„Bakay Nándor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
Atyja bíró volt; a polgári iskolát szülővárosában végezte, majd iparos lett és atyja üzletében tanulta a kötélverés mesterségét. [[1848]]-ban mint nemzetőr, atyjával együtt részt vett a szabadságharcban; [[1863]]-ban átvette atyja üzletét, melyet az 1870-es évekre világszínvonalú, 70-80 munkással évi 2500-3000 mázsa kenderkötelet gyártó kenderfonó, szövő- és kötélgyárrá fejlesztett. A gyár az árvíz alatt összedőlt, majd egy [[1892]]-es tűzvészt követően állami és egyéb támogatásokkal építették újra. [[1876]]-ban és [[1883]]-ban a kormány megbízásából a kender termesztésének és földolgozási módjának tanulmányozása végett Olaszországba utazott. |
Atyja bíró volt; a polgári iskolát szülővárosában végezte, majd iparos lett és atyja üzletében tanulta a kötélverés mesterségét. [[1848]]-ban mint nemzetőr, atyjával együtt részt vett a szabadságharcban; [[1863]]-ban átvette atyja üzletét, melyet az 1870-es évekre világszínvonalú, 70-80 munkással évi 2500-3000 mázsa kenderkötelet gyártó kenderfonó, szövő- és kötélgyárrá fejlesztett. A gyár az árvíz alatt összedőlt, majd egy [[1892]]-es tűzvészt követően állami és egyéb támogatásokkal építették újra. [[1876]]-ban és [[1883]]-ban a kormány megbízásából a kender termesztésének és földolgozási módjának tanulmányozása végett Olaszországba utazott. |
||
Már az [[1850-es évek]]ben megkezdte a lapokban Szeged és a hazai ipar érdekeit képviselni; írt a [[Hölgyfutár (folyóirat, 1849–1864)|Hölgyfutárba]], [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]]ba (1859. 1860. 1876. 1879.), Politikai Ujdonságokba s Gyakorlati Mezőgazdába ([[1874]]). A [[Pesti Napló]]nak, Magyarországnak és Honnak rendes munkatársa és vezércikkírója volt. Tevékeny részt vett a Szegedi Hiradó megindításában ([[1858]]) és a szegedi hírlapoknak rendes munkatársa. Irt az István bácsi Naptárába is ([[1868]]) |
Már az [[1850-es évek]]ben megkezdte a lapokban Szeged és a hazai ipar érdekeit képviselni; írt a [[Hölgyfutár (folyóirat, 1849–1864)|Hölgyfutárba]], [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]]ba (1859. 1860. 1876. 1879.), Politikai Ujdonságokba s Gyakorlati Mezőgazdába ([[1874]]). A [[Pesti Napló]]nak, Magyarországnak és Honnak rendes munkatársa és vezércikkírója volt. Tevékeny részt vett a Szegedi Hiradó megindításában ([[1858]]) és a szegedi hírlapoknak rendes munkatársa. Irt az István bácsi Naptárába is ([[1868]]) |
||
| 37. sor: | 37. sor: | ||
# Emlékirat a Szegeden létesítendő kenderbeváltó és kikészítő részvény-társaság ügyében. U. ott, 1885. |
# Emlékirat a Szegeden létesítendő kenderbeváltó és kikészítő részvény-társaság ügyében. U. ott, 1885. |
||
Torda álnév alatt 1856-ban egy füzetkéje jelent meg Szegeden, melynek |
Torda álnév alatt 1856-ban egy füzetkéje jelent meg Szegeden, melynek címe körülbelül ez lehetett: Antikritika. Rohrer filozófiájára irt kritika 1881-ben indította meg a ma is fennálló szegedi Alföldi Iparlapot és szerkesztette a Tiszavidéki Ujságot (1869. október 3-ától 1870. április végeig.) |
||
<!-- Sajtó alatt van: Egyesült erővel és A magyar iparos város czím alatt két röpirata, az első a szegedi kereskedelmi és iparkamara szervezése tárgyával, a másik a Szegeden alkotandó gyárak kérdésével foglalkozik. Jelenleg: A kendertermelés és kikészítés kézikönyvét rendezi sajtó alá. |
<!-- Sajtó alatt van: Egyesült erővel és A magyar iparos város czím alatt két röpirata, az első a szegedi kereskedelmi és iparkamara szervezése tárgyával, a másik a Szegeden alkotandó gyárak kérdésével foglalkozik. Jelenleg: A kendertermelés és kikészítés kézikönyvét rendezi sajtó alá. |
||
A lap 2018. július 22., 00:42-kori változata
| Bakay Nándor | |
 | |
| Bakay Nándor portréja. Pollák Zsigmond metszete (1875) | |
| Született | 1833. október 15. Újszeged |
| Elhunyt | 1902. január 23. (68 évesen) Szeged |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | kötélgyáros, közgazdasági szakíró, politikus, országgyűlési képviselő |
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1878. november 30. – 1881. június 1.) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bakay Nándor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bakay Nándor (Újszeged, 1833. október 15. – Szeged, 1902. január 23.) kötélgyáros, közgazdasági szakíró, közéleti személyiség.
