„Haller-féle diploma” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
nincs szerkesztési összefoglaló
1684 tavaszán megalakult a [[Szent Liga (1684)|Szent Liga]], a Habsburg-birodalom, [[Lengyelország]] és a [[Velencei Köztársaság]] törökellenes szövetsége, amelybe I. Lipót Erdélyt is be akarta vonni, I. Apafi Mihály azonban egyrészt bizalmatlanságból, másrészt a reálpolitikai megfontolásból nem fogadta el az ajánlatot. Erdély önállóságát féltve inkább Franciaországgal, illetve a nyugati protestáns országokkal kereste a kapcsolatot.
 
1685-ben I. Lipót ismét kísérletet tett Erdély bevonására; ezúttal [[Antide Dunod]] jezsuita szerzetest küldte el ajánlatával, melynek lényege az volt, hogy az ország elismeri a Habsburg fennhatóságot, lemond az önálló külpolitikáról, viszont megtarthatja privilégiumait és a vallásszabadságot. Egy ilyen értelmű [[kercisórai szerződés|titkos szerződést]] [[Teleki Mihály (főgenerális)|Teleki Mihály]] ugyan aláírt [[Kercisóra|Kercisórán]], de a rendek nem fogadták el. Apafi közben [[Havasalföld]]del kötött Habsburg-ellenes szerződést, és a törökök ellen több győzelmet arató Lengyelországtól várta függetlensége garantálását.
 
A [[török porta]] [[Thököly Imre|Thököly Imrét]] támogatta Apafi ellenében, és fejedelemmé nevezte ki. Thököly 1686 elején hadsereget is toborzott, de Apafi legyőzte. Közben azonban a császári csapatok megszállták [[Máramaros vármegye|Máramaros vármegyét]] és a [[Kővárvidék]]et. Így a több oldalról is veszélyeztetett Apafi 1685 végén követséget küldött Bécsbe, hogy kedvező pozíciót érjen el Erdélynek. Követeket indított a protestáns, tehát potenciálisan szövetséges [[Dánia|Dániába]], [[Svédország]]ba, [[Anglia|Angliába]], [[Hollandia|Hollandiába]], [[Brandenburg–Poroszország|Brandenburg]]ba és [[Württembergi Hercegség|Württemberg]]be is.
{{csonk-szakasz}}
 
=== A bécsi követségnek adott utasítások ===
 
=== Tárgyalások ===
 
=== A végleges szöveg kialakítása és aláírása ===
 
 
== Utóélete ==
A szerződés egy példányát elküldték Angliába, hogy biztosítsák a külföldi jótállást. A császári csapatok július végén elhagyták Erdélyt, a törökök pedig sereget indítottak a császáriak által ostromolt [[Buda (történelmi település)|Buda]] felmentésére, és felszólították Apafit, hogy csatlakozzon. Apafi nem tett eleget a török parancsnak.
 
Miután I. Lipót hadai [[Buda visszafoglalása|visszafoglalták Budát]], Bécsnek már volt volt érdeke, hogy engedményeket tegyen Erdélynek. [[V. Károly lotaringiai herceg|Lotaringiai Károly]] megbízást kapott Erdély megszállására, amit végre is hajtott. Ezt követően kötötte meg Apafi és Lotaringiai Károly a [[balázsfalvi paktum]]ot, amely még a kercisórai szerződésnél is kedvezőtlenebb volt. Ezt követte Erdély [[Antonio Caraffa|Caraffa]] általi megszállása, és a [[fogarasi nyilatkozat]], amelyben a fejedelem és a rendek elismerték a Habsburg fennhatóságot az ország felett.
 
== Jegyzetek ==

Navigációs menü