartására. Az 1992-es alkotmány nagyobb hatáskört adott volna a krími parlament kezébe, beleértve a teljes szuverenitást és kapcsolatfelvételt más államokkal. Ezt a válaszlehetőséget sok nyugati és ukrán újságíró úgy értelmezte, hogy egy de facto leszakadás az ukrán anyaországról.[1]
A krími és szevasztopoli vezetés illegitimnek tekinti Viktor Janukovics ukrán elnök eltávolítását a hatalomból, a 2014-es ukrán forradalmat egy puccsnak tekintik, így az ideiglenes ukrán kormány sem legitim a szemükben. A népszavazás – érvelésük szerint – erre a szituációra ad megoldási lehetőséget a krími lakosok számára; a fő kérdés, hogy mit akarnak a jövőben.[2]
A referendumot a legtöbb nyugati ország érvénytelennek tekinti, így az Európai Unió tagállamai – köztük Magyarország[3] –, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada is. Ennek a fő okaként azt nevezték meg, hogy a népszavazás lefolytatása közben az orosz katonák megszállták a területet, ezzel befolyásolva a végeredményt.[4] (Érdemes azonban hozzátenni, hogy a félsziget túlnyomó többségében orosz lakossága valószínűleg az orosz annexió nélkül is a gazdaságilag összeomlófélben lévő Ukrajnától való elszakadásra szavazott volna, és a Janukovics távozása után felálló szélsőségesen oroszellenes új ukrán központi hatalom valószínűleg nem engedélyezett volna semmiféle helyi népszavazást ebben a kérdésben.[forrás?])
Másrészt a népszavazás eredménye ellentétes a nyugati nagyhatalmak azon törekvésével, hogy minél jobban csökkentsék Oroszország katonai és gazdasági befolyási szféráját. Szevasztopolban található ugyanis az orosz Fekete-tengeri flotta központi bázisa, és Ukrajna egy esetleges NATO-csatlakozás reményében 2017-ben akár fel is mondhatta volna a bázis bérleti szerződését.[5] A terület szárazföldi és tengeralatti ásványkincsei jelentős bevételt hozhatnak Oroszországnak a jövőben.
Harmadrészt az eset Koszovó USA által kiharcolt Szerbiától való elszakadása után újabb precedenst teremt a II. világháború utáni, nagyhatalmak által meghúzott államhatároknak egy központi kormányzat szándékai ellenére bekövetkező módosítására, a népek önrendelkezésének az állami szuverenitás elé helyezésére.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának tizenhárom tagja megszavazta a népszavazás érvénytelenítését, de Oroszország élt vétójogával; az oroszokkal mintegy szövetséges Kína tartózkodott. A nem kötelező erejű ENSZ közgyűlés később elfogadta a döntést 100:11 arányban, 58 tartózkodás mellett. Kimondták, hogy a népszavazás érvénytelen, ezzel párhuzamosan megerősítették Ukrajna területi integritását.
A hivatalos eredmény szerint a Krími Autonóm Köztársaság területén 96,77% szavazta meg a csatlakozást Oroszországhoz 83,10%-os részvételi arány mellett.[6] Andrey Illarionov, az orosz kormány egykori tanácsadója szerint a népszavazás eredménye egy durván manipulált hamisítás, ugyanis az elmúlt 3 évben készült ukrán[7][7] közvélemény-kutatások szerint a krími lakosság 34%-a támogatta a csatlakozást, így az eredmény cinikusan torz. Ennek ellentmondanak az ENSZ Fejlesztési Programja által 2009 és 2011 között végzett felmérések, melyek szerint a lakosság körülbelül kétharmada támogatná az Oroszországhoz való csatlakozást.[8][9][10]
A népszavazást követően a Krím kikiáltotta függetlenségét Ukrajnától, kérvényezte az ENSZ általi elismerést és felvételét az Oroszországi Föderációba. Még ugyanezen a napon Oroszország elismerte Krímet, mint szuverén államot, továbbá felvette tagállamként.[11][12] Jelenleg a Krím de facto Oroszországhoz tartozik.
