„Joggal való visszaélés” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
== A magyar jogban == bőv
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ
12. sor: 12. sor:


== A magyar jogban ==
== A magyar jogban ==
Már az 1928-as Magánjogi Törvényjavaslat (Mtj) szövege alapelvi rendelkezésként tartalmazta a joggal való visszaélés tilalmát, amely később, az 1959-es Ptk hatályba lépésével a tételes jog részévé vált. A generálklauzulát az új Polgári Törvénykönyv <ref> 2013. évi V. törvény</ref> is átveszi, mellőzve annak a korábbi, a
Már az 1928-as Magánjogi Törvényjavaslat (Mtj) szövege alapelvi rendelkezésként tartalmazta a joggal való visszaélés tilalmát, amely később, az 1959-es Ptk hatályba lépésével a tételes jog részévé vált. A generálklauzulát az új Polgári Törvénykönyv<ref>2013. évi V. törvény</ref> is átveszi, mellőzve annak a korábbi, a
rendeltetésellenes joggyakorlásra visszavezetett definícióját.<ref>Sobor Dávid tanulmánya</ref>
rendeltetésellenes joggyakorlásra visszavezetett definícióját.<ref>Sobor Dávid tanulmánya</ref>
=== Az 1959. évi IV. törvényben ===
=== Az 1959. évi IV. törvényben ===
Az 1959. évi IV. törvény Bevezető rendelkezései között "A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése" alcímen az 5. §--ban szerepeltek a következő rendelkezések:
Az 1959. évi IV. törvény Bevezető rendelkezései között "A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése" alcímen az 5. §--ban szerepeltek a következő rendelkezések:


A törvény tiltja a joggal való visszaélést.<ref>1959. évi IV. törvény 5. § (1) bek.</ref>
A törvény tiltja a joggal való visszaélést.<ref>1959. évi IV. törvény 5. § (1) bek.</ref>


Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne. <ref>1959. évi IV. törvény 5. § (12 bek.</ref>
Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.<ref>1959. évi IV. törvény 5. § (12 bek.</ref>


Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé.<ref>1959. évi IV. törvény 5. § (3) bek.</ref>
Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé.<ref>1959. évi IV. törvény 5. § (3) bek.</ref>


=== A hatályos 2013. évi V. törvényben ===
=== A hatályos 2013. évi V. törvényben ===
A joggal való visszaélés tilalma a Ptk. Első könyvében a bevezető rendelkezések között kapott helyet.
A joggal való visszaélés tilalma a Ptk. Első könyvében a bevezető rendelkezések között kapott helyet.


A törvény tiltja a joggal való visszaélést.<ref>1:5. § (1) bek.</ref>
A törvény tiltja a joggal való visszaélést.<ref>1:5. § (1) bek.</ref>
40. sor: 40. sor:
* [http://www.iksz.net/hirek/4424-gondolatok-az-uj-ptk-elfogadasaval-kapcsolatban Gondolatok az új Ptk elfogadásával kapcsolatban]
* [http://www.iksz.net/hirek/4424-gondolatok-az-uj-ptk-elfogadasaval-kapcsolatban Gondolatok az új Ptk elfogadásával kapcsolatban]
* [http://d18wh0wf8v71m4.cloudfront.net/docs/wp/2014/2014-17_Sobor.pdf Sobor Dávid: Lehet-e helye a joggal való visszaélés tilalmának a társasági jogban?]
* [http://d18wh0wf8v71m4.cloudfront.net/docs/wp/2014/2014-17_Sobor.pdf Sobor Dávid: Lehet-e helye a joggal való visszaélés tilalmának a társasági jogban?]



{{DEFAULTSORT:Joggalvaloviszszaeles}}
{{DEFAULTSORT:Joggalvaloviszszaeles}}

A lap 2018. július 13., 16:00-kori változata

A joggal való visszaélés (vagy visszaélés a joggal) egy konkrét jog (jogosultság) társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányuló gyakorlása. A joggal való visszaélés tilalma egyben a polgári jog egyik alapelve is.

A joggal való visszaélés gyűjtőfogalom, az ide tartozó magatartások teljes (taxatív) felsorolása lehetetlen, mivel csak olyan tényállások tartoznak ide, ahol valakinek tényleges jogosultsága van valamely jogcselekmény megtételére vagy megtagadására, de ezt a jogosultságát visszaélésszerűen gyakorolja. Fentiek értelmében nem tartoznak ide azok a tiltott tényállások, ahol a jogosultság hiányzik, de az illető úgy jár el, mintha ezzel a jogosultsággal rendelkezne.

A jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célok

Ilyen célok különösen:

  1. a nemzetgazdaság megkárosítása,
  2. személyek zaklatása,
  3. személyek jogainak és törvényes érdekeinek csorbítása
  4. illetéktelen előnyök szerzése

A magyar jogban

Már az 1928-as Magánjogi Törvényjavaslat (Mtj) szövege alapelvi rendelkezésként tartalmazta a joggal való visszaélés tilalmát, amely később, az 1959-es Ptk hatályba lépésével a tételes jog részévé vált. A generálklauzulát az új Polgári Törvénykönyv[1] is átveszi, mellőzve annak a korábbi, a rendeltetésellenes joggyakorlásra visszavezetett definícióját.[2]

Az 1959. évi IV. törvényben

Az 1959. évi IV. törvény Bevezető rendelkezései között "A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése" alcímen az 5. §--ban szerepeltek a következő rendelkezések:

A törvény tiltja a joggal való visszaélést.[3]

Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.[4]

Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé.[5]

A hatályos 2013. évi V. törvényben

A joggal való visszaélés tilalma a Ptk. Első könyvében a bevezető rendelkezések között kapott helyet.

A törvény tiltja a joggal való visszaélést.[6]

Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.[7]

Források, jegyzetek

  1. ↑ 2013. évi V. törvény
  2. ↑ Sobor Dávid tanulmánya
  3. ↑ 1959. évi IV. törvény 5. § (1) bek.
  4. ↑ 1959. évi IV. törvény 5. § (12 bek.
  5. ↑ 1959. évi IV. törvény 5. § (3) bek.
  6. ↑ 1:5. § (1) bek.
  7. ↑ 1:5. § (2) bek.

Kapcsolódó szócikkek

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Joggal_való_visszaélés&oldid=20134581”