„Honthy Hanna” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→További információk: holt link helyett élő |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
[[Fájl:Honthy Hanna Szeged.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Honthy Hanna 1933 körül]] |
[[Fájl:Honthy Hanna Szeged.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Honthy Hanna 1933 körül]] |
||
Hügel János nyomdász és Hanrich Emma varrónő lánya, élete az [[Budapest VII. kerülete|erzsébetváros]]i (akkori |
Hügel János nyomdász és Hanrich Emma varrónő lánya, élete az [[Budapest VII. kerülete|erzsébetváros]]i (akkori írásmóddal:) Nefelejts utca egy földszinti udvari lakásából indult. 10 éves korában felvették az [[Magyar Állami Operaház|Opera]] balettiskolájába, de a szólókarrierhez nem volt megfelelő a testalkata. Egy gazdag mecénás segítségével színi tanulmányait magánúton végezte el 1914–15-ben [[Rákosi Szidi]], 1915–17-ben [[Bárdi Ödön]] tanítványaként, később a világhírű tenorista, [[Georg Anthes|Anthes György]] tanította énekelni. Tehetsége csak a kiinduló pont volt pályájához: hatalmas szorgalommal, minden lehetséges eszközzel küzdött egész életén át azért, hogy képességeihez mért szerephez jusson a magyar színjátszásban. Talán ő volt az utolsó igazi operettprimadonna, még idős korában is, csaknem élete végéig. |
||
Évtizedeken át volt a [[Budapest XII. kerülete|XII. kerületi]] Deres utca lakója. A híres villa kerítésére nem került emléktábla, se a Nefelejcs utcai szülőházra. |
Évtizedeken át volt a [[Budapest XII. kerülete|XII. kerületi]] Deres utca lakója. A híres villa kerítésére nem került emléktábla, se a Nefelejcs utcai szülőházra. |
A lap 2018. július 13., 18:07-kori változata
Honthy Hanna | |
Honthy Hanna | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Hügel Hajnalka |
Született | 1893. február 21. Budapest |
Elhunyt | 1978. december 30. (85 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Pályafutása | |
Aktív évek | 1912–1978 |
Díjai | |
További díjak | Kossuth-díj (1953) Érdemes művész (1950) Kiváló művész (1953) |
Honthy Hanna IMDb-adatlapja | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Honthy Hanna témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Honthy Hanna (eredetileg Hügel Hajnalka, Hajnal Hajnalka; Budapest, 1893. február 21. – Budapest, 1978. december 30.) Kossuth-díjas színművésznő, operettprimadonna, érdemes és kiváló művész.
Élete
Hügel János nyomdász és Hanrich Emma varrónő lánya, élete az erzsébetvárosi (akkori írásmóddal:) Nefelejts utca egy földszinti udvari lakásából indult. 10 éves korában felvették az Opera balettiskolájába, de a szólókarrierhez nem volt megfelelő a testalkata. Egy gazdag mecénás segítségével színi tanulmányait magánúton végezte el 1914–15-ben Rákosi Szidi, 1915–17-ben Bárdi Ödön tanítványaként, később a világhírű tenorista, Anthes György tanította énekelni. Tehetsége csak a kiinduló pont volt pályájához: hatalmas szorgalommal, minden lehetséges eszközzel küzdött egész életén át azért, hogy képességeihez mért szerephez jusson a magyar színjátszásban. Talán ő volt az utolsó igazi operettprimadonna, még idős korában is, csaknem élete végéig.
Évtizedeken át volt a XII. kerületi Deres utca lakója. A híres villa kerítésére nem került emléktábla, se a Nefelejcs utcai szülőházra.
Pályája
Rákosi Szidi színiiskolájának elvégzése után szerződtette a Népopera, ahol a Tengerész Kató című operettben szerepelt, már mint Hajnal Hajnalka, de a várt átütő siker elmaradt. Ezután Pozsonyban, Debrecenben lépett fel. Férjhez ment dr. Halmos Géza miniszteri tanácsoshoz, aki megalkotta számára a Honthy Hanna művésznevet. 1916-tól a főváros különböző színházaiban – Vígszínház, Revü Színház, Blaha Lujza Színház, Király Színház, Belvárosi Színház – kapott szerződést.
1922-ben, A bajadér című Kálmán Imre-operett Király színházi előadásán mérte össze tudását, tehetségét a kor ünnepelt, nála 14 évvel idősebb primadonnájával, Fedák Sárival. Neve ettől kezdve vált igazán ismertté Budapesten.
1925–27-ben és 1949-től a Fővárosi Operettszínház tagja volt, bár csak egyes szerepekre szerződött. Prózai színházakban is sikerrel szerepelt, de elsősorban az operett és a daljáték műfajának volt vezető énekese, évtizedeken át ünnepelték mint primadonnát. Igazi sztár volt a színpadokon, otthon és külföldön egyaránt hatalmas sikert aratott képességeivel és egyedi hangfekvésével.
A második világháború után Gáspár Margit szerződtette a Fővárosi Operettszínházhoz a már jóval 50-en túli primadonnát. Operettek átdolgozásával (Csárdáskirálynő, Luxemburg grófja stb.) kreálták számára a „grande dame” szerepkört, egy-egy korábbi szerepet felnagyítva (Mme Fleury, Cecília).
Honthy csak a színháznak élt; ezt magánélete megsínylette, mindhárom férje megélte ezt a tényt. Még 70 éves korában is énekórákra járt, és 80 éves születésnapján is fellépett még egyszer. Filmen keveset játszott, 1941-ben a Régi nyárban korábbi színpadi sikerét elevenítette fel, szerepelt a Déryné (1951), a Díszelőadás (1955) és mint az operett múzsája, a Bástyasétány '74 című alkotásokban.
Főbb szerepei
- Médi (Schubert–Berté: Három a kislány)
- Királyné (Szirmai Albert: Mézeskalács)
- Kőrösházy Ilona (Lehár Ferenc: Cigányszerelem)
- Friderika (Lehár Ferenc)
- Antónia (Huszka Jenő: Mária főhadnagy)
- Anna nagyhercegnő (Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő)
- Hansi (Lajtai László: Három tavasz)
- Juliette, Mme Fleury (Lehár Ferenc: Luxemburg grófja)
- Csárdáskirálynő, Cecília (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő)
- Lilian (de Fries Károly: A romantikus asszony)
- Júlia (Ábrahám Pál-Földes Imre-Harmath Imre: Júlia)
- Nadja Petrovna (Ábrahám Pál- Földes Imre-Harmath Imre: Fehér hattyú)
Filmjei
Játékfilmek
- Budapesti hangos filmkabaré (1931)
- Régi nyár (1941)
- Déryné (1951)
- Díszelőadás (1955)
- Bástyasétány '74 (1974)
Tévéfilmek
- Csárdáskirálynő (1963)
- Nyolcvanéves Cecília (1973)
Irodalom
- Molnár Gál Péter: Honthy Hanna és kora (Budapest, 1967 ISBN 963-14-2066-3)
- Gál György Sándor: Honthy Hanna – Egy diadalmas élet regénye (Budapest, 1973 ISBN 963-330-019-3)
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4