Háttér
A 2001-es ukrajnai népszámlálás eredményei szerint a Krími Autonóm Köztársaság területén élő népesség 58,3%-a orosz, 24,3% ukrán és 12,0% krími tatár nemzetiségű. Szevasztopolban ez az arány 71,6%, 22,4% és 0,5%. A Krímen élő népesség 77%-a, Szevasztopolban élők 94%-a orosz ajkú.
Krím és Szevasztopol a Krím-félszigeten fekszik, mely terület nagy történelmi múltra tekint vissza. Jelenleg, túlnyomó többségben, orosz ajkúak lakják, de ennek a demográfiai jelenségnek egy radikális kitelepítési hullám az oka. Mintegy 70 évvel ezelőtt, a tatár többséget deportálta az orosz vezetés, majd helyükre ukrán és orosz lakosok érkeztek.[13]
Történelme
A Szovjetunió fennhatósága alatt az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság részét képezte a terület, egészen 1954-ig; ekkor kerül át – a Szovjetunión belül – az Ukrán SZSZK közigazgatása alá. A Szovjetunió felbomlásakor a Krím Ukrajna része maradt, egészen 1991-ig, amikor egy népszavazás keretében elnyerte önállóságát. Létrehozták az 1992-es alkotmányt, melyet az ukrán parlament, a Legfelsőbb Tanács nem sokkal később eltörölt. 1998-ban a terület új alkotmányt kapott, részleges autonómiával és vétójoggal – az ukrán parlament döntéseivel szemben.
Szevasztopol városa és környéke az orosz Fekete-tengeri flotta központi bázisa volt.
Jegyzetek
- ↑ Choices in Crimea Referendum, but Neither Is ‘No’ (angol nyelven). The New York Times Company, 2014. március 14. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ Crimea won’t work with ‘illegitimate’ Kiev govt – PM Aksyonov (angol nyelven). Autonomous Nonprofit Organization “TV-Novosti”, 2014. március 7. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ Krími népszavazás: Magyarország szerint is törvénytelen (magyar nyelven), 2014. március 16. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ U.N. General Assembly Affirms Ukraine's Territorial Integrity, Calls The World Community Not To Recognise Change Of Crimea's Status (angol nyelven). Ukrainian News Agency, 2014. március 27. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ Az elfelejtett hadiflotta – Kitekintő, 2010. január 14.
- ↑ Krími népszavazás: több mint 95 százalék csatlakozna Oroszországhoz (magyar nyelven). HVG Kiadó Zrt., 2014. március 17. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ a b Динаміка ставлення населення України до Росії та населення Росії до України, яких відносин з Росією хотіли б українці (4 March 2014). Kiev International Institute of Sociology
- ↑ Квартальный мониторинговый отчёт. Социально-экономическое положение Крыма. Октябрь-декабрь 2009 (orosz nyelven). ПРООН в Крыму . [2014. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 30.)
- ↑ Квартальный мониторинговый отчёт. Социально-экономическое положение Крыма. Октябрь-декабрь 2010 (orosz nyelven). ПРООН в Крыму . [2014. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 30.)
- ↑ Отчёт о мониторинге социально-экономической ситуации в контексте реализации Стратегии экономического и социального развития АР Крым на 2011–2020 гг. Октябрь-декабрь 2011 г. (orosz nyelven). ПРООН в Крыму . [2014. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 30.)
- ↑ KPutyin jóváhagyta a krími csatlakozás szerződéstervezetét (magyar nyelven). New Wave Production Kft., 2014. március 18. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ Aláírták a Kremlben a krími csatlakozást (magyar nyelven). Magyar Hírlap Kiadói Kft., 2014. március 18. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ Why Why Crimea is so dangerous? (angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 4.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Crimean status referendum, 2014 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.