„Citozin” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2) |
||
52. sor: | 52. sor: | ||
==További információk== |
==További információk== |
||
*[http://www.compchemwiki.org/index.php?title=Thymine Computational Chemistry Wiki] |
*[https://web.archive.org/web/20060629143905/http://www.compchemwiki.org/index.php?title=Thymine Computational Chemistry Wiki] |
||
{{nukleinsav}} |
{{nukleinsav}} |
A lap 2018. július 21., 12:27-kori változata
Citozin | |||
IUPAC-név | 4-aminopirimidin-2(1H)-on | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 71-30-7 | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C4H5N3O | ||
Moláris tömeg | 111,10 g/mol | ||
Olvadáspont | 320–325 °C (bomlik) | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A citozin a DNS-ben és RNS-ben található nukleobázisok egyike, mely pirimidinszármazék és guaninnal alkot bázispárt három hidrogénkötéssel. Heterociklikus aromás vegyület, mely két szubsztituenst tartalmaz, egy amin csoportot a 4-es, illetve egy keto csoportot a 2-es pozícióban. A citozin-nukleozid a citidin.
A citozin először 1894-ben izolálták borjú csecsemőmirigyből (thymus). A szerkezetét 1903-ban írták le, és abban az évben már szintetizálták is.
A citozint használták az első kvantum számításokra. Amikor a kvantumszámítógép működési elméletei kezdtek kibontakozni 1998-ban Oxford-ban, az első David Deutsch által készített algoritmusokat a citozinra alapozták.
A citozin nukleotidja, a citidin-trifoszfát (CTP) enzimek kofaktora, és foszfátcsoportját az ADP-ből ATP-re történő cserére tudja felhasználni.
DNS-ben és RNS-ben a citozin guaninnal alkot bázispárt, azonban spontán deaminációval uracillá alakulhat át, amely pontmutációkhoz vezethet, ha a DNS javító enzimek nem lépnek működésbe.
A citozin metilálható 5-metil-citozinná a DNS-metil-transzferáz enzim segítségével.