Élete
Atyja bíró volt; a polgári iskolát szülővárosában végezte, majd iparos lett és atyja üzletében tanulta a kötélverés mesterségét. 1848-ban mint nemzetőr, atyjával együtt részt vett a szabadságharcban; 1863-ban átvette atyja üzletét, melyet az 1870-es évekre világszínvonalú, 70-80 munkással évi 2500-3000 mázsa kenderkötelet gyártó kenderfonó, szövő- és kötélgyárrá fejlesztett. A gyár az árvíz alatt összedőlt, majd egy 1892-es tűzvészt követően állami és egyéb támogatásokkal építették újra. 1876-ban és 1883-ban a kormány megbízásából a kender termesztésének és földolgozási módjának tanulmányozása végett Olaszországba utazott.
Már az 1850-es években megkezdte a lapokban Szeged és a hazai ipar érdekeit képviselni; írt a Hölgyfutárba, Vasárnapi Ujságba (1859. 1860. 1876. 1879.), Politikai Ujdonságokba s Gyakorlati Mezőgazdába (1874). A Pesti Naplónak, Magyarországnak és Honnak rendes munkatársa és vezércikkírója volt. Tevékeny részt vett a Szegedi Hiradó megindításában (1858) és a szegedi hírlapoknak rendes munkatársa. Irt az István bácsi Naptárába is (1868)
1878-tól a Függetlenségi Párt országgyűlési képviselője volt.
Munkái
- A szegedi iparosok emlékirata. Adalékul a pesti iparosok által az országgyűlés elé terjesztendő egyetemleges emlékirathoz. Szeged, 1866.
- Emlékirat az 1875-ik évi magyar országos nemzetgazdászati tanácskozmány nagyfontosságu ügyében összegyült hazafiakhoz. U. ott, 1875.
- Emlékirat Szeged város ujjá alkotása érdemében és a Tisza-szabályozás ügyében, Bpest, 1879.
- Emlékirat a Tiszavölgy érdekében, tekintettel a vizek hasznosítására és a földek megmentésére. U. ott, 1879.
- A kender termesztése és kikészítése. Különös tekintettel az olaszországi eljárásra. A földm. ipar és keresk. miniszterium megbizásából. U. ott, 1880. (Németül a Seiler-Zeitung szerkesztője által ford. Berlinben jelent meg 1882-ben és ebből az angol és francia szaklapok terjedelmes közleményeket hoztak.)
- Ellenindítványa a szegedi törvényjavaslatok tárgyalása alkalmából a képviselőház 1880. évi április 15. lefolyt vitákról. U. ott.
- Emlékirat a szegedi Bakay-féle műtani fonó, szövő és kötélgyárának részvény-társulattá alakítása ügyében. Szeged, 1883.
- Néhány szó a kendertermelés, áztatás és törésről, tekintettel Szeged és vidéke talajviszonyaira. U. ott, 1884.
- Emlékirat a Szegeden létesítendő kenderbeváltó és kikészítő részvény-társaság ügyében. U. ott, 1885.
Torda álnév alatt 1856-ban egy füzetkéje jelent meg Szegeden, melynek címe körülbelül ez lehetett: Antikritika. Rohrer filozófiájára irt kritika 1881-ben indította meg a ma is fennálló szegedi Alföldi Iparlapot és szerkesztette a Tiszavidéki Ujságot (1869. október 3-ától 1870. április végeig.)
Álnevei és jegye: Torda és Szegedi köteles (Vasárnapi Ujság, Pesti Napló, Szegedi Hiradó sat.), 100-as jegy (Szegedi Hiradó), Vén huszár (Pesti Naplóban a porosz–francia viszály kitörése alkalmával.)
Társasági tagság
Forrás
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.