„Mangosztán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a typo |
a {{Sablon:Taxonbar}} terítése, kilencedik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
}} |
}} |
||
A '''mangosztán''' ''(Garcinia mangostana)'' vagy más néven '''királygyümölcs''', '''fanyar mangosztán''' vagy '''ázsiai mangosztán''' [[Délkelet-Ázsia|délkelet-ázsiai]] eredetű [[örökzöld növény|örökzöld]] fa, illetve annak termése.<ref>{{cite journal|url=http://epa.oszk.hu/00100/00188/00070/pdf/EPA00315_magyar_nyelvor_2013_1_116-125.pdf|title=Szó és szólásmagyarázatok: Gyümölcsneveinkhez VI.|author=Rácz János|journal=[[Magyar Nyelvőr]]|page=123|volume=137|issue=1|year=2013|accessdate=2016-06-29}}</ref> Élőhelyei közé tartozik még Délnyugat-[[India]], [[Puerto Rico]] és [[Florida]] is.<ref name="karp06">{{cite news| url=http://www.nytimes.com/2006/08/09/dining/09mang.html?ex=1312776000&en=0d1a76f2087e406d&ei=5088&partner=rssnyt&emc=rss. | work=The New York Times | title=Forbidden? Not the Mangosteen | first=David | last=Karp | date=9 August 2006 | accessdate=22 May 2010}}</ref><ref name=Karp>{{cite news| url=http://www.nytimes.com/2007/08/08/dining/08mang.html | work=The New York Times | title=Mangosteens Arrive, but Be Prepared to Pay | first=David | last=Karp | date=8 August 2007 | accessdate=22 May 2010}}</ref><ref name="morton">{{cite web|url=http://www.hort.purdue.edu/newcrop/morton/mangosteen.html |title=Mangosteen|last=Morton|first=Julia F.|year=1987|work=Fruits of warm climates|publisher=Purdue University|pages=301–304|accessdate=4 December 2012}}</ref> A fa akár 6–25 méter magasra is megnő.<ref name="morton" /> Gyümölcse jellegzetes ízű, édeskés, rostos, a [[ |
A '''mangosztán''' ''(Garcinia mangostana)'' vagy más néven '''királygyümölcs''', '''fanyar mangosztán''' vagy '''ázsiai mangosztán''' [[Délkelet-Ázsia|délkelet-ázsiai]] eredetű [[örökzöld növény|örökzöld]] fa, illetve annak termése.<ref>{{cite journal|url=http://epa.oszk.hu/00100/00188/00070/pdf/EPA00315_magyar_nyelvor_2013_1_116-125.pdf|title=Szó és szólásmagyarázatok: Gyümölcsneveinkhez VI.|author=Rácz János|journal=[[Magyar Nyelvőr]]|page=123|volume=137|issue=1|year=2013|accessdate=2016-06-29}}</ref> Élőhelyei közé tartozik még Délnyugat-[[India]], [[Puerto Rico]] és [[Florida]] is.<ref name="karp06">{{cite news| url=http://www.nytimes.com/2006/08/09/dining/09mang.html?ex=1312776000&en=0d1a76f2087e406d&ei=5088&partner=rssnyt&emc=rss. | work=The New York Times | title=Forbidden? Not the Mangosteen | first=David | last=Karp | date=9 August 2006 | accessdate=22 May 2010}}</ref><ref name=Karp>{{cite news| url=http://www.nytimes.com/2007/08/08/dining/08mang.html | work=The New York Times | title=Mangosteens Arrive, but Be Prepared to Pay | first=David | last=Karp | date=8 August 2007 | accessdate=22 May 2010}}</ref><ref name="morton">{{cite web|url=http://www.hort.purdue.edu/newcrop/morton/mangosteen.html |title=Mangosteen|last=Morton|first=Julia F.|year=1987|work=Fruits of warm climates|publisher=Purdue University|pages=301–304|accessdate=4 December 2012}}</ref> A fa akár 6–25 méter magasra is megnő.<ref name="morton" /> Gyümölcse jellegzetes ízű, édeskés, rostos, a [[citrus]]félék gyümölcséhez hasonló módon lédús. Sötét lilás-vöröses színű külső héja ([[Termés#A termés kialakulása|exokarpium]]) nem ehető.<ref name=karp06/><ref name="morton"/> A fák 5–6 év után kezdenek el termést hozni, eleinte 200–300 gyümölcsöt, később akár 3000 darabot is és akár százévesen is teremnek még.<ref name=morton/> Termésének fehér húsát fogyasztják,<ref name=karp06/><ref name="mangosteen">{{cite web|url=http://mangosteen.com/Sciencenonscienceandnonsense.htm|title=Science: Mangosteen information|publisher=The mangosteen website|author=Crown I|website=Mangosteen.com|date=2014}}</ref> konzerv és gyümölcslé formájában is kapható. |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
{{Taxonbar}} |
|||
{{Portál|Biológia}} |
|||
[[Kategória:Malpighiales]] |
[[Kategória:Malpighiales]] |
||
A lap 2018. július 13., 20:37-kori változata
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
 Berthe Hoola van Nooten illusztrációja a Fleurs, Fruits et Feuillages Choisis de l'Ile de Java-ban (1863-1864)
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Garcinia mangostana L. | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz mangosztán témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz mangosztán témájú médiaállományokat és mangosztán témájú kategóriát. |
A mangosztán (Garcinia mangostana) vagy más néven királygyümölcs, fanyar mangosztán vagy ázsiai mangosztán délkelet-ázsiai eredetű örökzöld fa, illetve annak termése.[1] Élőhelyei közé tartozik még Délnyugat-India, Puerto Rico és Florida is.[2][3][4] A fa akár 6–25 méter magasra is megnő.[4] Gyümölcse jellegzetes ízű, édeskés, rostos, a citrusfélék gyümölcséhez hasonló módon lédús. Sötét lilás-vöröses színű külső héja (exokarpium) nem ehető.[2][4] A fák 5–6 év után kezdenek el termést hozni, eleinte 200–300 gyümölcsöt, később akár 3000 darabot is és akár százévesen is teremnek még.[4] Termésének fehér húsát fogyasztják,[2][5] konzerv és gyümölcslé formájában is kapható.
Jegyzetek
- ↑ Rácz János (2013). „Szó és szólásmagyarázatok: Gyümölcsneveinkhez VI.”. Magyar Nyelvőr 137 (1), 123. o. (Hozzáférés: 2016. június 29.)
- ↑ a b c Karp, David. „Forbidden? Not the Mangosteen”, The New York Times, 2006. augusztus 9. (Hozzáférés: 2010. május 22.)
- ↑ Karp, David. „Mangosteens Arrive, but Be Prepared to Pay”, The New York Times, 2007. augusztus 8. (Hozzáférés: 2010. május 22.)
- ↑ a b c d Morton, Julia F.: Mangosteen. Fruits of warm climates pp. 301–304. Purdue University, 1987. (Hozzáférés: 2012. december 4.)
- ↑ Crown I: Science: Mangosteen information. Mangosteen.com . The mangosteen website, 2014
